"G�bekli Tep�vel nem sz�mol a t�rt�net�r�sunk. A mai D�l T�r�korsz�g egyik magaslat�n nemr�g egy 11 ezer �vvel ezel�tti templom�p�tm�nyt t�rtak fel. A megalit k�r alak� �p�tm�nyek mindazt be�rny�kolj�k, amit eddigi m�ltunkr�l tudni v�l�nk. E templom a fels�fokok eml�km�ve olyan id�b�l amikor az utols� j�gkorszak �ppen v�get�rt,mintegy 6000 �vvel az egyiptomi piramisok �p�t�se el�tt. tal�n vad�szok gy�jt�get�k �p�tett�k,akik m�g a f�ldm�vel�st sem ismert�k? Az �llatteny�szt�sr�l �s a fazekass�gr�l nem is besz�lve. T�bb tucat, majd 6 m�ter magas T-oszlop emelkedik a G�bekli Tep�n az �g fel�. Mind-mind egyetlen darab m�szk�b�l kifaragva, n�h�nyuk el�ri az 50 tonn�s s�lyt is. M�v�szi domborm�vekkel d�sz�tett falmaradv�nyok veszik �ket k�r�l, melyek �llatfajokat �r�k�tenek meg. Hogy a a mai Sanlifura v�ros�t�l �szakkeletre milyen izomkolosszusok farghatt�k ki valaha primit�v k�korszaki szersz�maikkal a szikl�b�l a hatalmas szt�l�ket, majd �ll�tott�k fel azokat hatalmas er�fesz�t�ssel rejt�ly marad.... Az sem vil�gos mi vezette �ket e tett�kben mert G�bekli Tep�n nem volt v�ros. Telep�l�s nyomai sem tal�lhat�k, ott f�nt ugyanis hi�ba keres az ember vizet..... Majd 9500 �vvel ezel�tt megt�rt�nt a felofghatatlan: megfejtehetelen okokb�l a k�korszaki szuperm�rn�k�k betemett�k a csod�latos m�v�ket. Apr�l�kosan gondoskodtak arr�l, hogy minden rejtve maradjon, majd elt�ntek. (Forr�s: Luc B�rgin :R�g�szeti rejt�lyek Allprint kiad� 2003.

M� t�bb k�p: http://www.haberler.com/resim.asp?ha...esim_id=289774
http://www.haberbilgi.com/bilim/arke...anadolu-v.html

Ez�kiel szerint az �denkert k�zepe egy szent hegy volt. A t�r�korsz�gi G�bekli Tepe cs�csot m�ig annak tartj�k a helybeliek, �s alig k�t kilom�terre van Urfa v�ros�t�l �s a barlangt�l, amelyben a szent�r�s szerint �brah�m sz�letett. A felt�telez�sek szerint �d�m �s �va is val�s szem�lyek lehettek, akiknek t�rt�nete az eg�sz, sz�let�ben l�v� civiliz�ci�ra nagy hat�st gyakorolt.
.................................................. .................................................. .................................................. .................

Amennyiben teh�t a k�k�r�k Nap-szent�lyek, annyiban a magyar kult�rk�rb�l sz�rmaznak, �s a magyars�g alapvet� �let�lm�nye, a l�lek �s az �let tisztelete, a l�lek, az �let m�gikus erej�nek �lm�nye nyilv�nul meg benne. Ez az �rtelmez�s nem felt�tlen�l kiz�r�lagos. Ha ugyanis m�s n�v alatt ismert n�pek hasonl� k�ralak� Nap-szent�lyeket �p�tettek, akkor fenn�ll az a lehet�s�g is, hogy a magyars�g �sn�p�nek egy m�sik el�gaz�s�r�l van sz�, amely �rzi az emberis�g �si hagyom�ny�t, a Napkultuszt. �gy p�ld�ul G�bekli Tepe, a D�lkelet-Anat�li�ban i.e. 9000 k�r�l (!) �p�lt k�korszaki telep�l�s. H�zakb�l �s templomokb�l �ll, amelyek k�ralak�ak. Domborm�veik oroszl�nokat, r�k�kat, vaddiszn�kat, sz�rke g�meket, kacs�kat, skorpi�kat, hangy�kat �s k�gy�kat �br�zolnak. �gy k�t legf�bb jellegzetess�g�k, a k�ralak� templom, �s az �llat�br�zol�sos m�v�szet, megegyezik a szk�ta kult�rk�r legfontosabb jellemz�ivel. (Grandpierre Attila: A k�k�r�k eredete �s az emberis�g eltemetett �skori magaskult�r�ja.)

G�bekli Tepe szent�ly�nek rekonstrukci�ja

Kr. e. 9000 k�r�l

Jelenleg ez a vil�g legr�gibb ismert neolit temploma, a legkor�bbr�l felt�rt, emberk�z �p�tette szent�ly (alapos tudom�nyos m�r�seken nyugszik a kormeghat�roz�s).

A lel�hely T�r�korsz�g d�lkeleti r�sz�n fekszik, a Taurus �szakkeleti el�hegyeinek egyik dombj�n. Nev�nek jelent�se: 'magaslat, amelynek k�ld�ke van'. Ez nyilv�nval�an a hossz� �vezredekig felt�ratlan, 15 m magas, 300 m�ternyi �tm�r�j� tellre utal.

A bikakopony�k homlokr�sz�n j�kora egyenl� sz�r�, v�r�s keresztek l�that�k...