Pablo Casals: Te Vagy a Csoda

Életünk minden másodperce az univerzum új és egyedülálló pillanata, egy pillanat, mely soha többé nem tér vissza.
Ezzel szemben mire tanítjuk a gyermekeinket? Arra, hogy kettő meg kettő az négy, és Párizs Franciaország fővárosa.
Mikor tanítjuk meg őket arra, hogy mik valójában? Mindegyikünknek azt kellene mondanunk: - Tudod, mi vagy te?

Csoda !

Páratlan a magad nemében. Soha ezelőtt nem született hozzád fogható. Csodálatos a lábad, a karod, az ügyes ujjad, a mozgásod. Lehet belőled Shakespeare, Michelangelo vagy Beethoven. Képes vagy bármire.

Igen, te vagy a Csoda !

Vajon, ha felnősz, tudsz-e majd ártani valakinek, aki éppolyan Csoda, akárcsak te magad? Mindannyiunknak azon kell fáradoznunk, hogy a világot gyermekeihez méltóvá tegyük.

(gondolatát Andris 80-nak köszönöm)

"Nem vagyok hajlandó aggódni és idegeskedni. Jóindulattal viseltetek minden embertársam iránt, nem neheztelek senkire, megbocsátok önmagamnak és másoknak, Istenben élek és Isten bennem él. Ébredés utánn minden reggel kijelentem, hogy Isten beletölti testem miden egyes sejtjébe az Ő energiáját, erejét, örömét, szretetét, szépségét, és ily módon megújítja, meggyógyítja, megfiatalítja egész lényemet. Teljességgel átadom magam Őneki és a Minedenható Erőnek, amely ott kering az ereimben és átitatja lelkemet."

Szívvel-lélekkel akarnod kell, hogy jól érezd magad, és akkor az eredmény nem marad el.