Aggodalom a családért, a gyermekért
Ha van gyermeked, tudom, felelősséget érzel iránta. Tedd fel magadnak a kérdést: meg tudod-e valósítani, hogy önzetlen szereteted minden pillanatban sugározd felé. Ha igen, mindent megteszel a gyermekedért. Ha vannak benned kételyek, aggodalmak, hogy mi lesz a gyerekből, az azt jelenti nincs elég bizalmad a szeretet erőiben. Lehet, hogy azt hiszed, neked kell őrizni minden lépését, vigyáznod kell rá éjjel-nappal. Onnan indulhatnak a félelmek, hogy nem érzel magadban elég erőt, vagy néha úgy látod, teljesen lehetetlen az ellenőrzés. Manapság sokféle negatív hatásnak vannak kitéve a fiatalok. De higgy nekem, azokból a családokból, ahol őszintén szeretik a gyereket nem kerülhet ki züllött fiatal. Az ,,őszinte szeretetet” és a ,,jó család” fogalmait sokan sokféle képpen értelmezik --- ideje lenne ezeket újragondolni .
Az ifjuság mindent meg akar ismerni. Nem csoda, ha vonzódik minden új dolog iránt. A pólyától a felnőtté válásig felelősséggel tartozol, de nem a gyermekedért, hanem azért, hogy sugárzod-e felé az önzetlen szeretetedet. Az önzetlen szeretet abból áll, hogy őszinte, türelmes, toleráns vagy, hagyod, hogy utódod azzá váljon, amivé szeretne. Ez a szülői felelősség is egyben.
Sokszor látni olyan elkeseredett, csalódott szülőket, akik azért boldogtalanok, mert utódaik nem azt az utat követik, amit ők gondoltak ki számukra. Soha ne felejtsd el: gyermeked saját célokkal érkezett. Azért éppen hozzád, mert úgy képzelte, melletted biztosítva látszik saját céljainak kivitelezése, amire születésetek előtt ,,szerződést” kötöttetek. Abban segítsd, hogy megtalálja céljait, és meg is tudja valósítani azokat.
Az ember nem terrorizálhat egy másik embert még akkor sem, ha az illető a saját gyermeke. A terror korlátozás, a szeretetre adott negatív válasz.
Tudom, sok kérdésre nem tudom most megadni a választ. A mindennapos problémák millió variációi lehetségesek a gyermeknevelésben. Egyet viszont fontos mondanom: a gyermeket nem kell nevelni. Életed és családod a mintakép. Arra ügyelj, hogy mint minta megálljad a helyedet. A nevelés pótcselekvés. Ott van szükség rá, ahol nem kívánatos, hogy a mintát az utód átvegye. Ott a szülő fáradságos agitációba kezd, példabeszédeket tart, úgymond nevel. Hiába minden erőfeszítés. Amig a gyermek öntudatra nem ébred, még a szülei gondolatát is ismeri. Ekkor lehet a legjobban aláásni a szülői tekintélyt. Világosan kiderülhet, hogy a szülő ,,vizet prédikál és bort iszik”, vagy tettei egybecsengenek gondolataival és szavaival. Ha azt szeretnéd, hogy becsületes ember váljék a gyerekedből, élj becsületes életet. A többi azon múlik, mit akar a gyermek.
Nehéz lehet a feladat, ha Te sem tudod mi dolgod ezen a világon. Ne szégyeld elmondani, hogy mindannyian tanulók vagyunk. Az is elképzelhető, hogy majd a gyermeked fog rávilágítani az utadra. A sorsok egymást hívják és egymásba fonódnak. Csak a tisztánlátás igénye tudja beindítani azokat a láthatatlan erőket, amelyekkel ki lehet bogozni a szövevényből a ,,felvető szálakat”, amin az élet ,,szőttese” nyugszik.
Mindannyian keresők vagyunk, különböző szinteken létező egyenrangú istenek. Egymás megbecsülése nem azon múlik, ki született testbe előbb. Gyakran előfordul, hogy karmikus összekapcsolódás folytán csak szerepcsere történik. Nem számít tehát, ki a szülő és ki a gyermek, egymásért vagyunk.
http://www.canadahun.com/forum/t2509-p198-ezoterika.html -ről Karsay István írása
"Ha elölről kezdhetném a gyermeknevelést,
fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet.
Példálózás helyett példát mutatnék.
Nem siettetném a gyereket, hanem hozzá sietnék.
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék.
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot.
Kirándulnék, sárkányt eregetnék.
Réten kószálnék, bámulnám a csillagokat.
A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék.
Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném.
Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat.
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről
és többet a szeretet hatalmáról."
(Diane Loomans) |
AJÁNLOM AZ OLDALT
