Az emberi faj rejt�lyes eredete c�m� k�nyv 1997 november�ben jelent meg magyar nyelven, s gyors egym�sut�nban m�g k�tszer ker�lt kiad�sra. Ebben az id�ben Michael A. Cremo haz�nkban j�rt, s nyilv�nos el�ad�sokon, egy vitaf�rumon, telev�zi�- �s r�di�m�sorokban, valamint a sajt� k�pvisel�i sz�m�ra adott interj�kban mutatta be kutat�munk�ja eredm�ny�t. Az al�bbiakban nyilv�nos, diavet�t�ses el�ad�s�nak r�vid�tett form�j�t k�z�lj�k.

Nagy tisztelettel ad�zom Charles Darwin �s korai k�vet�i el�tt, hiszen hasonl� helyzetben voltak, mint amilyenben �n vagyok most, �s azt hiszem, nagyon nagy b�tors�gra volt sz�ks�g�k, hogy megtegy�k azt, amit tettek.

A darwinizmus alapvet� t�tele az, hogy a hozz�nk hasonl� emberi l�nyek primit�vebb el�d�kb�l fejl�dtek ki. El�sz�r a mai majmok �s emberszab�s� majmok �sei l�teztek, ut�na az ember el�dei, a majomemberek illetve �semberek, v�g�l pedig a hozz�nk hasonl� emberi l�nyek. Az emberi faj eredet�vel kapcsolatos k�rd�sekre azonban m�sf�le v�laszok is vannak. Amikor az emberek a darwini elm�lettel szemben�ll� v�lem�nyeket hallanak, �ltal�ban azt gondolj�k, hogy ezek biztosan a Bibli�b�l sz�rmaznak.

Engem az inspir�lt a kutat�sra, hogy huszon�t �ven kereszt�l tanulm�nyoztam India �si �r�sait. Ezek az �si szanszkrit �r�sok t�bbek k�z�tt arr�l sz�molnak be, hogy a hozz�nk hasonl� emberi l�nyek rendk�v�l hossz� id�n kereszt�l �ltek egy�tt majomemberszer� �l�l�nyekkel. M�s sz�val, a majomemberek elk�pzel�se nem egy �j dolog - ezek az �si �r�sok is hasonl� �l�l�nyekr�l besz�lnek. Nagyon �rdekesnek tal�ltam ezt, s azon t�n�dtem, vajon l�tezik-e valamif�le k�zzelfoghat� bizony�t�k, amivel ez al�t�maszthat� lenne.

Egyesekben persze felvet�dhet az, hogy megfelel� dolog-e tudom�nyos kutat�munk�t v�gezni �si k�nyvekb�l sz�rmaz� elgondol�sok alapj�n. De ha szigor�an tudom�nyos szempontb�l n�zz�k, teljesen mindegy, honnan sz�rmazik egy elk�pzel�s: j�het a saj�t elm�nkb�l, egy �si k�nyvb�l, egy bar�tunkt�l - a l�nyeg az, hogy van-e olyan bizony�t�k, amely al�t�masztja az elm�letet. Nyolc �ven kereszt�l teljes k�r� r�g�szett�rt�neti kutat�munk�t v�geztem.

�ltal�ban azt halljuk, hogy az �sszes valaha felfedezett bizony�t�k az emberi evol�ci� bevett elm�let�t t�masztja al�. Az alapt�rt�net �gy sz�l, hogy k�r�lbel�l k�tmilli�rd �ve kezd�d�tt el az �let a bolyg�n, s �gy �tvenmilli� �ve jelentek meg a legels� majmok �s emberszab�s� majmok. Mintegy 4-5 milli� �vvel ezel�tt jelentek meg az els� �semberek, az Australopithecusok, k�r�lbel�l sz�z- vagy k�tsz�zezer �vvel ezel�tt pedig a legels� modern t�pus� emberi l�nyek. �s �ltal�ban azt halljuk, hogy az �sszes felfedezett bizony�t�k ezt a bevett forgat�k�nyvet t�masztja al�.

Nyolc�ves kutat�munk�m alatt azonban arra a felfedez�sre jutottam, hogy az ut�bbi sz�z�tven �vben a r�g�szek �s az antropol�gusok hatalmas mennyis�g� olyan bizony�t�kot fedeztek fel, amelyek azt t�masztj�k al�, hogy e hossz� id� szinte teljes tartam�n kereszt�l olyan emberi l�nyek, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak l�teztek a bolyg�n. Ezeket a leleteket szakavatott r�g�szek, geol�gusok �s paleontol�gusok fedezt�k fel, tudom�nyos foly�iratokban sz�moltak be r�luk, �s tudom�nyos konferenci�kon vitatt�k meg �ket. De azt tal�ljuk, hogy e leletanyag teljes eg�sz�ben hi�nyzik a mai k�zik�nyvekb�l. Mi�rt van ez? Err�l a Tiltott r�g�szet c�m� k�nyvemben besz�lek, amelyben t�bb sz�z olyan esetet mutattam be, amelyek azt bizony�tj�k, hogy sok milli� �vvel ezel�tt is l�teztek emberi l�nyek.

A k�nyv nagy figyelmet keltett a tudom�nyos vil�gban. �s nem csup�n negat�v reakci�kat v�ltott ki, pozit�v visszajelz�sek is vannak. P�ld�ul az egyik tudom�nyt�rt�neti foly�iratban, a k�nyv egyik precenzi�j�ban az �llt, hogy el�ttem m�g senki nem pillantott bele ilyen m�lyen a r�g�szet t�rt�net�be. A vil�g sz�mos egyetem�n, r�g�szeti tansz�k�n is besz�ltem, s sz�mos r�g�szeti konferenci�n tartottam el�ad�sokat. Mindig azt hangs�lyozom, hogy legal�bb tudniuk kell az �sszes olyan bizony�t�kr�l, ami tanulm�nyaikhoz, kutat�si ter�let�kh�z tartozik. Azt mondom nekik: “B�rmit is szeretn�tek kezdeni ezekkel a bizony�t�kokkal, az a ti dolgotok, de legal�bb tudat�ban kell lennetek minden l�tez� leletnek. Tal�n �gy �t�litek meg, hogy a bizony�t�kok egy r�sze elfogadhat�, egy m�sik r�sze viszont nem, de legal�bb tudnotok kell r�la, hogy l�teznek.”

Mi�rt hi�nyzik annyi lelet a mai szakk�nyvekb�l? Ennek az oka egy olyan folyamat, amit �n tud�ssz�r�snek nevezek. Azok a jelent�sek, leletek, amelyek �sszhangban vannak az �ltal�nosan elfogadott elm�letekkel, nagyon k�nnyen �tjutnak ezen a sz�r�n. Azokat a jelent�seket pedig, amelyek �lesen szemben �llnak az elfogadott elm�letekkel, �ltal�ban elutas�tj�k. �gy vagy feled�sbe mer�lnek, vagy mell�zik, illetve bizonyos esetekben elhallgatj�k, tudatosan eltussolj�k �ket.

Ma este csak egy p�rat szeretn�k megosztani �n�kkel abb�l a t�bb sz�z esetb�l, amiket a k�nyvemben r�szleteztem. Az esetekkel kapcsolatban k�t szempontot fogunk figyelembe venni. El�sz�r is az ember rendk�v�l �si m�ltj�nak t�nyleges bizony�t�kait, m�sr�szt pedig a tud�ssz�r�s folyamat�t vizsg�ljuk meg, �s megpr�b�ljuk felt�rni annak az ok�t, hogy mi�rt nem hallunk manaps�g ezekr�l a leletekr�l. Mivel a r�g�szetnek az eg�sz t�rt�net�t megvizsg�ltam, a ma este bemutat�sra ker�l� esetek egy r�sze term�szetesen r�gebbi, m�s leletek viszont �jabb kelet�ek.

Az els� eset egy m�lt sz�zadbeli kaliforniai felfedez�s. Aranylel�helyre bukkantak Kaliforni�ban, s b�ny�szok dolgoztak a helysz�nen, hogy felsz�nre hozz�k az aranyat. V�jatokat f�rtak a szikl�ba, s az akn�kban, t�bb ezer l�bnyi m�lys�gben, olykor emberi csontv�zakat, l�ndzsahegyeket �s mindenf�le k�eszk�zt tal�ltak a hegy k�l�nb�z� pontjain. Ezekben a leletekben az a szokatlan, hogy a szikla, amelyben tal�lt�k �ket, a korai eoc�n id�szakb�l val�, vagyis t�bb mint �tvenmilli� �ves. A geol�gusok nagyon alapos vizsg�latnak vetett�k al� a helyet, s mind egyet�rtettek abban, hogy a r�tegek ilyen id�sek. Persze a modern r�g�szet szemsz�g�b�l ez igencsak megh�kkent� dolog. Senki nem sz�m�tott arra, hogy olyan bizony�t�kra bukkannak, ami az ember �tvenmilli� �vvel ezel�tti l�tez�s�t t�masztja al�. De a bizony�t�k ott van, s a tudom�nyos vil�gnak Dr. J. D. Whitney sz�molt be r�la, aki akkoriban Kalifornia �llami geol�gusa volt. Egy nagy k�nyvet �rt a leletekr�l, amit a Harward Egyetem adott ki.

Mi�rt nem hallunk manaps�g ezekr�l a felfedez�sekr�l? Ez Dr. William Holmesnak, a washingtoni Smithsoni Int�zet tudom�nyos munkat�rs�nak k�sz�nhet�. Azt mondta, hogy ha Dr. Whitney �rtette volna az emberi evol�ci� modern elm�let�t, akkor nem hozta volna nyilv�noss�gra a felfedez�seit, az el�be t�rul� bizony�t�kok hatalmas mennyis�ge ellen�re sem. M�s szavakkal, hogyha a leletek nincsenek �sszhangban az elfogadott elm�lettel, akkor, b�rmilyen meggy�z�ek is, f�lre kell �ket tenni. Sajn�latos dolognak tartom, hogy a tudom�nyos k�z�ss�gen bel�l van egy r�teg, amely ink�bb ideol�giai, politikai mintsem tudom�nyos okok miatt k�telezi el mag�t a darwinizmus mellett. S ez a leletek kezel�s�ben is megmutatkozik. A tud�ssz�r�s folyamata ez, ami mind a mai napig tart. Tavaly egy telev�zi�s m�sorban szerepeltem, amit az MBC, az Egyes�lt �llamok legnagyobb t�v�t�rsas�ga k�sz�tett. A t�v�program Az ember rejt�lyes eredete c�met viselte. A m�sor k�sz�t�se sor�n azt javasoltam a producereknek, hogy menjenek el a berkeleyi Kalifornia Egyetemen l�v� Term�szettudom�nyi M�zeumba, ahol e leletek tal�lhat�ak, s filmezz�k le �ket. Nem mondom most el az eg�sz t�rt�netet - a l�nyeg az, hogy a m�zeum vezet�i mindenf�le kifog�sokat tal�ltak, s v�g�l nem engedt�k meg, hogy a t�v�t�rsas�g lefilmezze a leleteket. Ez egy val�di “X akt�k” eset, s nem egy olyan dolog, ami csak a telev�zi�ban t�rt�nik.

A tudom�nyos k�z�ss�gen bel�li politikai r�tegben nagy felh�borod�st keltett, amikor a m�sort lek�z�lt�k a telev�zi�ban. A vezet� tudom�nyos szervezetek tagjai arra akart�k r�venni a korm�nyt, hogy b�ntesse meg az MBC t�v�t�rsas�got, ami�rt az amerikai n�pnek bemutatta a m�sort. Megpr�b�lt�k r�b�rni a Sz�vets�gi Kommunik�ci�s Bizotts�got (ami az Egyes�lt �llamok korm�ny�nak az a szerve, amely a t�v�t�rsas�gok sz�m�ra kiadott enged�lyek�rt is felel�s), hogy t�bb milli� doll�rral b�ntesse meg a t�v�t�rsas�got a m�sor bemutat�sa miatt. Noha a pr�b�lkoz�s nem j�rt sikerrel, maga a t�ny, hogy ilyen ir�ny� er�fesz�t�seket tettek, azt mutatja, hogy van egy r�teg a tudom�nyos k�z�ss�gen bel�l, amelyik nem sz�vesen l�tn�, ha ny�lt p�rbesz�d folyna az emberi eredettel kapcsolatos �sszes bizony�t�kr�l.

Vajon manaps�g is tesznek-e hasonl� felfedez�seket? - k�rdezhetn� valaki. Az el�bbi leletek kora 40-50 milli� �v, amikor, a bevett elm�let szerint, m�g csak a legels� majmok �s emberszab�s� majmok l�teztek. S ahogy mondtam, azt az ellenvet�st tehetn� valaki, hogy rendben van, a m�lt sz�zadban t�rt�nhetett ilyesmi, de vajon fedeznek-e fel manaps�g is ehhez hasonl� dolgokat? A v�lasz: igen, ma is fedeznek fel ilyen leleteket. 1979-ben Afrik�ban, Tanz�ni�ban, Mary Leakey t�bb tucat l�bnyomot tal�lt. A fizikai antropol�gusok, akik megvizsg�lt�k a l�bnyomokat, azt �ll�tott�k, hogy azok teljesen megegyeznek a mai ember l�bnyom�val. De olyan k�zetben tal�lt�k �ket, ami majdnem n�gymilli� �ves. A jelenlegi elk�pzel�sek szerint abban az id�ben nem l�tezhettek olyan �l�l�nyek, melyek ilyen l�bnyomokat tudtak volna hagyni. Akkor viszont milyen magyar�zatot pr�b�lnak adni ezekre a l�bnyomokra? Azt mondj�k, hogy n�gymilli� �vvel ezel�tt �lt egy majomember Kelet-Afrik�ban, amelynek a l�bnyoma pontosan olyan volt, mint a mi�nk, s � hagyta ezeket a nyomokat. Ez egy nagyon �rdekes javaslat, de nincs semmilyen k�zzelfoghat� bizony�t�k, amivel al�t�maszthat� lenne. Az akkoriban l�tez� majomembernek, az Australopithecus afarensisnek a csontjait m�r megtal�lt�k. Megtal�lt�k a l�bcsontjait is, �m a l�bujjai sokkal hosszabbak, mint az emberi l�bujjak. Egy ilyen l�b nem tudott volna olyan l�bnyomokat hagyni, mint amilyeneket Mary Leakey tal�lt Tanz�ni�ban. A tudom�ny csak egyetlen olyan �l�l�nyt ismer, ami ilyen l�bnyomokat hagyhatott maga ut�n: ez a hozz�nk hasonl� emberi l�ny.

Egy m�sik p�lda a tud�ssz�r�sre. Mexik�ban, egy Hueyatlaco nev� helyen, az antropol�gusok �rkokat �stak a f�ldbe, s nagyon fejlett k�eszk�z�kre bukkantak. A k�eszk�z�k kor�t meg�llap�tand�, megk�rtek egy geol�gust, hogy hat�rozza meg a k�zetr�teg kor�t, amelyben tal�lt�k �ket. A geol�gus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkat�rsaival egy�tt n�gy k�l�nb�z� m�dszert haszn�lt a lel�hely kor�nak meghat�roz�s�ra, s mindegyik m�dszer kb. h�romsz�zezer �ves kort mutatott. Ez k�t ok miatt is k�l�n�s. Az egyik az, hogy ebben az id�ben sehol a vil�gon nem l�tezhettek olyan �l�l�nyek, akik ilyen eszk�z�ket tudtak volna k�sz�teni. M�sr�szt �szak-Amerik�ban, kb. harmincezer �vvel ezel�ttig nem is �lhetett emberi l�ny. Teh�t az, hogy hozz�nk hasonl�, h�romsz�zezer �vvel ezel�tt �l� emberek bizony�t�kaira bukkantak Mexik� ter�let�n, meghaladta azt, amit az antropol�gusok el tudtak fogadni, ez�rt megtagadt�k, hogy nyilv�noss�gra hozz�k a geol�gus kormeghat�roz�s�t. Ehelyett h�szezer �vben hat�rozt�k meg a lel�hely kor�t. A geol�gus pedig, aki a h�romsz�zezer �ves kormeghat�roz�st adta, nagyon nagy neh�zs�gekkel tal�lta mag�t szembe a szakm�j�ban, melyet v�g�l fel kellett adnia. Amikor cikket �rtam e felfedez�sekr�l, eredetileg a k�eszk�z�kr�l k�sz�lt f�nyk�peket akartam hozz� felhaszn�lni, de amikor enged�lyt k�rtem az antropol�gusokt�l a f�nyk�pek megjelentet�s�re, azt v�laszolt�k, hogy csak abban az esetben j�rulnak ehhez hozz�, ha nem eml�tem meg a lel�hely h�romsz�zezer �ves kor�t. Ez egy �jabb p�lda a tud�ssz�r�s folyamat�ra.

Term�szetesen hosszasan folytathatn�nk a sort; t�bb sz�z ilyen esetr�l tudn�k �n�knek besz�molni, sok h�ten �t besz�lhetn�k r�luk.

A k�eszk�z�k nagyon fontos r�g�szeti leleteknek sz�m�tanak. A m�lt �vsz�zadban Carlos Ribeiro, Portug�lia vezet� geol�gusa sok sz�z k�eszk�zt fedezett fel h�szmilli� �ves k�zetr�tegekben. Hasonl� kor� k�eszk�z�kre bukkantak Franciaorsz�gban is, melyekr�l a Francia Tudom�nyos Akad�mia tudom�nyos foly�irataiban jelentek meg besz�mol�k. Egy n�met geol�gus, az Indiai Geol�giai Szolg�lat szakembereivel egy�tt h�szmilli� �ves leleteket fedezett fel Burm�ban. A felfedez�sek eme nagyon �rdekes sor�t, a 40-50 milli� �ves kaliforniai aranyb�nya-leleteket, a nagy sz�m� h�szmilli� �ves k�eszk�zt, az �tmilli� �ves afrikai l�bnyomokat stb. szeml�lve azt l�thatjuk, hogy igencsak ellentmondanak annak a jelenleg elfogadott elm�letnek, mely szerint az emberi l�ny sz�zezer �vvel ezel�tt jelent meg.

El�ad�som h�tral�v� k�t-h�rom perc�ben egy r�vid pillant�st vethet�nk arra, hogy vajon milyen messzire ny�lhatnak vissza a leletek az id�ben? A The Geologist c�m� tudom�nyos �js�g egy nagyon �rdekes jelent�st k�z�lt egy emberi csontv�zr�l, amit Illinois �llamban tal�ltak kilencven l�bbal (2,7 m) a f�ld alatt. A jelent�s szerint, k�zvetlen�l a csontv�z f�l�tt, �rintetlen, szil�rd k�zetr�teg volt. Illinois �llami geol�gus�t�l megtudtam, hogy a k�zetr�teg, ami alatt a csontv�zat tal�lt�k, h�romsz�zmilli� �ves. Egy m�sik jelent�s olyan aranyl�ncr�l sz�mol be, amit kb. h�romsz�zmilli� �vesre dat�lt sz�nben tal�ltak. A Scientific American besz�mol�t k�z�lt egy f�mv�z�r�l, amit �tsz�zmilli� �ves k�zetben t�rtak fel. Sz�mos olyan besz�mol� is van, melyek j�val r�gebbi korokba ny�lnak vissza. D�l-Afrik�ban p�ld�ul f�mgoly�kat tal�ltak, p�rhuzamos v�setekkel az egyenl�t�j�k k�r�l, t�bb mint k�tmilli�rd �ves �sv�nyi �led�kben. A r�g�szet teljes t�rt�net�t megvizsg�lva azt tal�ljuk, hogy t�bb sz�z olyan bizony�t�k van, amely azt t�masztja al�, hogy hozz�nk hasonl� emberi l�nyek m�rhetetlen�l hossz� ideje l�teznek m�r e bolyg�n. Term�szetesen majomemberek is l�teztek, de a leletanyagot megvizsg�lva azt l�tjuk, hogy puszt�n egy id�ben �ltek az emberekkel, s nem az t�rt�nt, hogy az egyik a m�sikb�l fejl�d�tt volna ki. Sz�val �gy t�nik, hogy a jelenlegi, az ember hogy a jelenlegi, az ember eredet�re vonatkoz� darwini elm�letet nem t�masztj�k al� a t�nyek.
http://kutatokozpont.hu/~17