http://www.youtube.com/watch?v=yTXdPZJXVC0
most cikket is tal�ltam hozz�:


Dinoszauruszok fosszilis maradv�nyaiban eddig m�g soha nem tudt�k a bels� szerveket pontosan azonos�tani. "Senki nem hiheti �p �sszel, hogy es�lye van egy 66 milli� �ves sz�vre bukkanni egy k�t�mbben" - mondta el Dale Russell, az �szak-Carolina �llambeli term�szettudom�nyi m�zeum kutat�svezet�je.
A maradv�nyokat, amelyek a m�zeum �lland� ki�ll�t�s�n l�that�k, 1993-ban tal�lt�k D�l-Dakota �llamban. Willo - annak a farmernek a feles�ge ut�n nevezt�k el �gy, akinek a f�ldj�r�l a lelet sz�rmazik - k�l�n�sen j� �llapotban maradt meg. Ez�rt a kutat�k �gy hat�roztak, hogy a helyi k�rh�zban rezonanciavizsg�lattal megpr�b�lnak "belepillantani", �s a mellkas belsej�ben felt�rni a bels� strukt�r�kat.

Elk�l�n�lt v�rk�r�k

Willo sz�v�nek egyetlen f�ver�er�n bel�l teljesen elv�lik egym�st�l az oxig�nben gazdag �s az oxig�nben szeg�ny v�r, �s �gy a v�rk�r�k j� hat�sfokkal �rik el a test minden r�sz�t. Ezzel a felfedez�ssel alapj�ban rend�l meg a legt�bb alapvet� elm�let a dinoszauruszok fejl�d�s�r�l - jelentette ki az �sl�nykutat�. A legt�bb h�ll�nek ugyanis egyszer�bb, h�romkamr�s sz�ve van, ahol a harmadik kamr�ban keveredik a friss �s az elhaszn�lt v�r. De m�g a n�gy kamr�s sz�vvel rendelkez� h�ll�kn�l, ilyen p�ld�ul a krokodil, a k�z�s art�ri�ban - m�r a sz�vet elhagyva - �sszekeveredik az oxig�nben gazdag �s szeg�ny v�r.

A komputertomogr�f (CT) �ltal kapott r�tegfelv�teleket az egyetemen dolgozt�k fel. A kutat�k ekkor pillanthattak kereszt�l el�sz�r a k�r�tegeken, �s a megk�vesedett csontokon. A 3 dimenzi�s k�peken felfedezt�k a 4 fejlett kamr�val rendelkez� sz�vet, �s az egyetlen, nagy �vben hajlott aort�t. "Teljesen v�ratlanul �rt benn�nket a l�tv�ny, mert el sem hitt�k, hogy egy szivet tal�ltunk" - mondta Russel, aki paleontol�gusk�nt dolgozik az �szak-Carolina Egyetemen.
A hidegv�r� h�ll�k testh�m�rs�klete f�gg a k�rnyezeti h�m�rs�klett�l. A melegv�r� eml�s�k �s madarak maguk "gondoskodnak" a testh�m�rs�klet�kr�l, �s emiatt jobban elt�rik a sz�ls�s�ges h�m�rs�kletv�ltoz�sokat. N�h�ny dinoszaurusz-szak�rt� szerint a megk�vesedett sz�v felfedez�se alapjaiban rengeti meg az �sl�nytant, �s a kutat�kat az �ps�gben maradt p�ld�nyok tov�bbi �tvil�g�t�s�ra fogja sarkallni.

Tescelosaurus

Willo a Tescelosaurus n�ven ismert dinoszauruszok csoportj�ba tartozik. 600 kil�s, sert�s alkat� n�v�nyev� volt, k�r�lbel�l olyan magas, mint egy p�ni. V�kony hossz� fark�val egy�tt 4 m�ter lehetett a testhossza. Russel szerint a l�nynek val�sz�n�leg gyorsnak kellett lennie a h�sev� ragadoz�kt�l hemzseg� �si vil�gban. A mellkas�t �tvil�g�t� kutat�k �gy tartj�k, boz�tos ter�leteken �rezte mag�t otthon, "�s mint egy torped� sz�guldott v�gig a vid�ken."

Ez az �llat a h�ll�k korszak�nak v�g�n �lt, �s igen fejlettnek sz�m�tott. Ebb�l k�vetkezhet, hogy ebben az id�szakban, 65 milli� �vvel ezel�tt sok dinoszauruszfaj, ha �ppen nem mindegyik, bonyolult fel�p�t�s� sz�vvel �s gyors anyagcser�vel rendelkezett -mondta el a paleontol�gus. Sokan �gy hiszik, hogy a madarak a h�ll�k egyik v�ltozat�b�l fejl�dtek ki. De a friss felfedez�s szerint m�r a dinoszauruszok is mad�rszer� sz�vvel rendelkezhettek. El kell fogadni, hogy a magasan fejlett k�s�i dinoszauruszokn�l tipikus a n�gykamr�s "mad�rsz�v". Ezek az �l�l�nyek is fejl�dtek �s v�ltoztak. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden din�sz�v ugyanolyan lett volna. "Azt gondolom minden dinoszauruszfaj k�l�nb�z�tt a m�sikt�l, �s soksz�n� elt�r�sek l�teztek. Azon vagyunk, hogy tal�ljuk elt�r� fel�p�t�s� szervekkel rendelkez� fajt�kat"- jelentette ki Michael Stoskopf, az egyetem �kol�gusa. http://index.hu/tudomany/dinosziv