A v�vm�ny m�ris h�rom jelent�s felfedez�shez vezetett a kihalt eur�pai hominid fajjal kapcsolatban, melyek �tt�r�st jelentenek saj�t fajunk kutat�s�ban is.

Egy 38000 �ves csontb�l siker�lt kinyerni a neanderv�lgyiek teljes mitokondri�lis genomj�t, �rja a Cell szaklap. A v�vm�ny m�ris h�rom jelent�s felfedez�shez vezetett a kihalt eur�pai hominid fajjal kapcsolatban, melyek �tt�r�st jelentenek saj�t fajunk kutat�s�ban is.

Mitokondrium

A mitokondrium, ami kiz�r�lag anyai �gon �r�kl�dik, a sejtek energiaell�t�s�t �s az energia t�rol�s�t biztos�tja. A sejtszervecske saj�t DNS-sel, azon bel�l pedig 13 protein k�dol� g�nnel rendelkezik. Ez persze elt�rp�l a nukleusz 20000 protein termel�je mellett, �gy a kutat�s csak r�szleges betekint�st enged az evol�ci�ba. A kutat�k harminc�tsz�r szekven�lt�k a neanderv�lgyi mitokondriumj�t, hogy garant�lj�k eredm�nyeik pontoss�g�t. A kutat�s el�k�sz�ti a terepet a teljes neanderv�lgyi genom elk�sz�t�se �s elemz�se sz�m�ra, melynek els� �tfog� v�zlata az �v v�g�re v�rhat�.

A projektet vezet� Richard Green �s Svente Paabo, a lipcsei Max Planck Evol�ci�s Antropol�giai Int�zet kutat�i az elk�sz�lt genom alapj�n arra az eredm�nyre jutottak, hogy a neanderv�lgyi mitokondriumja k�v�l esik az emberekn�l ma megtal�lhat� v�ltozatok sk�l�j�n, ami nem bizony�tja, hogy a k�t faj k�z�tt keresztszaporod�s t�rt�nt volna. A Cellben megjelent tanulm�nyt jegyz� Green szerint ezzel egy�tt sem z�rhat� ki a fajok k�z�tti szaporod�s, �gy kapcsolatuk a modern emberrel tov�bbra is vit�k alapj�ul szolg�l.

J�val egy�rtelm�bb az a t�ny, hogy a neanderv�lgyiek �s az emberek 660 000 �vvel ezel�tt v�ltak k�l�n egy k�z�s �st�l. A kutat�k ezt arra a kezdeti kutat�sra alapozz�k, ami meg�llap�totta, hogy az ember �s a csimp�nz vonal 6-8 milli� �vvel ezel�tt v�lt sz�t egym�st�l. Green csapata kisz�m�totta a mitokondri�lis DNS szekvencia v�ltoz�sait az az�ta eltelt id�szakra, amib�l visszavezethet�v� v�lt az utols� k�z�s �s�nk kora �s mivolta. "A k�z�s �s val�sz�n�leg a Homo erectushoz hasonl�tott" - tette hozz� Green. Ez a kihalt hominid ismereteink szerint rendk�v�l er�s volt, viszonylag nagy fej k�rt�rfogattal �s aggyal.

Ami a legink�bb meglepte a tud�sokat az a neanderv�lgyi DNS tisztul�s�nak rendk�v�l csek�ly m�rt�ke. Ez azt jelenti, hogy a h�tr�nyos all�lek, g�nvari�ci�k kiz�r�sa nagyon ritk�n ment v�gbe a popul�ci�ban. "Az egyik �sszer� magyar�zat erre egy nagyon kis popul�ci�m�ret lehet" - mondta Green, hozz�t�ve, hogy nem sokkal kihal�suk el�tt csup�n n�h�ny ezer neanderv�lgyi barangolhatott Eur�pa ter�let�n 40 000 �vvel ezel�tt. A m�sik lehet�s�g, hogy b�r maga az �sszn�pess�g nem volt olyan kicsi, a neanderv�lgyiek sz�k, viszonylag elszigetelt csoportokban �ltek, ami megfelel az �ket is jellemz� vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot �l�knek, ez ugyanis nagyobb popul�ci�kn�l m�r nem m�k�dik, taglalta Tom Gilbert, a Koppenh�gai Egyetem �si DNS-eket kutat� szak�rt�je.

A genom egyik g�nje, a COX2 egy rendk�v�l fontos v�ltoz�sra utal az emberi evol�ci�ban. A sejtek energia-el��ll�t�s�ban k�zrem�k�d� g�n j�kora elt�r�st mutat az emberek jav�ra. Az emberekn�l ez a g�n megk�zel�t�leg n�gyszer akt�vabb volt, mint a neanderv�lgyiekn�l, amit a kutat�k jelenleg a szerencse sz�ml�j�ra �rnak. Green szerint a hasonl� jelent�s elt�r�sekb�l �llap�that� meg, mi is tett minket igaz�n emberr�, ez�rt is k�l�n�sen jelent�s a neanderv�lgyi genom projekt. "Elmondhatjuk, hogy r�vid id� alatt rengeteg v�ltoz�s k�vetkezett be a modern embern�l. Ezek k�vetkezm�nyeinek meg�llap�t�s�hoz tov�bbi kutat�munk�ra van sz�ks�g" - mondta Green.