Bunyev�cz Zsuzsa :
 

2005. szeptember 4-�n

Szent Istv�n ezer �ve az �giek oltalm�ba aj�nlotta haz�nkat. Egy r�gi magyar n�pi �nek pedig a k�vetkez�ket mondja: "Feh�r bar�tok ott a Pilisben, vigy�zz�k nemzet�nk az nagy vesz�lyben." Az egyetlen magyar alap�t�s� szerzetesrend, a p�losok�, szorosan kapcsol�dott a magyar kir�lyokhoz, az orsz�g sors�hoz. Ahogy a vers is mutatja, a n�phagyom�nyban is �l�nken �lt az a tudat, hogy a magyarok istene a p�losokon kereszt�l �vja a nemzetet.

Ezt mondta P�zm�ny P�ter is: „Ha valaki k�v�ncsi Magyarorsz�g �llapot�ra, n�zze meg a p�los kolostorokat. Ha a p�los rendet hanyatlani, vagy vesz�lyben l�tja, tudja meg, hogy az orsz�g v�gvesz�lybe ker�lt.”

P�zm�ny P�ter szavaival �lve, megn�zt�k az �si p�losok sors�t, hogy megtudjuk, milyen �llapotban van az orsz�g. Bunyev�cz Zsuzsa mikrofonja el�tt el�sz�r Sz�ntai Lajos, a p�losokkal foglalkoz� t�bb k�nyv szerz�je sz�lal meg.

Sz�ntai Lajos:– Amikor Boldog �zs�b a p�los rendet megalap�tja, olyanfajta szellemi mozgalmat �j�t meg a K�rp�t-medenc�ben, a K�rp�t-medenc�n bel�l pedig a pilisi kir�lyi k�zpontban, amelynek gy�kerei a kereszt�nys�g el�tti id�kre vezethet�k vissza. Mag�nak a p�los rendnek a k�ldet�st�rt�net�ben v�gig nagyon hangs�lyos volt az, hogy a p�los rend �s a magyars�g, a magyar kir�lys�g, a magyar sorsk�rd�sek a lehet� legszorosabban �sszetartoznak. Jelenlegi tud�sunk szerint ilyen fajta szoros bels� kapcsolat a magyars�g �s valami m�s k�z�tt, egyed�l a magyar Szent Korona �s a magyars�g sorsk�rd�sei k�z�tt mutathat� ki. Abban eg�szen biztosak lehet�nk, hogy a p�los rend b�lcs�je, sz�let�si helye, az a pilisi kir�lyi k�zpont volt. Egyfajta kir�lyi �s nemzeti k�ldet�st visznek tov�bb, amelynek egyetlenegy nagy fontos c�lja van, hogy a magyars�g olyan id�kben is nagyon tiszt�n l�ssa a m�ltj�t, jelen�t, j�v�j�t, amely id�kben a nemzet fels� ir�ny�t�s n�lk�l marad. A rendbe – annak idej�n nagyon fontosnak tartott�k ezt – csak valamif�le beavat�s �tj�n lehetett bel�pni. Kapisztr�n Szent J�nos, amikor ell�togat M�rianosztr�ra, akkor felki�lt, ha valaki �l� szenteket akar l�tni, menjen Nosztr�ra. �k a feh�r ruh�juk r�v�n �gy h�res�ltek el a K�rp�t-medenc�ben �s az eg�sz vil�gon, hogy a feh�r bar�tok rendje.

– Mi jellemzi a p�losok �si tud�s�t?

– B�szk�n v�llalt�k magyars�gukat. Itt a magyars�g �s a kereszt�nys�g teljes szoros egys�gben jelenik meg. Igen �m, de a magyars�g t�rt�nelme nem a kereszt�nys�g sz�let�s�vel kezd�dik. A hagyom�ny szerint a magyars�g eredetvonal�t Nimr�d ind�tja. Teh�t ez azt jelenti, hogy mondai �st�rt�net�nk elej�n a vil�g els� kir�lya jelenik meg, �s h�t innen �rthet� az, hogy Attil�t, vagy Szent Istv�nt a kr�nik�s hagyom�ny viszont mi�rt nevezi mind a kett�t ugyanabban a kr�nik�ban, a magyarok els� kir�ly�nak. Nimr�dnak ugyanis, Szic�liai Diodorosz t�rt�net�r� le�r�sa szerint, h�t m�g Nimr�d minden szk�ta n�pnek, de jeles�l maradjunk akkor a saj�t ter�let�nk�n, a magyars�gnak az �satyja, van neki k�t dali�s fia, Hunor �s Magyar. Igen �m, de egy bizonyos v�ltozatban Szic�liai Diodorosz m�v�ben nem Hunor �s Magyar, hanem Hunornak �s Magyarnak az �korban ismert m�sfajta magyar�z�, besz�l� neve ker�l el�t�rbe. Teh�t azt mondja, Nimr�dnak van k�t fia, az egyiket Naposznak h�vj�k, a m�sikat pedig P�losznak h�vj�k. Na most ugyanebben az id�ben viszont pontosan lehet tudni a vil�gt�rt�nelem mozg�saib�l, k�t Szk�ti�r�l besz�lnek. Az egyik �zsia kell�s k�zep�n, ezt nevezt�k �zsiai Szk�ti�nak. A m�sik Eur�pa kell�s k�zep�n, ezt nevezt�k eur�pai Szk�ti�nak. Nimr�d a szk�ta �shaz�t, ami tulajdonk�ppen kett�s �shaza, az egyiket az egyik fi�nak adja, a m�sikat pedig a m�siknak. Nem neh�z kital�lni, hogy v�geredm�nyben a magyar alap� p�los rend egy ilyenfajta, nagyon �si tiszta m�lt ir�ny�ba vezeti vissza saj�t hagyom�nyvil�g�t, ezt eleven�ti meg a kereszt�nys�ggel, �s tulajdonk�ppen m�r egy ilyenfajta eszmerendszeren kereszt�l ez mind a mai napig a nemzet �let�t, hogyha hagyn�nk a p�los rendet ma is term�szetes keretei k�z�tt m�k�dtetni, bizony meg tudn� hat�rozni.

– �rva Vince pilissz�nt�i lelk�sz. Tudom�som szerint az �si magyar p�los rendet 1786-ban II. J�zsef betiltotta. �n hogy lett akkor m�gis a rend tagja?

�rva Vince:– 1282-ben l�trej�tt az �n�ll� lengyel p�los rend, teh�t a Boldog �zs�b alap�totta p�los rendb�l kiv�ltak, kiszakadtak a lengyelek �s czestochowai k�zponttal l�trehozt�k a lengyel p�los rendet. 1934-ben Lengyelorsz�gb�l p�losok j�ttek be a sziklatemplomba, �s ezut�n d�bbentem r�, hogy �n nem is a lengyel rendbe tettem le a fogadalmamat, hanem az �sibe; �s az egyh�zjog szerint a j�sz�nd�kb�l, a t�ved�sb�l letett fogadalom – jelen esetben az �si Boldog �zs�b rendj�be –, az egyh�zjogilag �rv�nyes, �s a mai napig is ez van nekem, �rv�nyes, de sajnos a megval�s�t�s�hoz nincsen p�rtfog�.

– Sokat j�rt szerte a nagyvil�gban. K�lf�ld�n mit tudnak az �si magyar rend�nkr�l?

– El�sz�r k�lf�ld�n, R�m�ban tal�lkoztam �si p�los kolostorokkal: legh�resebb a Santo Stefano Rotondo, amely szint�n a p�losok� volt, mert a p�losok voltak hossz� id�n �t a p�p�k gy�ntat�i,�s ez�rt kapt�k meg ezt a nagyon jelent�s r�mai templomot. Amikor Kolumbusz indult Amerik�ba, a kir�lyn� kik�t�tte, hogy csak magyar p�losok mehetnek Kolumbusz haj�j�n, �s k�tsz�z magyar p�lost Lisszabon kik�t�j�b�l a magyar gener�lis b�cs�ztatta. Sao Paulo is Remete Szent P�l nev�t rejti mag�ban. �gy l�tszik, hogy a Mexik�, Paraguay ezen a ter�leten a p�losoknak az eml�ke m�g ma is megvan.

– T�bb, mint t�z �ve munk�lkodik a rend �jraind�t�s�n. Mit tud elmondani ezekr�l az �vekr�l?

– B�rhol, b�rmerre pr�b�lkoztam, a magyarorsz�gi illet�kesek, akik tehettek volna, vagy tehetn�nek, nem mert�k �jj�alak�tani; annyira, hogy szinte sz�ba se �llnak velem. Nem lehet pont az egyetlen magyar rendet vissza�ll�tani. Minden m�s rendet befogadunk, de �ppen a saj�t, majdnem azt mondom, gyermek�nket, saj�t szellemi �r�ks�g�nket nem lehet �jj��lleszteni.

– Elk�pzelhet�nek tartja-e, hogy esetleg ugyanazok nem akarj�k a p�los rend �jj�szervez�s�t, akik nem akarj�k azt, hogy az orsz�g sorsa jobbra forduljon?

– A v�laszom igen. A p�los rend a magyars�g sz�m�ra olyan, mint az embernek a l�lek. Az emberb�l a l�lek kisz�ll, azt mondjuk, hogy halott. Sokszor pr�b�lkoztak ugye �jj�szervez�ssel, �s nem lett bel�le semmi v�g�l is. Ha ez nem t�rt�nik meg bel�that� id�n bel�l, akkor magammal viszem a s�rba a magyar p�los rendet.