Ometecuhtlinak, az els� istenek apj�nak Omecihuatlnak, az els� istenek anyj�nak volt n�gy fia. Ezek egyike, Tezcatlipoca elhat�rozta, hogy napp� alakul. Ez volt az els� teremt�s. A F�ldet ebben az id�ben �ri�sok lakt�k, akik makkokat, bogy�kat �s gy�kereket ettek. Vet�lyt�rsa, Quetzalcoatl nem akarta, hogy � ir�ny�tsa a vil�got, ez�rt letasz�totta az �gr�l. Tezcatlipoca jagu�rr� v�ltozott, �s felfalta a F�ldet.

A m�sodik korszakban Quetzalcoatl teremtette �jj� a vil�got olyan emberekkel, akik feny�magokon �ltek. Tezcatlipoca azonban megbuktatta hatalm�t, �s nagy szelet t�masztott, ami els�p�rt mindent. A n�h�ny, �letben maradt ember hall� v�ltozott.

A harmadik korszakban Tlaloc, az es�isten alakult Napp�. Quetzalcoatl azonban es�t k�ld�tt a F�ldre, �s az elmosta. A n�h�ny t�l�l� mad�rr� v�ltozott.

A negyedik korban Chalchiuhtlicue, a vizek istenn�je v�llalta mag�ra a Nap szerep�t. Ennek az id�szaknak a v�g�n egy hatalmas �rv�z mosott el mindent, �s az emberek hall� v�ltoztak.

A v�gs� teremt�s (az �t�dik korszak) el�tt az istenek �ssze�ltek megbesz�lni, melyik�k �ldozza fel mag�t, hogy napp� v�ljon. Egy alacsonyrend�, jelent�ktelen istens�g v�llalta ezt, �gy bel�le lett az �j Nap. Nem volt azonban annyi ereje, hogy meg tudjon mozdulni, csak �llt egy helyben az �gen. Ahhoz, hogy meg tudj�k mozd�tani, minden istennek fel kellett �ldoznia valamennyit mag�b�l. Miut�n �gy elind�tott�k a Napot, Quetzalcoatl nekil�tott, hogy megteremtse az embereket. Ehhez lesz�llt az Alvil�gba, hogy felhozza onnan az el�z� gener�ci�k csontjait. Az Alvil�g istene azonban �szrevette, �gy Quetzalcoatlnak nemek�lnie kellett. Siker�lt ugyan megsz�knie, de fut�s k�zben megbotlott, elesett, �s �sszet�rte a csontokat. A t�red�keket saj�t v�r�vel ragasztotta �ssze, �gy csin�lt alkotta meg az �j embereket. Mivel azonban a csontok k�l�nf�le m�ret�ek voltak, az emberek is k�l�nf�l�k lettek: egyik kisebb, a m�sik nagyobb.