A korai gyarmatos�t�k kegyetlen m�dszerekkel pr�b�lt�k megsemmis�teni kult�r�jukat, de sikertelen�l. A modern technikai civiliz�ci�nak azonban valamelyest siker�lt megbomlasztani a hagyom�nyos hopi t�rsadalmat, mely az�ta megosztott� v�lt. Egyik oldalon a feh�rek kult�r�j�t is �tvenni k�v�n� halad�k �llnak, a m�sik oldalon az �si hagyom�nyokhoz h�ven ragaszkod�k. E szakad�s, valamint a mai kor megpr�b�ltat�sai miatt, a kult�r�juk�rt agg�dni kezd� n�p b�lcs vezet�i ekkor �gy hat�roztak, hogy k�zz�teszik �si szertart�saik eddig eltitkolt magyar�zatait, jelent�seit. A Book of the Hopi c�met visel� k�nyvet legel�sz�r 1967-ben adt�k ki, az�ta t�bb kiad�st is meg�rt. �r�ja, Frank Waters, maga is indi�n sz�rmaz�s�, �s munk�j��rt t�bb �zben is jel�ltje volt az irodalmi Nobel-d�jnak.

A k�vetkez�kben az olvas� r�vid betekint�st kaphat ebbe az egzotikus vil�gba.

A vil�g teremt�se

"Kezdetben csak a Teremt�, Taiowa l�tezett. Minden egy�b csup�n v�gtelen �r volt. Nem l�tezett sem kezdet, sem v�g, sem id�, sem forma, sem �let, csak a v�gtelen �r. A kezdet �s a v�g, az id�, a forma �s az �let csak a Teremt� elm�j�ben volt meg."

�gy kezd�dik a hopi teremt�sm�tosz. A tov�bbiak csak v�zlatosan ker�lnek felsorol�sra. El�sz�r a Teremt�, a v�gtelen, l�trehozta S�tuknang-ot, a v�gest, az els� er�t, akit megb�zott a vil�g megteremt�s�vel. Taiowa terv�nek megfelel�en S�tuknang el�sz�r a szil�rd anyagot hozta l�tre a hat�rtalan �r anyag�b�l, �s kilenc vil�got �p�tett bel�le. Egyet a Teremt� sz�m�ra, egyet saj�t maga sz�m�ra, �s hetet az elj�vend� �letform�k sz�m�ra. Azt�n ker�lt sor a vizek, majd a leveg� megteremt�s�re. Ezek ut�n S�tuknang az els� vil�gba, Tokpel�-ba ment, ahol megteremtette P�k Asszonyt. Amint �letre kelt, �s nevet kapott, megk�rdezte: - Mi�rt vagyok �n itt? S�tuknang felvil�gos�totta �t, hogy az � feladata lesz �letet teremteni az �jonnan l�tes�tett vil�gba. El�sz�r az Ikreket teremtette meg, �gy, hogy f�lddarabot vett a sz�j�ba, melyet ny�l�val megl�gy�tott, majd k�t alakot gy�rt bel�le. Egy feh�r k�peny-nyel bor�totta be �ket, mely nem volt m�s, mint a teremt� b�lcsess�g, �s el�nekelte f�l�tt�k a Teremt�s Dal�t. Ett�l az Ikrek �letre keltek. Az � feladatuk volt egyr�szt a F�ld megszil�rd�t�sa, m�sr�szt a hang kibocs�t�sa, melyet �tvettek a f�ld tengelye ment�n l�v� rezg�sk�zpontok, �gyhogy az eg�sz vil�g a Teremt� hangj�t visszhangozta.

Az ember teremt�se Ezek ut�n P�k Asszony az Ikrek megteremt�s�nek hasonl� m�don teremtett embereket. El�sz�r n�gy k�l�nb�z� sz�n� (s�rga, v�r�s, feh�r �s fekete) f�ldet vett, melyek, miut�n az �nekl�st befejezve leemelte r�luk a k�penyt, f�rfiakk�nt keltek �letre. �ket P�k Asszony S�tuknang k�p�re form�lta. Ezek ut�n ism�t n�gy emberi l�nyt teremtett, az el�z�kh�z hasonl� m�don, de ezeket most a saj�t k�p�re form�lta. �k voltak az els� asszonyok.

Az els� emberek azonban, b�r �letre keltek �s mozogtak, nem tudtak besz�lni. Ez�rt P�k Asszony az egyik Ikerhez, a Visszhanghoz fordult. Az � ki�lt�s�ra visszhangzott a F�ld tengelye ment�n, �s az eg�sz Vil�gegyetemen �t. A h�v�sra megjelent S�tuknang, akinek P�k Asszony elmondta mi a gondja. Az els� er� ekkor mindegyik sz�n� emberp�rnak k�l�nb�z� nyelveket adott, b�lcsess�get, �s er�t, hogy szaporodjanak �s sokasodjanak. Csak annyit k�rt t�l�k, hogy harm�ni�ban �s szeretetben �ljenek, sohasem feledkezve el a teremt�j�k ir�nti tiszteletr�l.

Az ember b�nbees�se

Az emberek elterjedtek �s sokasodtak az els� vil�gban. B�r m�s nyelveket besz�ltek, besz�d n�lk�l is meg�rtett�k egym�st. Ehhez hasonl�an meg�rezt�k az �llatok �rz�seit �s gondolatait is. A k�l�nb�z� sz�n� emberek �s �llatok mind egynek �rezt�k egym�st.

De id�vel n�h�nyan k�z�l�k megfeledkeztek a Teremt� tisztelet�r�l, bels� er�iket saj�t �nz� c�ljaikra kezdt�k felhaszn�lni, elfelejtve, hogy l�tez�s�k els�dleges c�lja a Teremt� terv�nek beteljes�t�se.

Ekkor megjelent k�zt�k egy mad�r form�j�ban Lavaihoja, a T�rsalg�. Min�l tov�bb besz�lt hozz�juk, ann�l ink�bb meggy�zte �ket a k�z�tt�k lev� k�l�nbs�gekr�l. El�sz�r az �llatok k�l�n�ltek el az emberekt�l, aki vadakk� v�lva elmenek�ltek az emberek el�l. Majd a k�l�nb�z� faj� �s nyelv� emberek kezdtek k�l�nv�lni egym�st�l.

Ekkor jelent meg k�zt�k a j�k�p� K�toja, egy nagyfej� k�gy� k�p�ben. Az � szav�t k�vetve az emberek gyanakodni kezdtek egym�sra, igazs�gtalanul v�dolva egym�st, m�gnem harciass� v�ltak �s egym�s ellen kezdtek hadakozni.

A vil�g elpuszt�t�sa

De a k�l�nb�z� faj� �s nyelv� emberek mindegyik csoportj�ban maradt egy kisebbs�g, akik tov�bbra is tisztelt�k a Teremt�t �s az � t�rv�nyei szerint �ltek. Hozz�juk elj�tt S�tuknang, aki elmondta, hogy � �s a Teremt� l�tva az emberek gonoszs�g�t, elhat�rozt�k e vil�g megsemmis�t�s�t. A hozz�juk h� kiv�lasztottakkal k�z�lt�k, hogyan menek�lhetnek meg.

A kiv�lasztottak nappal egy felh�t, �jjel egy csillagot k�vetve v�ndoroltak, mely l�tom�sban jelent meg nekik. A t�bbiek, akik bels� l�t�sukat elvesz�tett�k, nem l�tt�k a felh�t, sem a csillagot, �s nem k�vett�k �ket. A kiv�lasztottak k�l�nb�z� csoportjai egy helyen tal�lkoztak �ssze, �s amikor mind �sszegy�ltek, megjelent el�tt�k S�tuknang, aki a f�ld al�, a hangy�k templom�ba vezette az embereket. Miut�n a kiv�lasztottak biztons�gban voltak, az els� er� megnyitotta a F�ld vulk�njait. A t�z felj�tt, �s mindent elpuszt�tott a F�ld sz�n�n. Csak a kiv�lasztottak menek�ltek meg, akik biztons�gban voltak a f�ld alatt, a hangy�k n�p�nek vend�geik�nt.

�j vil�gok teremt�se

Miut�n az elpuszt�tott els� vil�g kih�lt, S�tuknang egy �j vil�got teremtett a r�gi helyett, majd kihozta az embereket a f�ld al�l, �s �tadta nekik az �j vil�got, hogy itt �ljenek a Teremt� terv�t beteljes�tve.

Kezdetben a dolgok itt is j�l mentek. Az emberek h�zakat �p�tettek �s kereskedni kezdtek, �s b�r minden�k megvolt, amire az �lethez sz�ks�g volt, egyre t�bbet akartak. A dolgok od�ig fajultak, hogy ez a vil�g is pusztul�sra �t�ltetett. A kiv�lasztottak persze ism�t megmenek�ltek, majd a harmadik vil�got rendelt�k sz�mukra. A t�rt�net azonban �jra megism�tl�d�tt, �s ezt a vil�got is el kellett puszt�tani. V�g�l a Teremt�h�z h� emberek a mostani, negyedik vil�gba ker�ltek. �k voltak a mai hopik �sei, akik az �j vil�gban, hossz� v�ndorl�s ut�n ott �llapodtak meg, ahol ma is �lnek. Ezekr�l a v�ndorl�sokr�l, illetve arr�l, hogy a hopik milyen szertart�sokkal igyekeznek biztos�tani a teremtett vil�g rendj�t, a k�vetkez� r�szekben lesz sz�.

A hopik v�ndorl�sai

Miut�n a hopik ebbe a jelenlegi, negyedik vil�gba jutottak, e vil�g v�d�szelleme, M�saw n�gy szent t�bl�t adott �t nekik, melyek szimbolikusan k�rvonalazt�k leend� v�ndorl�saikat. Csak e v�ndorl�sok befejezt�vel telepedhettek meg v�glegesen. E v�ndorl�sokr�l sz�l� m�toszok magyar�zattal szolg�lhatnak egyes r�g�szeti rejt�lyekre, m�sr�szt sz�mos mai szertart�suk mozzanatai csak e m�toszok �ltal �rthet�ek meg.

A v�ndorl�sok t�rt�nete val�j�ban az egyes nemzets�gek t�rt�nete. Ezek k�z�l itt csup�n n�h�ny fontosabb, jellegzetesebb eml�thet� meg.

A szent t�bl�k

A szent t�bl�k egyik�t a T�z nemzets�g kapta. Ez mintegy t�z centim�teres n�gyzet alak� s�t�t sz�n�rnyalat� k�t�bla, melynek egyik sarka le van t�rve. A t�bla arra utal, hogy miut�n a nemzets�g v�ndorl�sait befejezve, letelepedik �lland� otthon�ban, el fog j�nni az id�, amikor egy idegen n�p megh�d�tja �ket. El fogj�k venni f�ldjeiket, �j �letszab�lyokat k�nyszer�tenek majd r�juk. Nem szabad szembesz�llniuk vel�k, hanem meg kell v�rniuk az elveszett feh�r testv�r�ket, aki majd visszat�r hozz�juk a t�bla hi�nyz� r�sz�vel, megszabad�tja ket k�nz�ikt�l, �s k�z�sen testv�ris�gben fognak �lni. De ha vezet�j�k elhagyn� vall�s�t, akkor le kell v�gniuk a fej�t, hogy megszabaduljanak a tett k�ros k�vetkezm�nyeit�l.

A m�sik h�rom t�bl�t a Medve nemzets�g kapta, akik e negyedik vil�g vezet� nemzets�g�t k�pezik. A m�sodik t�bla k�zep�n egy kal�sz �ll, k�r�l�tte �llatok is vannak, s az eg�szet k�t k�gy� z�rja k�r�l, melyek a hopi f�ld k�t hat�rfoly�j�t, a Colorado, �s a Rio Grande foly�kat jelk�pezik. A n�gy sarokban �ll� kiny�jtott kar� emberalakok vall�si vezet�ket jelk�peznek. A t�bla h�toldal�n a faluf�n�k van �br�zolva, akit mindig a Medve nemzets�g tagjai k�z�l v�lasztanak.

M�saw aj�nd�ka �s utas�t�sai

Minden nemzets�g kapott t�le egy m�gikus kors�t. Az�rt kapt�k, mert v�ndorl�saik sor�n gyakran olyan helyekre ker�lnek, ahol nem lesz v�z, de ha ezeket a kors�kat a megfelel� im�k �s szertart�sok elv�gz�se �ltal be�ss�k a f�ldbe, azokb�l v�z fog fakadni. Minden egyes kors�nak k�l�n hordoz�ja kell legyen, egy a szok�sokat t�k�letesen betart� szent �let� ember. A t�rt�netek szerint v�ndorl�saik sor�n, a hopik fel is haszn�lt�k e vizeskors�k m�gikus erej�t.

M�saw utas�t�sai szerint minden egyes nemzets�gnek az �j vil�g mind a n�gy f� ir�ny�ban (a n�gy �gt�j) el kellett menni a vil�got hat�rol� �ce�nig, majd miut�n mindezzel megvoltak, visszat�rni a vil�g k�z�ppontj�ban �ll� f�ldre, ami ma is a hopik f�ldje, s ott a nemzets�gek egyes�lve bet�lthess�k a Teremt� terv�t. Ezek a v�ndorl�sok azt a c�lt is szolg�lt�k, hogy megtiszt�ts�k az embereket a harmadik vil�gban elk�vetett buneikt�l.

A nemzets�gek hatalma

A negyedik vil�gban a n�p el�sz�r egy�tt kezdte meg a v�ndorl�s�t, egy magas hegy megm�sz�s�val. Volt vel�k k�t m�hu, a s�sk�hoz hasonl� rovar is. Amint fel�rtek a hegytet�re, egy sassal tal�lkoztak. A m�huk egyike, aki a n�p sz�viv�je volt, megsz�l�totta �t. Megtudt�k, hogy ez a sas e vil�g teremt�se �ta lakik ott, s �gy t�le k�rtek enged�lyt, hogy letelepedhessenek itt.

A sas k�t pr�b�nak vetette al� �ket. Az egyik pr�ba abban �llt, hogy egy hegyes nyilat d�f�tt az egyik m�hu szeme fel�, annyira, hogy a ny�l hegye m�r szinte meg�rintette annak szem�t, de az m�g csak nem is pislantott. A m�sodik pr�ba sor�n ny�lvessz�ket l�tt kereszt�l a m�huk test�n, de azok felemelt�k fuvol�ikat �s egy l�gy dallamot kezdtek rajta j�tszani, mely olyan megnyugtat� rezg�seket �s olyan magasztos lelki�llapotot keltett, mely begy�gy�totta sebeiket. Mivel ki�llt�k a pr�b�kat, a sas megadta a n�pnek az enged�lyt, hogy birtokba vegy�k a f�ldet. Ezenk�v�l a sas megengedte, hogy szertart�saikban felhaszn�lj�k tollait, hiszen � a magass�gok ura, az, aki im�ikat tolm�csolni tudja a Teremt�h�z. Tal�n nem is olyan v�letlen, hogy mind az Egyes�lt �llamok, mind Mexik� c�mer�ben megtal�lhat� a sas.

Itt a hegytet�n a n�p a n�gy �gt�j ir�ny�ban sz�tv�lt, s �gy indultak el v�ndorl�saikra. �szak fel� a P�k, a K�k Fuvola, a T�z, a K�gy� �s a Nap nemzets�gek indultak el, P�k asszony vezet�s�vel. Kezdetben meleg �ghajlat� vid�keken haladtak kereszt�l, itt �lelmet is b�s�gben tal�ltak, de k�s�bb az �ghajlat egyre sz�razabb� �s hidegebb� v�lt. N�ha meg�lltak egy id�re, kukoric�t vetettek, s miut�n learatt�k a term�st, indultak csak tov�bb. Egyre �szakabbra �rve h� �s j�g fogadta �ket. �jszak�ra a h�ba �st�k be magukat, s azzal a h�vel melegedtek, melyet k�pesek voltak megid�zni. Vizet a m�gikus kors�ikb�l nyertek. Volt nekik egy kis f�ldb�l k�sz�lt ed�ny�k is, amelybe kukoric�t �s egy�b n�v�nyeket vetettek, �s ahogyan �nekeltek, a magok kikeltek �s term�st hoztak. Ilyen hatalma volt a nemzets�geknek.

A vil�g H�ts� Ajtaja

V�g�l el�rt�k a sarkk�rt, vagy m�s n�ven e vil�g H�ts� Ajtaj�t, ahol egy hatalmas h�hegy �s j�g�ce�n z�rta le az utat. Itt vissza kellett volna forduljanak, P�k Asszony azonban r�vette oket, hogy m�gikus k�pess�geikkel olvassz�k meg az akad�lyokat. A P�k nemzets�g azonnal elfogadta javaslat�t, s a t�bbieket is r�vett�k erre. A K�k Fuvola nemzets�g fuvolaj�t�k�val tr�pusi h�s�get id�zett meg, a T�z nemzets�g a F�ld m�ly�ben lev� t�zet id�zte meg, a Nap nemzets�g term�szetesen a Nap erej�t id�zte meg, a K�gy� nemzets�g pedig er�s rezg�seket keltett, a h�hegy �sszet�r�se �rdek�ben.

�s b�r nagy volt a nemzets�gek m�gikus hatalma, ez�ttal mind a n�gy pr�b�lkoz�suk sikertelen maradt. Ekkor hirtelen S�tuknang jelent meg el�tt�k. Elmondta, hogy ha � �s nagyb�tyja, a Teremt� megengedt�k volna nekik a H�ts� Ajt� kinyit�s�t, nagy katasztr�fa k�vetkezett volna be, hiszen a nagy mennyis�g� h� �s j�g megolvaszt�sa �ltal, a v�z el�rasztotta volna az eg�sz vil�got. Mivel a Teremt�t�l kapott szent er�ket helytelen m�don haszn�lt�k fel, P�k Asszony, aki addig egy sz�p �s fiatal n� volt, b�ntet�sbol cs�nya �s �reg asszonny� lett �tv�ltoztatva, �s nemzets�ge, aki a t�bbieket a rosszra cs�b�totta, arra lett �t�lve, hogy t�l�k fognak a j�v�ben a rossz �s gonosz cselekedtek kiindulni.

Ezut�n a v�ndorok visszafordultak d�l fel�, a k�s�bbiek sor�n pedig az egyes nemzets�gek k�l�nv�lva folytatt�k v�ndorl�saikat. Sz�mos helyen a v�ndorok nyomai ma is megtal�lhat�k. Elhagyott �si v�rosok, �p�tm�nyek, szikl�kba v�sett rajzok tan�skodnak ezekr�l.

Sz�mos egy�b �rdekes m�tosz �rja le r�szletesen a k�l�nb�z� nemzets�gek tov�bbi v�ndorl�sait eg�szen azok v�gleges leteleped�s�ig. Mindezek le�r�s�ra azonban itt nincs lehet�s�g. A tov�bbiakban csup�n majd a hopik vil�gn�zet�nek �s szertart�sainak r�vid ismertet�s�re ker�lhet sor.