A K�z�p-nyugat Afrik�ban �l� dogon n�p, amely mintegy t�zszeres Magyarorsz�gnyi ter�leten �l sz�rv�ny t�rzsi k�z�ss�gben, (ma t�bbs�g�ben Mali ter�let�n, Timbuktu k�zel�ben) fantasztikus dolgokat mes�l el a mitol�gi�jukban az emberis�g sz�rmaz�s�r�l, a vil�g, �s azon bel�l az anyag m�k�d�s�r�l. A t�rzs tagjai sz�tsz�rt falvakban, s�rb�l �s szalm�b�l rakott kalyib�kban �lnek. Legeltetik sov�ny kecsk�iket, n�mi gabon�t vetnek �s aratnak, t�zif�t pedig a Bandiagara-fenns�k kop�r szikl�i k�z�tt gy�jt�getnek. Ez a t�rzs m�g csak �rni �s olvasni sem tud.

 A f�ldj�k�n tal�lhat� egy a hegy m�ly�be vezet� barlang, melynek falait k�zel 1000 �ves sziklarajzok d�sz�tik. Egy arra kiv�lasztott ember, a t�rzs szent embere �l a bej�rat�n�l, hogy �rizze azt. Feladat�t egy �letre sz�l�an kapja, �lelemmel a t�rzs tagja l�tja el. A barlangban csod�latos rajzok �s igen �rdekes inform�ci�k fedezhet�k fel.

Az �rkez� csoportok �s �rhaj�juk

A dogonok szerint, a Syrius rendszerb�l �rkezett l�togat�kt�l sz�rmazunk, akik k�t hull�mban �rkeztek a f�ld�nkre. El�sz�r "Ogo" nev� "asztronauta" �rkezett, aki �gy vet�d�tt ide, hogy egy�ttal �rhaj�t�r�st kellett elszenvednie.

A m�sodik hull�mban �rkezetteknek pedig - Nommonak �s h�t t�rs�nak - m�r kifejezetten az volt a "k�ldet�se", hogy a F�ld bolyg�t ben�pes�tse, amelyhez egy hatvanrekeszes �rj�rm�ben minden sz�ks�ges eszk�zt, felszerel�st is magukkal hoztak. S�t m�g olyasmiket is, amiket majd csak k�s�bb akarnak �tadni az emberis�gnek. Akkor, amikor az emberek m�r teljesen megszervezt�k �s ir�ny�tj�k, ellen�rz�s�k alatt tartj�k a F�ldet. A v�nek szerint a Nomm�k ijeszt�, k�t�lt� l�nyek voltak az �rb�l, akik az�rt j�ttek, hogy a F�ld�n elterjessz�k a civiliz�ci�t, s �k vetett�k meg a dogonok p�ratlan kult�r�j�nak az alapjait. A Nomm�k, akiket �k "a mindens�g tan�t�inak, a szellemi tanok �rz�inek, az es�oszt�knak �s a vizek urainak" neveztek, elmes�lt�k nekik, hogyan sz�lltak le �rhaj� "b�rk�jukon" az orsz�g �szakkeleti r�sz�n a t�rzs t�rt�net�nek kezdet�n.

A dogonok le�rt�k a lesz�ll� b�rka hangj�t. �gy mondt�k, Nommo hangja n�gyfel�l is sz�lt, amikor � al�sz�llt, s olyan volt, mintha n�gy nagy k�t�mb visszhangozna, amelyeket k�vekkel dob�lnak meghat�rozott ritmusban a gyerekek egy igen kicsiny barlangban. A dogonok nyilv�n �gy pr�b�lj�k le�rni a mennyd�r�gve vibr�l� hangot. A sz�riusziak indul�s el�tt az �rhaj�t energi�val t�lt�tt�k fel, amely energia term�szetesen az anyag legkisebb r�sz�b�l (atomb�l?) �llt. Ez tal�n valamilyen maghasad�son alapul� energia lehetett, vagy valami �ltalunk m�g nem is ismert fejlettebb technol�gia. A haj�ban minden m�s sz�ks�ges anyagot is felhalmoztak, bele�rtve az embereket is, akiket majd a f�ld�n kell hagyniuk, hogy azt ben�pes�ts�k. A nagy �rhaj� 60 rekeszre vagy fed�lzeti r�szre oszlott, s a f�ldet�r�st k�vet�en sem ny�lt meg mindegyik fed�lzet, vagyis az ott t�rolt t�rgyak, anyagok vagy inform�ci�k egy r�sze ma m�g titok az emberis�g sz�m�ra. "A t�bbit majd k�s�bb adj�k �t." Az akkor nagyon megv�ltoztatja majd a vil�got - v�lik - �s hozz�teszik: az ismeretek el�bb lassank�nt, fokozatosan �rnek el hozz�nk, azt�n egy ponton hirtelen felgyorsul majd az inform�ci��raml�s, �s "oly sebes lesz, mint a sz�l". Az els� sz�ll�tm�ny kiz�r�lag olyasmib�l �llt, amire sz�ks�ge lehet egy f�ldm�vel�ssel �s �llatteny�szt�ssel foglalkoz� primit�v t�rsadalomnak. Teh�t akik elind�tott�k ezt az exped�ci�t, azok eleve tudhatt�k azt, hogy a F�ld�n maximum ilyen fejl�d�si szinten �ll� csoportokat fognak tal�lni. S�t el�g val�sz�n�nek l�tszik az is, hogy Amma k�ld�ttei m�r kor�bban is itt j�rtak a F�ld�n, csak arra a dogonok nem eml�keznek, mert vagy m�g �k nem l�teztek, vagy a bolyg� m�s r�szein sz�lltak le kor�bban a f�ld�nk�v�liek.

�gitestekr�l sz�l� tud�suk

A dogonok t�k�letesen megk�l�nb�ztetik a csillagokat, a galaxisokat, a bolyg�kat, �s a holdakat. Ismerik �s alkalmazz�k az �gitestek meghat�roz�sbeli k�l�nbs�geit. B�r a naprendszerb�l csak a n�gy szabad szemmel l�that� bolyg�t ismerik, tudnak arr�l is, hogy a F�ld holdja "halott". A bolyg�k napk�r�li kering�s�n�l egy�rtelm�en ellipszisp�ly�r�l besz�lnek, �s azt is megeml�tik, hogy ez nem eg�szen pontos, mert abban k�l�nf�le zavarok vannak. Megd�bbent� azonban a Jupiterr�l �s n�gy �ltaluk ismert holdr�l a tud�suk min�s�ge. Hiszen azt �ll�tj�k, hogy a n�gy hold �gy kering a Jupiter k�r�l, mintha egy k�t�llel hozz� lenne k�tve. Mi is csak nem r�g�ta tudjuk, hogy a holdak kering�si ideje, k�sz�nhet�en a Jupiter �ri�si gravit�ci�j�nak megegyezik a bolyg� tengelyk�r�li forg�s�val. Egyszer�, de brav�ros a jelk�p, amit haszn�lnak a dolgok a meg�rt�s�re. (Mintegy k�t�llel hozz�vannak k�tve.) Szerint�k a tej�trendszer�nk is spir�l alak�, amely tengelyk�r�li forg�st v�gez, �s azon bel�l a nap �s bolyg�i �gyszint�n. A dogonok elbesz�l�se szerint a Szaturnuszt gy�r� veszi k�r�l, a bolyg�k a Nap k�r�l forognak, �s naprendszer�nket a Tej�t fel� a Szaturnusz hat�rolja, mint a naprendszer legk�ls�, legt�volibb bolyg�ja. Mellesleg a dogonok szerint az eg�sz vil�gegyetemben rengeteg �rtelmes faj l�tezik.

Sz�riusz A �s B

A t�rzs �tven�venk�nt tartja meg a saj�tos �s pomp�zatos szigui-�nnepet. Mi�rt csak minden f�l �vsz�zadban van az �nnep? A n�prajzkutat�k k�rd�s�re a dogonok elmagyar�zt�k a szokatlan ciklus eredet�t. Minden �tven esztend�ben egy l�thatatlan csillag �thalad az �gbolton l�that� egyik f�nyes csillag el�tt. F�nyes csillagk�nt a Sz�riuszt mutatt�k meg, melyet term�szetesen m�s n�vvel jel�ltek. Ez az �nnep�k periodicit�s�nak oka. A teremt�s kiindul� pontja a Sirius Digitari�nak nevezett k�s�r�je, amely a Sirius k�r�l kering. A dogonok szerint a Digitaria a legkisebb �s legnehezebb csillag. Benne van minden dolgok cs�r�ja. Saj�t tengelye �s a Sirius k�r�li mozg�sa biztos�tja a vil�gmindens�g teremt� er�inek tov�bb�l�s�t..." A dogonok m�g tov�bbi meglep� dolgokat is el�rultak: A Digitaria a l�tez� "legkisebb dolog", �m egyszersmind a legnehezebb csillag. Anyaga f�m, a neve "szagala", f�nyesebb mint a vas, �s olyan neh�z, hogy "f�ldi l�ny" nem tudja felemelni. Akkora, mint egy �k�r kiter�tett b�re, de 480 szam�rrakom�nyt nyom, ami k�zel 35.000 kg t�megnek felel meg. A Siriusnak a Digitari�n k�v�l m�g egy k�s�r�je van, az �gynevezett "emme ya". Ez a csillag nagyobb, de n�gyszerte k�nnyebb a Digitari�n�l. Ugyanolyan ir�nyban �s ugyanannyi id� alatt ker�li meg a Siriust, mint a Digitaria, de p�ly�ja hosszabb, vagyis j�val t�volabb van t�le.

A barlangjuk fal�n �br�zolt�k a Sz�riusz A csillagot, valamint egy m�sik, e k�r�l kering� csillagot is, a Sz�riusz B-t. Err�l a dogonok igencsak sok inform�ci�val rendelkeznek. Azt mondj�k r�la, hogy nagyon kicsi, de - az � szavaikkal �lve -az "univerzum legnehezebb anyaga" alkotja. �ll�t�suk szerint 50 �v alatt ker�li meg a Sz�riusz A-t. Az asztron�musoknak 1862-ben siker�lt meger�s�teni a Sz�riusz B, egy feh�rt�rpe l�tez�s�t, �s csak m�g k�s�bb tudt�k al�t�masztani a t�bbi adatot is. A leg�jabb sz�m�t�sok szerint a Sz�riusz B-b�l egy cm3 nagys�g� darab mintegy f�lmilli� tonn�t nyom, azonk�v�l a Sz�riusz B Sz�riusz A k�r�li kerind�si idej�t 50,1 �vben hat�rozt�k meg. Ez semmik�ppen sem lehet v�letlen. De a naprendszer�nk m�s bolyg�ir�l is tudom�suk van, �gy az Ur�nuszr�l, Neptunuszr�l �s a Pl�t�r�l is, pedig azokat csak k�s�bb fedezt�k fel a szaktud�sok. Egy m�sik �rdekes dolog, amir�l a dogonok tudnak, szint�n az eml�tett barlang fal�n l�that�. A rajzr�l a tud�sok eleinte nemigen tudt�k meg�llap�tani, hogy mit akar �br�zolni, m�gnem egyszer a tud�sok sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel ki nem sz�m�tott�k a Sz�riusz A �s a Sz�riusz B p�ly�j�t. Ez a dogon barlangban l�that� minta pedig teljesen megegyezik azzal a p�ly�val, amelyen - amint az a F�ldr�l megfigyelhet� - a Sz�riusz B halad a Sz�riusz A k�r�l, m�gpedig egy meghat�rozott id�intervallumban, amely t�rt�netesen 1912 �s 1990 k�z� esik. Az akkor megjelent l�nyek teh�t ezt az id�intervallumot adt�k meg a dogonoknak legal�bb 700 �vvel ezel�tt vagy m�g r�gebben. Ez k�l�n vizsg�lat t�rgy�t k�pezhetn�, hogy mi�rt �ppen ezt az id�szakot jel�ltek meg.

Az �rhaj� m�k�d�se

A haj� indul�sa �gy t�rt�nt, hogy Amma, a mindenhat�, a nagytud�s� isten, egy "ny�l�st v�gott az �gbe", hogy a haj� elhagyhassa a startbolyg�t. Nomm� haj�ja a kozmosznak abb�l a r�sz�b�l hozta az embereket a F�ldre, ahol az anyag el�sz�r sz�lt �letet, hogy azt k�s�bb �tadja a F�ldnek. Elbesz�l�s�k szerint halad�s k�zben az �rhaj�t egy r�zl�nc k�t�tte �ssze Amm�val. A r�szletesebb k�rdez�sk�d�sre az der�lt ki, hogy a r�zl�nc kifejez�st nem kell sz� szerint �rteni, hanem egyfajta �lland� kapcsolatot jelentett a haj� �s Amma k�z�tt, csak mivel erre a dologra egy�bk�nt nem l�tezett megfelel� szava a dogonoknak, �gy megpr�b�lt�k azt a legszeml�letesebben a saj�t kifejez�s�kkel le�rni. Nagyon �rdekesnek tal�lom egy�bk�nt ezt a hasonlatot, mert bennem automatikusan a fluidsz�lak, vagy m�sn�ven id�sz�lak jutottak eszembe err�l. L�nyeg teh�t, hogy Amma otthonr�l ir�ny�totta a haj�t. A F�ldh�z egy�bk�nt nyolc valamilyen id�egys�g alatt �rtek ide, b�r ezt nem tudni, hogy mennyi id�t takarhat. Az �rhaj� egy�bk�nt a tengelye k�r�l forgott, �s spir�lis mozg�ssal k�zeledett. Amint mondt�k, a lesz�ll�s k�zben a t�r n�gysz�glet� volt, mikor pedig a f�ldre �rt, akkor a t�r n�gyoldal�v� v�ltozott. Mikor Nomm� �s t�rsai meg�rkeztek �s kisz�lltak, akkor Amma "becsukta az ablakot �s felh�zta a r�zl�ncot"

Teremt�stan

A vil�gr�l alkotott k�p�k nem hasonl�that� egyetlen F�ldi kult�r�ban l�trej�ttre sem, hiszen az Isten "Amma" aki megteremtette a vil�got, ink�bb hasonl�that� egy energiag�choz, vagy a leger�sebb rendszerez� er�h�z, mint egy szem�lyes istenhez. Dogonok szerint "Amma" isten egy g�mb belsej�ben teremtette meg a vil�gokat m�k�dtet� t�rv�nyeket, amely g�mb�n k�v�l akkor m�g nem volt semmi sem. A teremt�skor le�rt modellben hat�rozottan utalnak arra, hogy akkor m�g a t�vols�g (t�r) �s az id� nem l�tezett! Ez egyszer�en d�bbenetes, hiszen a szingularit�s pont err�l sz�l. (L�sd az id�fizikai modellt.) Az anyag megjelen�s�n kereszt�l sz�letett meg a vil�gegyetem. A konkr�t anyagkeletkez�sr�l m�r szinte futurisztikus inform�ci�kkal rendelkeztek, hiszen amit le�rnak az a k�vetkez�: Ebben a hihetetlen�l s�r� energiag�mbben, spir�lmozg�ssal keletkezik a "po". A po ami a legkisebb r�szecske, amely perg� mozg�ssal hangot �s f�nyt sug�roz sz�jjel, b�r ez akkor m�g olyan kicsiny, hogy szemmel nem is l�that� �s nem is hallhat�! (Tachion?!)

Miut�n "Amma" kinyitotta a szem�t, a m�h�b�l minden spir�lis alakban terjeszkedni kezdett! A Dogonok szerint a vil�gegyetem is spir�lis alak�. Sz�nd�kosan �rtam vil�gegyetemet, hiszen j�l megk�l�nb�ztetik az �n�ll� csillagrendszereket, galaxisokat is, hiszen azt is elmes�lik, hogy "Amma" sok vil�got teremtett, amelyek t�bbs�ge lakott �s szint�n spir�lis alak�, mint a mi galaxisunk. Vagyis a Dogonok ismereteib�l m�r a harmincas �vekben lejegyezt�k azt, amit mi is csak az �tvenes �vekben tudtunk meg, hogy a tej�trendszer is spir�l galaxis! S�t rendesen k�pbe voltak �ll�tva, mert tudt�k, hogy a mi naprendszer�nk is a mi spir�l galaxisunk, a tej�trendszer r�sze, ami nemcsak, hogy spir�l alak�, hanem tengelyk�r�li forg�st is v�gez. �ll�tj�k, hogy a spir�lis vil�gok lakottak, hiszen "Amma" ahogy a vil�gnak mozg�st adott, �gy egy�ttal megteremtette az �l�l�nyeket is. Ahogy a f�ld lakott, �gy m�s "F�ldek" is lakottak, ott is vannak �l�l�nyek!

A dogonok t�bbek k�z�tt azt �ll�tj�k, hogy az �sid�kben az istenek fekete �s feh�r embereket teremtettek. Mindezt m�r akkor adt�k sz�jr�l sz�jra, amikor nem tudhattak m�g a feh�rek l�tez�s�r�l sem.