Kiragadott mondatok egy el�ad�sb�l:
------------------------------------------------
Az �j finn t�rt�nelemtank�nyvek �gy kezd�dnek: „eddig az volt a n�zet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. M�ra kider�lt: bar�ts�g van, de genetika nincs.” Ennyi. �szint�k.
   A s�rospataki k�nyvt�rban megmaradt minden. N�gysz�zhatvan �ves tank�nyveket olvasok. H�l` Istennek nem katalogiz�lt�k. Nagyon vigy�znak r�, hogy ne katalogiz�lj�k, mert akkor a Sz�chenyi K�nyvt�r kiemeli, elviszi �s csak kutat�si enged�llyel k�rhet� ki. Elolvasom a n�gysz�zhatvan �ves tank�nyveket �s a k�vetkez� �ll benne: a magyars�g h�rom hull�mban j�tt be a K�rp�t-medenc�be. 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok �s 895. m�jus 10-�n, mint �rp�d n�pe. Akikhez 1235-ben hozz�k�lt�znek a j�szok, 1243-ban �s `46-ban a kis �s nagykunok. A magyars�got a hunokt�l a kunokig sz�m�tjuk. Ebb�l ki szokt�k emelni �rp�d n�p�nek a vonul�s�t �s a vonul�si ter�let�t. Ez a magyar �st�rt�net. A hunokt�l a kunokig ez a n�pess�g bels� �zsi�b�l hozta mag�val kult�r�j�t, nyelv�t. Bej�tt.
   A hunokat 361-ben a r�mai cs�sz�r h�vja be a K�rp�t-medenc�be, Meotisz vid�k�r�l, hogy kord�ban tarts�k a Duna–Tisza k�z�n l�v� szarmat�kat �s a Tisz�nt�lon l�v� gepid�kat. Attila 395-ben T�pi�szentm�rtonban sz�letett. Meghalt 453-ban. A marad�k hun elmegy Csiglemez�re, a Mez�s�gre �s ben�pes�ti Erd�lyt. �k a sz�kelyek. Ezt j�l tudjuk.
   Egy ismer�s katonatiszt, amikor hazaj�tt, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban �s hozott egy k�nyvet. A k�nyv c�me: Attila, hun kir�ly uralkod�s�nak a titka. Oda�t k�telez� tank�nyv a katonatiszteknek �s a k�zgazdas�gi hallgat�knak. Sikerk�nyv, h�rommilli� p�ld�nyban kelt el. El�szav�ban a mostani eln�k Bush, Bill Clinton, a Chrysler gy�r, a Ford gy�r igazgat�i, a szen�torok be�rt�k, hogy ennek a szellem�ben uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun kir�ly uralkodott. 
   K�rem, a magyar ember nem �rt a propagand�hoz. A magyar ember t�l szer�ny, befel� �l, nagyon �r�l, de nem �rt ahhoz, hogyan kell mag�t t�lalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs bel�nk k�d�lva a seft, az �zlet, a diz�jn, a biznisz. Ezek nincsenek bel�nk k�dolva.
   Az avarok, 568-ban j�nnek be. Ugyanabb�l a t�rzssz�vets�gb�l szakadnak ki, amelyb�l az �seink. Ugyanolyan kin�z�s�ek, mint mi vagyunk, ugyanaz a mot�vumvil�guk, ugyanaz az �r�suk. 
   Az avarok ut�n, ugyanabb�l a m�sodik t�rk t�rzssz�vets�gb�l bej�n �rp�d n�pe. Kiszakadunk a m�sodik t�rk t�rzssz�vets�gb�l a negyedik sz�zad legelej�n. Onnan bemegy�nk K�z�p-�zsi�ba, arra a ter�letre, amelynek a nev�t sem volt szabad kiejteni: Tur�n. Aki a tur�ni magyars�gr�l besz�lt, az m�r megint mindenf�le -ista volt. Ugyanis Tur�nban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, d�lr�l a perzs�k le�rt�k a kult�r�nkat, le�rt�k az �nt�z�ses gazd�lkod�sunkat, le�rt�k a kereskedelm�nket, le�rt�k a hangszereinket. Ezzel szemben a Monarchia t�rt�n�szeinek felfog�s�ban nek�nk �z�tt, hajtott, gy�jt�get�, hal�sz� n�pnek kellett lenni! 
   Tolsztov szovjet akad�mikus �rt egy k�nyvet 1973-ban Az �si Chorezm c�mmel. Le�rta a magyarok �nt�z�ses gazd�lkod�s�t. Megjelent magyarul, de hamar betiltott�k, bez�zt�k, indexre tett�k (az �n p�ld�nyomat persze nem). Le�rta, amit nem volt szabad.
   1860-ban Iszpah�nban (ez Perzsia d�lnyugati r�sze, ma Ir�nnak h�vj�k) el�ker�lt egy �rdekes lelet. Tal�n eml�keznek erre a helyre: Iszpah�nban d�s�tanak most az ir�niak ur�nt. Ha lenne egy �rtelmes vezet�nk, mi is d�s�thatn�nk. Eur�pa leggazdagabb ur�nb�ny�ja P�cs mellett van. Mennyire megijedn�nek a k�rnyez� orsz�gok att�l, hogy Magyarorsz�g d�s�t. Errefel bez�rt�k az ur�nb�ny�nkat. Nos: tal�ltak Iszpah�nban egy �t�dik sz�zadi hun–�rm�ny sz�t�rt �s nyelvk�nyvet. Ennek van egy hatodik sz�zadi m�solata, a szerzetesek lem�solt�k Jerev�nban �s van egy kilencedik sz�zadi t�r�k ford�t�sa.
   Egy m�sik bar�tom, Detre Csaba h�sz �vig dolgozott Ir�nban, Perzsi�ban. Csaba nem a piacra j�rt, �s nem a n�ket hajtotta, hanem be�lt a pravoszl�v k�nyvt�rba �s ki�rta a hun–�rm�ny sz�t�rt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, �s benne van a teljes magyar sz�kincs, a 2500 alapvet� szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van �s 2700 t�r�k szavunk.

Kiszely Istv�n magyars�gkutat� Kolozsv�r, Erd�lyi Napl�-est�k sorozat, 2008. �rpilis
Teljes cikk: http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/cikk_nyomtatas.php?id_cikk=8971