M�g t�bb k�rd�st vet fel az a dolomitlemez, amit 1999-ben fedeztek fel egy bask�riai h�z verand�j�n, a k�padozatban (kor�bban �p�tkez�sekhez haszn�lt�k a k�rny�ken hever� dolomitlapokat). El�bb m�g csak a sz�l�n tal�lhat�, k�l�n�s hieroglif�kra figyeltek fel, s az�rt emelt�k ki hely�b�l a k�lapot, hogy k�zelebbr�l is szem�gyre vegy�k az �si k�nai �r�sjegyeknek v�lt v�seteket, �m a megk�rdezett t�vol-keleti tud�sok egy�ntet�en c�folt�k a k�nai eredet elm�let�t. K�zben viszont a m�sf�l m�ter hossz�, egy m�ter sz�les k�lemezt tanulm�nyozva, felfigyeltek az egyik lapos oldalt bebor�t� v�setekre, kiemelked�sekre, bem�lyed�sekre.

S t�bb kutat� �gy Alekszandr Csuvirov orosz r�g�szprofesszor is arra az �ll�spontra helyezkedett, hogy a lelet nem m�s, mint az Ural-vid�k egy r�szlet�t �br�zol� h�romdimenzi�s domborzati t�rk�p... A kutat�k szerint ugyanis pontosan fel lehet ismerni rajta az adott ter�let hegyeit, foly�it, patakjait, valamint a m�ra elt�nt, de egykor val�ban l�tezett tektonikai t�r�st, a mostan�ra �sszez�rult hajdani ufai kanyont. S hogy mikor t�nt el a f�ldk�regben k�pz�d�tt reped�s? Mintegy 3 5 milli� �vvel ezel�tt... 

Sz� se r�la, mer�sz elk�pzel�s, miszerint azokban a r�ges-r�gi id�kben valakik ak�rcsak jelenleg mi l�gi felv�teleket k�sz�tettek a vid�kr�l, felm�rt�k a v�lgyek m�lys�g�t, a hegyek magass�g�t, majd sz�m�t�g�pbe t�pl�lva az adatokat, a komputer �ltal vez�relt berendez�ssel domborzati t�rk�pet v�stek a dolomitlemezbe. R�ad�sul olyat, amelyik ha hinni lehet n�h�ny geogr�fusnak pontosabb, mint a maiak... De kik �s mi�rt k�sz�thett�k a t�rk�pet, m�r ha csakugyan t�rk�pr�l van sz�? A mi�rtre m�g csak v�laszolhatunk: ak�rcsak a maiak, �gy ez a domborzati t�rk�p (?) is kutat�si c�lb�l k�sz�lhetett. �m hogy kik voltak a kutat�k?... A Homo sapiens, az �rtelmes ember a tudom�ny mai �ll�sa szerint mintegy 200 ezer �vvel ezel�tt jelent meg a F�ld�n. Ez, persze, nem z�rja ki, hogy a j�v�ben nem tal�lnak-e olyan leleteket, melyek �t�rhatj�k bolyg�nk t�rt�net�t, s bizony�t�kokul szolg�lhatnak arra n�zve, miszerint m�r �vmilli�kkal ezel�tt is fejlett civiliz�ci� �lte a maga �let�t a j� �reg F�ld�n. �m am�g nem tal�lnak igazol� erej�, megk�vesedett Homo sapiens-csontokat, addig m�g azt sem mondhatjuk, hogy egy�ltal�n �lt-e ember azokban a r�g tovat�nt id�kben...

Modernkori rejt�ly: az ur�li k�lap

2002. �prilis 30-�n a Pravda �ltal k�z�lt cikk szerint Alekszandr Nyikolajevics Csuvirov, a Bask�riai à llami Egyetem fizika �s matematika professzora 1998-ban bask�riai kutat�sai sor�n olyan XVIII. sz�zadi dokumentumokra bukkant, melyek szerint Csandar falu hat�r�ban k�tsz�z darab feh�r k�t�mb �llt valaha. A keres�s eredm�nyek�pp tal�ltak egy 148�106x16 centim�ter m�ret�, k�zel egy tonna t�meg� k�lapot, melyet az ufai egyetemre sz�ll�tottak, �s ott behat� elemz�snek vetettek al�.

A vizsg�latok meg�llap�tott�k, hogy a k�lap h�rom r�tegb�l �ll. Csuvirov professzor szerint az alap dolomit, a m�sodik r�teg diopszid�veg, a harmadik alig p�r millim�ter vastag, egyfajta k�liumporcel�n, �s val�sz�n�leg v�d�r�tegk�nt funkcion�lt. A tov�bbi vizsg�latok ut�n a professzor azzal a kijelent�ssel k�pesztette el a tudom�nyos k�zv�lem�nyt, hogy a k�lap az Ur�l-vid�k h�romdimenzi�s domborzati t�rk�pe. �gy t�nik ezzel a meg�llap�t�s�val k�zvetlen koll�g�i is egyet�rtenek.

A k�l�n�s leletet kezdetben p�r ezer �vesnek tartott�k, de a lap fel�let�n jelz�pontk�nt elhelyezett k�t kagyl�, �s k�l�nb�z� m�r�sek alapj�n k�s�bb m�r 50-120 milli� �vesre becs�lt�k. „A k�l�nf�le tiszt�t�si elj�r�sok ut�n szab�lyszer� sokkot kaptunk.” – mondta Csuvirov professzor. A neves tud�s szerint a k�lap pontosan megmutatja a szeml�l�nek az eml�tett t�j �vmilli�kkal ezel�tti k�p�t. T�bb interj�t adott, igen kritikus hozz��ll�s� tud�sokkal vit�zott, de ebb�l a v�lem�ny�b�l nem engedett. à ll�t�sa szerint k�l�nb�z� tudom�nyter�letek igen kiv�l� szak�rt�ivel vizsg�ltatta meg a k�lapot, akik igazolt�k hipot�zis�t.
Tov�bbi k�t�mb�k ut�ni kutat�snak csak anyagi akad�lya van, de a professzor �ll�t�lag m�r tudja, hol keressen m�g �t, a jelenlegihez hasonl� relieflapot, �gy csak id� k�rd�se, hogy t�bbet tudjunk meg e t�m�ban.

Jurakori t�rk�p -

Alekszandr Nyikolajevics Csuvirov, a Bask�riai �llami Egyetem fizika �s matematika professzora egy k�nai egyetemi hallgat�val azt kutatta, hogy letelepedtek-e k�naiak az �korban Szib�ri�ban. Felt�telez�s�ket al�t�masztott�k k�r�lbel�l h�romezer �ves k�nai feliratok, amelyekre Bask�ri�ban bukkantak r�. A legt�bb felirat kereskedelemre vonatkoz� feljegyz�seket, valamint sz�let�si �s hal�loz�si adatokat tartalmazott. A professzor az ufai f�korm�nyz� lev�lt�r�ban olyan XVII. �s XVIII. sz�zadbeli feljegyz�seket olvasott, amelyek k�tsz�z feh�r k�t�mb�t �rnak le. Ezek Csandar falu hat�r�ban �llnak, �s �sszef�gghetnek az �kori k�nai telepesekkel. 1998-ban egy Csuvirov �ltal vezetett exped�ci� �trep�lt a z�na felett, de egyetlen feh�r k�vet sem l�tott. Ezut�n a professzor n�h�ny hetet az Uf�t�l 120 kilom�terre lev� Csandarban t�lt�tt. Egy helybeli el�rulta neki, hogy a szomsz�dja egy k�lapot �riz. 1999. j�lius 21-�n a professzor �s n�h�ny koll�g�ja ki�sta a 148 centim�ter hossz�, 106 centim�ter sz�les �s 16 centim�ter vastag k�vet. Csuvirov nemr�g sz�letett unok�j�nak tisztelet�re D�sa k�v�nek nevezt�k el. Miut�n az egytonn�s k�vet az ufai egyetemre sz�ll�tott�k, a professzor megh�kkent� elm�lettel rukkolt el�, azt �ll�totta, hogy a k� az ufai tartom�ny domborm�szer� t�rk�pe. „Orosz �s k�nai t�rk�p�szek, fizikusok, vegy�szek �s geol�gusok meg�llap�tott�k, hogy a t�rk�p h�rom urali foly�t �br�zol, a Belaj�t, az Ufimk�t �s a Szutolk�t. Szint�n l�that� rajta egy nagyon hossz� csatorna. A csatorna melletti �bra rep�l�t�rre eml�keztet” – nyilatkozta a professzor. A k�lap h�rom r�tegb�l �ll, 14 centim�teres alapj�t dolomit k�pezi. A m�sodik r�teg, amelyen a t�rk�p tal�lhat�, k�liumot, magn�ziumot �s pirox�nt tartalmaz. M�szeres �tvil�g�t�s kimutatta, hogy a k�lapot prec�zi�s szersz�mokkal munk�lt�k meg. Fel�let�n k�t kagyl�t tal�ltak. A Navicopsina munitus �tvenmilli� �ves, az Ecculiomphalus princeps pedig 120 milli� �ves. Egyes kutat�k �gy v�lik, hogy a csandari k�lap r�sze egy nagy F�ld-t�rk�pnek. Felt�telezik, hogy a t�rk�p t�bbi r�sz�t a Szokolinaja hegy mellett rejtett�k el. A Wisconsini Kartogr�fiai Int�zet szak�rt�i is megvizsg�lt�k a t�rk�pet, �s kijelentett�k, hogy azt l�gi felv�tel alapj�n k�sz�thett�k el.