Nimr�d b�lcsei

2008. j�nius 19. cs�t�rt�k 14:53

I. A magyar �st�rt�net az �kori vil�gt�rt�nelem egyik legnagyobb �s legtitokzatosabb probl�m�ja, tal�n �ppen kulcsprobl�m�ja, �s valami k�ze kell legyen az emberi nem els� magas kult�r�j�hoz �s annak f�ldgoly�nkon val� elterjed�s�hez. Ugyanis egym�st�l t�vol es� helyeken magyar nyelveml�kek tal�lhat�k, �s ez olyan t�ny, amit k�ts�gbe vonni nem lehet. Ezek a helyek a k�vetkez�k: 1. Magas-�zsia hegyvid�ke, 2. A T�vol kelet, 3. Az Aral-t� k�rny�ke, 4. az Indus v�lgye, 5. D�l-Mezopot�mia, 6. D�l-kelet Afrika, 7. A 1 Kauk�zus hegyvid�ke, 8. a mai T�r�k- �s G�r�gorsz�g �s 9. az amerikai kontinens k�z�ps� r�sze, hogy csak a legfontosabbakat eml�ts�k. A magyar nyelveml�keknek ilyen t�voli pontokon val� k�ts�gtelen felt�n�s�b�l valami nagyon fontos dolog k�vetkezik: a magyar n�p �s a magyar nyelv probl�m�ja nemcsak magyar probl�ma, hanem egyidej�leg sok m�s nemzet� is, amelyek t�rt�nelm�k hajnal�n eddig m�g ki nem der�tett m�don hatalmas magyar t�megeket olvasztottak magukba. Az el�bbi felsorol�s m�g azt is jelenti, hogy a megnevezett helyeket nem kiindul� pontoknak, vagyis nem �shaz�knak kell tekinteni, hanem v�g�llom�soknak: egy korai ter�letr�l, a val�di �shaz�b�l a sz�lr�zsa k�l�nb�z� ir�nyaiba kirajzott magyar n�p hiteles r�szeinek. A messze ker�lt magyar n�pr�szek, amennyiben ma m�r nem magyarok, az "elveszett magyar t�rzsek" csoportj�t alkotj�k, amelyek kult�rhivat�sukat �j hely�k�n bet�ltve, beolvadtak a k�rnyez� n�pekbe, avagy vel�k keveredve �j n�peket, �j nemzeteket h�vtak �letre. A r�gi kelet kult�rnyelve magyar volt �s ezt a nyelvet ott a k�zn�p, az �llami �s egyh�zi szervek a Krisztus el�tti �vezredekben rendszeresen haszn�lt�k, besz�lt�k �s �rt�k. Ebben az �shaz�ban a magyar n�pek �llamalkot�i min�s�gben, uralkod� jellegben szerepeltek, �s �k alkott�k meg csod�latos g�niuszukkal az emberis�g els� magas kult�r�j�t. II. A tur�ni n�pfaj �gy keletkezett, hogy Kr.e. t�bb mint t�zezer esztend�vel, amikor az addig v�zzel bor�tott Tur�ni Alf�ld sz�radni kezdett, a v�zt�l elhagyott ter�letekre n�pek v�ndoroltak be �s ezekb�l egy �j n�pfaj �llott el�, a tur�ni. Kr.e. 8 ezer esztend�vel Tur�n lak�i m�r nagyon elszaporodtak ez�rt a ter�letben �s sz�mban is er�sebb keletiek megt�madt�k a nyugatiakat �s menek�l�sre k�nyszer�tett�k �ket. A nyugat tur�niak v�g�l is �tkeltek a Kauk�zuson �s az Arar�t hegys�g k�r�l telepedtek le. Sz�ll�saik itt a Tigris v�lgy�ben leny�ltak Niniv�ig, a mai Mosulig, a F�ldk�zi tenger partj�n pedig a f�n�ciai Tyrusig, amely v�rost �k alap�tott�k �s azt sziklatalaja miatt Cs�mak nevezt�k el. {M�zes I. 13-10.} S�t egy r�sz�k Egyiptomba is �tv�ndorolt. Nevezetesebb sz�ll�saik voltak m�g: Arad, �rv�d, �s f�leg a mai Aleppo hely�n �p�lt �rp�d, amely Kr.e. a 8- ik sz�zadban r�vid id�re a sz�khelye is volt a birodalomnak. Firduzi perzsa k�lt� szerint a tur�niaknak az Isten ut�n a hold �s a kos volt vall�sos tisztelet�knek a t�rgya �s eme k�t �gi jelens�gr�l a Kos �s Holdvil�g birodalm�nak, magukat pedig Kosiaknak nevezt�k el {azonos a Kusi vagy Koss�k elnevez�ssel}. Tudjuk azonban, hogy a n�p F�ld�nk eme �gitest�t nem Holdnak, hanem Holdvil�gnak mondja; s�t, mivel a holdnap �sszet�tel�t h�napp� egyszer�s�ti, joggal k�vetkeztethetj�k, hogy a holdvil�got is m�r �k r�vid�tett�k h�vil�gra, melyet azt�n m�sok havilah-h� alak�tottak tov�bb. {M�zes I. 2-10.} A kosi birodalom, mintegy 7 ezer esztendeig �llt fenn ezen a ter�leten, amikor Kr.e. 728-722 k�z�tt IV. Salmanassar assyr kir�ly megt�madta �s legy�zte az �rp�diakat {Kir.lI. 18-34.}, mire a Kosiak visszah�z�dtak az Arar�t m�g�, az Arras �s a Csarak v�lgy�be. Minthogy ezen a ter�leten az eg�sz nemzet nem f�rt el, egy r�sze, a finnek, az �sztek �s z�rj�nek k�nyszer�s�gb�l �tmentek a Kauk�zuson is. Az Assyrok �ltal megtizedelt �s az eml�tett n�pek elszakad�s�val m�g tov�bb gyeng�lt kosiak ett�l fogva nem t�nyez�k a t�rt�nelemben. A Kr.e. harmadik sz�zad v�g�n azonban m�g ott vannak az Arras �s Csarak mellett, mert a biblia {M�zes I. 213.} �ket, mint ott lev�ket eml�ti meg. De ezid�t�jt Seleucos, Nagy S�ndor egyik alvez�re, nagy birodalmat alap�t El�-�zsi�ban. E k�zdelemben a kosiak ism�t alul maradtak �s ennek k�vetkezt�ben a harmadik sz�zadban v�gleg elhagyt�k El�-�zsi�t �s a Kauk�zuson t�lra k�lt�ztek, ahol n�h�ny sz�z �v m�lva mint magyarok jelentek meg �jra a t�rt�nelem sz�npad�n. De �rthet�v� teszi a kosiak menek�l�s�t ismert term�szet�k is, mely szerint t�rt�net�k folyam�n sohasem ragaszkodtak �gy a f�ldh�z, mint a szabads�ghoz. III. A kosiak, el�z�leg kieg�sz�lv�n a Becse-i (Beth-Se�n kor�bban �ltaluk elfoglalt helys�g neve ut�n) magyarokkal, nem v�ndoroltak �tletszer�en a S�rm�t s�ks�gon �s nem v�ndorl�suk k�zben kerest�k az alkalmas helyet a letelep�l�sre, hanem azt m�r az el�z� haz�ban kijel�lt�k �s a megsz�ll�s minden r�szlet�t el�re meg�llap�tott�k. H�rn�keik, k�meik �s kalandoz� csapataik m�r j�val az elk�lt�z�s el�tt kerestek egy foly�k �s hegyek �ltal v�dett helyet, ahov� el�re kidolgozott menetrend szerint a legalkalmasabb id�ben elindultak �s meg is �rkeztek. Ez a hely egy 80 ezer n�gyzetkilom�ter� h�romsz�g, melyet k�t oldalr�l egy-egy foly�, a harmadikr�l pedig egy magas hegys�g hat�rol. A nagyobbik foly�t a t�tosok, f�isten�kr�l K�m�nak, a kisebbiket rangban m�sodik isten�kr�l B�lr�l B�l�nak, a hegys�get pedig Uralnak nevezt�k el, mivel hogy ez mint uralkod� magaslat emelkedik ki a s�ks�g k�zep�b�l A ter�let Magna Hungaria n�ven is ismert. Bent a h�romsz�g k�zepe t�j�n ma is van egy Kungur nev� hely. �gy �rthet� meg az a k�zismert t�ny, hogy az oroszok a magyarokat vengernek, a n�metek pedig ung�rnak nevezik. Kr.u. 862-ben, mikor a magyarok el�sz�r �rintkeztek a n�metekkel, m�g az ungur nevet viselt�k. A magyarok uralt haz�jukat Ung-nak, vagy Ungororsz�gnak, ottani f�v�rosukat pedig Ungv�rnak nevezt�k. Ez�rt a mai Ung megye kicsiny�tett f�ldrajzi m�solata a K�ma-B�la-Ural h�romsz�gnek. A magyar elnevez�s {M�zes I. Sodoma �s Gomora v�rosokr�l sz�l� elbesz�l�s�re hivatkozva} a Gomora sz�b�l ered, ahol a becsetek el�z�leg a Kana�nit�k elnevez�se alatt laktak, de a v�rost az ismert bibliai okok miatt elhagyt�k �s Beth- Se�nba k�lt�ztek. Sodoma elnevez�se: "s�t�", Gomor�� pedig: "gy�ny�r�". A magyar helynevekb�l meg�llap�thatjuk, hogyan lett Gomor�b�l gy�ny�r�, mert vannak G�m�r, Gy�mr� �s Gy�m�re nev� helys�gnevek. K�roli G�sp�r biblia ford�t�s�ban {Ez�kiel 38-6. �s Jeremi�s 20-3.} Gomor�nak �s a szomsz�d v�rosoknak a lak�it "gomarim"-nak vagy kiss� elferd�tve "magorim"nak {Magor} nevezt�k. Val�sz�n�leg, hogy a magor {esetleg olykor m�gor} elnevez�st s�r�bben haszn�lhatt�k, mint az el�bbit, mert a gomoraiak maguk is ezt a nevet fogadt�k el �s vett�k fel, �s d�nt� katonai s�lyuk miatt, az anyanemzettel val� egyes�l�s ut�n, a maguk �ltal haszn�lt elnevez�st az eg�sz nemzetre kiterjesztett�k. A magyarok mintegy ezer �vig �ltek az urali haz�ban. A megv�ltozott k�r�lm�nyek miatt eredeti l�tsz�muk megh�romszoroz�dott. Az el�-�zsiai helynevek csod�s eml�kezete, amelynek bizony�t�kait a mai haz�ban l�pten-nyomon megtal�ljuk, k�ts�gtelenn� teszi, hogy az ungurok {magyarok} minden �ron Sz�ri�ba akartak visszamenni, de el�bb az arabok, majd a t�r�k�k hadiszervezete rem�nytelenn� tett minden k�s�rletet. Az�rt utolj�ra olyan f�ldet kerestek, ahol Sz�ri�hoz hasonl�an hossz� a ny�r, der�lt az �g �s b�z�t, f�vet, sz�l�t terem a talaj. Ezt a f�ldet kalandoz�saik sor�n meg is tal�lt�k a K�rp�tok medenc�j�ben. Szabad �tvonul�sr�l azonban sz� sem lehetett, mert tekint�lyes katonai szervezettel b�r� �llamok {kaz�rok, szl�vok, bolg�rok, beseny�k �s kunok} m�k�dtek a kiindul�si pont �s a c�l k�z�tt. A felsoroltak k�z�tt a legnagyobb �s , leghatalmasabb a Kaz�r Birodalom volt, amely �llam azonban a 8-ik sz�zadban hanyatl�snak indult �s ez lehet�v� tette a K�rp�t medenc�be val� bevonul�st. IV. Harun-al-Rasid ut�da, Mamun kalifa 825-ben d�nt� veres�get m�rt a kaz�rokra �s ekkor a katonailag meggyeng�lt Kaz�ria v�dekez�si politik�ra t�rt �t, s�t hat�rainak �rz�s�re zsoldosokat fogadott fel. �gek fia �lmos 819-ben sz�letett �s 893-ban hunyt el. �lmos �st�rt�net�nk kulcsa �s d�nt� k�rd�se, mert az �lmos-komplexum felder�t�s�vel �s tiszt�z�s�val felg�ngy�l�thet� eg�sz �st�rt�net�nk, de nagyon figyelni mert nem igaz mese t�rt�nettudom�nyunk mindeddig csak a ritu�lis gyilkoss�g "tudom�nyos" meg�llap�t�s�ig jutott el. �lmos fia, az eur�pai t�rt�net egyik legnagyobb szab�s� �s legid�t�ll�bb alkot�s�t hozta l�tre: Magyarorsz�g megalap�t�s�t. �rp�d Kievben sz�letett, ahol egy �vtizedet t�lt�tt. �rp�d gyermekeinek z�me a hatvanas �vekben sz�letett. N�v szerint ismert fiai: Levente, Tarhos, �ll� Jutas �s Solt. �rp�d 890-ben veszi �t apja ut�n a csal�d �si t�rzs�nek a Megyer t�rzsnek a vezet�s�t, a Ny�k t�rzs vezet�se egyenes �gon megy �rp�dt�l Kopp�nyig, a "somogyi vajd�ig", aki egyben Istv�nnak a nagyb�tyja. A megv�ltozott hatalmi viszonyok miatt a krist�lyosod�s a Megyer t�rzs k�r�l indul meg �s v�g�l egy v�rszerz�d�ssel megpecs�telt t�rzssz�vets�gben cs�csosodik ki, mely cselekm�ny egyben a legels� magyar alkotm�ny �s a magyar nemzet sz�let�s�nek napja is. A sz�vets�gbe t�m�r�lt t�rzsek voltak: Megyer, Tarj�n, Jen�, K�r, Keszi, Ny�k �s K�rtgyarmat. A megalakult t�rzssz�vets�g igen komoly er� volt, amellyel a kor k�t eur�pai "nagyhatalma", a k�t cs�sz�rs�g feje, B�lcs Le� �s Arnulf egyar�nt sz�molt. A t�rzssz�vets�g 5 vagy 6 �vig tart�zkodik az Etelk�zben. A "beseny� fut�snak" semmilyen val�s t�rt�nelmi alapja nincs. A magyars�gnak mind a h�t t�rzse t�mad� kapacit�s�nak teljes birtok�ban meg�rkezett rendeltet�si hely�re. A v�rszerz�d�s ut�n a heveny�szetten elhelyezkedett �s addig �ssze nem tartoz� t�rzsek rendez�dtek. A t�rzssz�vets�g legexpon�ltabb hat�rter�lete a bolg�r hat�rvid�k �s ott is az Alduna fel� es� ter�let volt. A K�rp�t medence mint �j elhelyezked�si lehet�s�g m�r �vtizedek �ta foglalkoztatta a magyarokat. �rp�d els� k�lpolitikai t�nyked�se az, hogy felveti Biz�ncban egy a bolg�rok elleni sz�vets�g eszm�j�t. Ugyanakkor Arnulf, frank-r�mai cs�sz�r k�vete egy Szvatopluk k�z�s megrendszab�lyoz�s�ra vonatkoz� aj�nlattal jelentkezik, amit �rp�d azonnal el is fogad �s amelyik egy 892-ben v�grehajtott k�rp�t-medencei hadj�ratot eredm�nyez. A hadj�rat befejez�sekor meg�rkezik B�lcs Le� sz�vets�gi aj�nlata a bolg�rok ellen. �rp�d ezt az aj�nlatot is elfogadja �s ezzel a k�rp�t-medencei bevonul�sra az �vek �ta v�rt id�pont el�rkezett. �rp�d a sz�vets�gi aj�nlat ut�n �sszeh�vja a t�rzsek vez�reit �s bejelenti a h�bor�t. Megsz�llja a k�rp�ti bolg�r ter�leteket, a Duna-Tisza k�z�tt elsz�rt avar telepeket �s a balk�ni ter�leteken is megindulnak a hadm�veletek. Ezek a csapatok a hadm�veletek befejez�se ut�n a K�rp�t-medenc�be �ttelep�lt t�rzseikhez t�rnek m�r vissza. Egy�ttal 894 �sz�n megt�rt�nnek az el�k�sz�letek az 1500-1800 km-es v�ndor�t el�k�sz�t�s�re is. Az �t menetideje, foly��tkel�sekkel, napi 25 km-es menetteljes�tm�nyt sz�m�tva, mintegy n�gy h�nap. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi es�z�sek r�v�n, m�jus elej�n azonnal indulni kell, mert a meg�rkez�s ut�n legal�bb egy h�napra van sz�ks�g a k�zeli t�lre val� felk�sz�l�shez. Legel� sz�toszt�s, t�li t�zel� beszerz�s, az �szi munk�k elv�gz�se a k�vetkez� esztend�re, a t�rzseknek teh�t, ha nem akarj�k �h�ns�gnek kitenni magukat, legk�s�bb szeptember k�zep�re rendeltet�si hely�kre meg kell �rkezni�k. Mivel egy �vi termel�s kieseik, miden elrakhat� �lelmiszert t�rolni kell a k�vetkez� t�lre is, j�rm�veket kell kijav�tani, �jakat csin�ltatni, a ny�jakat, csord�kat �ssze kell vonni, h�st kell konzerv�lni, lisztet el�re be�r�lni, minden n�lk�l�zhet�t elcsomagolni az indul�sra. Biztos�tani folyamatosan a v�z �s s� sz�ks�gletet. A harcosoknak is rendbe kell hozni a felszerel�s�ket. S mindezt egyetlen t�l folyam�n. F�lmilli� ember egy k�zel 2000 km-es �tnak csak �gy improviz�lva nem indulhat neki. Ez egyszer�en lehetetlen. Itt az a meglep�, hogy ez id�ig m�g egyetlen vez�rkari iskol�t v�gzett katona sem akadt, aki a "beseny� fut�s" fel�l a naiv "t�rt�nettud�sokat" felvil�gos�totta volna. Mindenesetre 895 tavasza el�rkezett �s 895 �sz�n a h�t magyar t�rzs elfoglalta kijel�lt hely�t �s ott �h�ns�g n�lk�l kitelelt �s 896-ban megkezdte mai napig tart� �let�t. A nagyszab�s� m�velet v�grehajt�s�ban k�l�n�sen a helyben lak� avarok �s sz�kelyek jelentettek nagy seg�ts�get, akikkel az �rintkez�st �rp�d �lland�an fenntartotta. �rp�d diplom�ciai er�fesz�t�sei mind a biz�nci, mind a frank-r�mai cs�sz�ri vonalon t�rt�nelmi t�nyek. A bolg�r hadj�rat �s a honfoglal�s egyetlen �sszef�gg� akci�. C�l: a K�rp�t- Medence keleti fel�nek birtokba v�tele �s ez teljes m�rt�kben siker�lt. B�rmelyik m�s nemzet t�rt�nettudom�nya err�l a mindenn�l fontosabb hadj�ratr�l �s �rp�d diplom�ciai �s hadvez�ri teljes�tm�ny�r�l hadt�rt�neti k�nyveket produk�lt volna. A honfoglal�s eg�sz�r�l �n�ll� magyar hadt�rt�neti m� azonban mindezid�ig nincs. V. Mihelyt a vonul� csoport t�lhaladt a K�rp�tokon, azonnal megkezdte a telep�l�st. Amerre ez a csoport vonult, minden�tt ott tal�ljuk Becs�t, a Jord�nv�lgy egykori h�res �s dics�s�gteljes v�ros�t. Nagybecskerek, Kisbecskerek, T�r�kbecse, �becse, Dunavecse, Szigetbecse, P�cset, Becsehely �s Becsmen, vil�gosan jel�lik, �s mutatj�k a dunai csoport �tir�ny�t. A vereckei csoport becsei k�l�n�tm�nye pedig, amely �rp�d test�rs�g�t volt hivatva szolg�ltatni, Tiszabecs�n �s Bess�n telepedett le. A k�t csoport Csepel szigetn�l tal�lkozott �s k�ts�gtelen, hogy �rp�d Szigetbecs�n �t�tte fel s�tor�t �s ez volt a Magyar Birodalom els� sz�kv�rosa. A t�tosok t�ltv�n be az �sszes tiszts�geket, term�szetes, hogy k�zs�gek alap�t�s�n�l �s f�ldoszt�sn�l els�sorban �nmagukr�l gondoskodtak �s �gy a f�ld legnagyobbr�szt a t�tosok� lett. �gy alakultak ki a nagy papi birtokok, amelyek a t�tosok kiirt�sakor term�szetszer�leg sz�lltak a kereszt�ny papokra. Ra isten tisztelet�t bizony�tj�k a k�vetkez� k�zs�gek: Rad, R�d, Rafia, Radon Radonov�c, Radince, Radna, R�th �s R�t�t. A holdisten eml�k�t hirdetik: Holdvil�g, H�das, H�dosfalva �s H�d�sz. VI. Keddnek szentelt helynevek voltak: Tardoskedd, G�d �s Gy�d. A b�lim�d�s t�lnyom�s�g�t eg�sz sereg falu neve mutatja: B�lv�nyos, B�l, B�l�d, Magyarb�l, B�lvata, B�lap�tfalva, Bakonyb�l, Ipolyb�l, P�lmonostor �s Fels�p�l. Adon isten nev�t viseli: Dunaadony, Tiszaadony, �radony, Ny�radony. �st�r vagy Ist�r istenn�nek volt sz�nva: Alist�l, F�list�l, Assztonyfa, Asszonyfalva, Asszonyn�p, Eszterh�za, Esztergom, Eszteregnye. K�m�n eml�k�t �rzi: K�mon, K�m, K�lm�ncsa. K�m�nra vonatkoz�lag az�rt tal�lunk ilyen kev�s helynevet, mert ennek az istennek az olt�rai nem k�zs�gekben, hanem a szent ligetekben voltak fel�ll�tva. �gy Cegl�d, Szentg�l �s �cs hat�r�ban ez ma is kimutathat�. Ezenk�v�l term�szetes, hogy mivel a t�tosok K�m�nt tartott�k f� istennek, a kereszt�ny papok ennek eml�k�t igyekeztek els�sorban megsemmis�teni, amit legk�nnyebben �gy v�ltek el�rhetni, hogy a K�m�n k�zs�gek nev�t, mik�nt K�m�n nap�t, Szombatra v�ltoztatt�k. Megc�folhatatlanul bizony�tja ezt Szombathely p�ld�ja, amely v�ros nev�t a kereszt�ny papoknak siker�lt annak idej�n K�m�nr�l Szombathelyre v�ltoztatniok, de a n�p a v�ros egy r�sz�t ma is K�monnak nevezi. Az�rt bizonyos, hogy minden k�zs�g, amelynek nev�ben a szombat sz� benne van, eredetileg K�m�n volt. A kereszt�ny papok minden pog�ny istenre vonatkoz� helynevet ilyen m�don akartak elt�ntetni, de szerencs�re eleinte kevesen voltak �s kez�k nem �rt el mindenhov�, k�s�bb pedig szl�vok �s alacsony m�velts�g� emberek l�v�n, nem �rtett�k, hogy mit is jelentenek azok a nevek. Nyilv�nval�, hogy eredetileg Ra istenr�l volt elnevezve minden k�zs�g, amelynek nev�ben a "v�s�r", B�lr�l, amelyikben a "szerda" �s Ist�rr�l, amelyikben a "p�ntek", vagy a "boldog asszony" sz� benne van. A 13. sz�zadban divatba j�tt az egyh�zban a szentt� avat�s, ett�l kezdve a k�zs�gek v�d�szenteket kaptak, akikr�l nevezni is kezdt�k �ket. Term�szetesen ennek a szok�snak is els� sorban a pog�ny vall�s eml�keit �rz� helynevek estek �ldozatul. A radv�ny �s b�lv�ny nevekkel kapcsolatban tudni kell, hogy mint az angol "wane" sz� bizony�tja, a v�n �s eredet� ir�ni sz�, mely fogy�st, halv�nyul�st jelentett: ebben az �rtelemben �tv�tetett a tur�ni nyelvekbe �s ilyen jelent�ssel meg van a magyar nyelvben is "v�nyadt" alakban; de az �smagyar nyelv haszn�lta ezt a sz�t �tvitt �rtelemben az �lettelen emberi alak, vagyis a mai szobor jelz�s�re is. Radv�nyban teh�t Ra-, B�lv�nyos k�zs�gben B�l-, �ttev�nyben {Ist�r-v�n} Ist�r-, D�v�nyben �s D�vab�ny�n pedig D�va gonosz l�lek szobra �llt k�b�l, vagy f�b�l faragva. A kapub�lv�ny sz� viszont el�rulja, hogy a r�gi magyarok a kapukat tart� oszlopok v�g�re egy-egy b�lfejet faragtak. Ennek a kapub�lv�nynak hivatalos dogma szerint ugyanazon c�lja �s jelent�s�ge volt, mint az assyr kir�lyok kapuiban fel�ll�tott emberfej� �s oroszl�ntest� sz�rnyas k�szobroknak: v�dt�k a h�zat minden ellens�gt�l, f�leg a betolakodni akar� rossz lelkekt�l, a d�v�kt�l. R�t�t jelenti Ra isten papj�t. A t�t sz� u.i. nem m�s, mint a tauta, vagy taut�, a mai tud�s sz� �sszevont alakja, melyet a kosi n�p m�r Kr.e. 5 ezer �vvel isi �gy r�vid�tve haszn�lt, amit az egyiptomi Toth isten neve bizony�t. De vid�ki nyelvj�r�s ma is taumak mondja. A t�t sz�b�l lett a t�t Istv�n kor�ban ugyanis az eg�sz t�tos kaszt feln�tt tagjait kiirtott�k . A paps�got egy r�vid n�met korszak ut�n kiz�r�lag szl�vokb�l toborozt�k �s a n�p el�tt teh�t minden t�t szl�v l�v�n, a t�t sz�t �tvitte az �sszes T�t nev� csal�dok �sei e szerint nem szlov�kok voltak, mint �ltal�ban, hanem t�tosok, azaz papok. A k�zs�gek elnevez�s�n�l megeml�keztek a t�tosok az �si birodalom r�gi nev�r�l is, �gy kapta nev�t Kocs, Kocs�rd �s Kosd. N�h�ny sz� szem�lyn�vk�nt is haszn�ltatott �s mint ismeretes, a Szerbia ellenharcol� magyar sereg vez�re is Kus volt. A t�tosok azonban nemcsak a zend �s a f�n�ciai vall�s alakjait �rizt�k meg helyneveikben, hanem �thozt�k ide El�-�zsia tal�n valamennyi tartom�ny�nak, foly�j�nak, hegys�g�nek �s f�embereinek neveit is. N�h�ny p�lda: El��zsiai alakjuk Mai alakjuk helynevek Abana Abony Aba Bana B�n Arad Arad Aramos Aranyos {Orontes} Arichleon Oroszl�n {Leontes} Arba Orb� �rp�d �rp�d Arpaxad �rp�s �rv�d �rva Belye B�llye B�nye B�ny Bered Pered Par�d Bor�d Br�d Beth-Horon Bodrog Betti-Lechem Bethlen Betti-S�n Cs�ny Beth-Semes Szemes Galilea Galla G�lya Gyalla Beth-Peor Perhete Bezek Bezzeg Pestek G�za Kaza Bosra Borsa Bars Gennes�r Kenese Geon Gy�n Gy�n Borsod Borsava Ger�r Gara Bugas Bugac Gerasa Gerecse Charran Garam G�res Geresd Csanak Csark� {Kab�n} G�zer Keszi Csanak Gecser Csurg� Gecse Cor Cs�r R�cs�ge Cun Cun Gile�d Kiliti Dabbas Dabas Gol�n Gal�nta Damesk Dam�c Gomora G�m�r Damascus Demese D�m�lk D�m�s D�ms�d Gy�mr� Gy�m�re Haleb Hal�p Hamat Homod Temes T�m�s Kom�di Komj�t D�n D�n D�nos D�ny Hamoth-dor Homor�d Heth Het�ny India Indija Tany Ist�r-Karcaim Ded�n D�da Dada Dad Eszteregnye Esztergom Jord�n J�rd�n Nyitra {X} Mamre Monor K�des Kajdacs M�dia Meh�dia Gajdos Medgyes Godisa Medina Medina K�la Ka�l K�lla K�ll� K�loz Maakah Mak� {XX} Mesech Mecsek Kalocsa Kalota Mishal Miskolc Mohacs Moh�cs N�va {Bas�sban} N�va Karta Kartal Harta Harty�n Padd�n Pad�ny Kerak Kerka Patona Battonya G�rg� Gyergy� Fadd F�th Kir K�r P�tka Pataj Kirj�th Gyir�t Lagas Lugos Pekod P�kozd Pankota Libanon Lib�nfalva G�rg�ny Ber�ny Baranya Ber�nd B�r�nd Beremend Parr�n Lod L�d Cegl�d Pisga Pozsga Pozsega L�d L�ta R�ma Ruma , Salca Zsolca Sajda Csajta Luz Luc Saleka Szal�k Szalka Ust-Urt Luzsok Lozsnica Losonc Huszt Sam�ria Somorja S�ron S�r� . Zabulon Szabolcs Szaplonca Seba Csaba Sab�c Soponya Sela Sellye Zarepta Zalata (palesztinai foly�) Sall� Szalonta Szal�nta Zala Zilah Zebulon Zempl�n Sagun Z�gon Z�hony Csepel Zered Szered Sichem S�meg Zereda Szereda Sihor Sukor� Ziph Cip Sin Sin Szinna Szepezd Sodorna Szatm�r Szatymaz Szepsi Szepes Zsepcse Sur Sur�ny Zo�r Sza�r Szeksz�rd Timnah Tihany Tirzah Tartsa Tarcal Tob Tab Dab Uz Uz Balad�n Balaton {XXX} Ga�l G�l G�los Hadad Hadad Lad�n Lad�ny Letenye Perez Perecs�ny P�rcs Teres Teresva Pereszl�ny Derecske Unni Uny Zemira Szemergi {X} A Nyitra n�v ford�tottja a Jord�n sz�nak. E v�ros Nitrava alakban egy Kr.u. 871-ben kelt iratban m�r szerepel, mint egyesek �ll�tj�k. De ennek az iratnak csak egy tizenegyedik sz�zadbeli m�solata van meg a b�csi lev�lt�rban, amelynek bizony�t� erej�t k�ts�gbe kell vonnunk, ann�l is ink�bb, mivel a nitrava sz� szlov�kul nem jelent semmit. {XX} A magyar n�p k�r�ben m�g ma is haszn�lt a /k�vetkez� mond�s: annyira van, mint Mak� Jeruzs�lemt�l. Ennek a sz�lamnak nagy �st�rt�neti jelent�s�ge van, melyet azonban ma m�r alig ismernek. Maakah vagy Mak� egyik fontos �llom�sa volt az Egyiptomb�l G�z�n �s Jeruzs�lemen �t Niniv�be �s Babilonba vezet� karav�n �tnak. Mivel a v�ros a sivatag sz�l�n fek�dt, a karav�nok j�vet is, menet is hosszabb pihen�t tartottak �s a sivatagi �tra magukat v�zzel �s �lelemmel ell�tt�k. Mak� 160 kilom�terre van Jeruzs�lemt�l, az�rt a karav�nok ezt a t�vols�got m�rt�kegys�g�l haszn�lt�k �s h�rom napi j�r�f�ldet �rtettek alatta. {XXX} A Balatont a honfoglal� magyarok, mint a Gennes�rral azonos nev� Kenese falu elhelyezked�se mutatja, azt el�sz�r Kenesei t�nak nevezt�k. Valamivel k�s�bb egy Balad�n nev� �rt�l, aki a t� mellett nagy birtokot �s vele egy�tt a t�b�l is nagy r�szt kapott, e t� a Balad�n tava nevet nyerte. Hasonl� kifejez�ssel ma is tal�lkozunk ott: �gy lehets�ges, hogy V�r�s Ber�ny hat�r�ban a Balaton egy partr�szlet�t ma is Buda-tav�nak nevezik. Hunfalvi a Balaton sz�t a szl�v blato-b�l {mocs�r} sz�rmaztatja. {!?} De nemcsak k�zs�gek, hanem azok hat�rr�szeinek, vagy d�l�inek nev�ben is sok �svall�si �s �st�rt�neti adatot tal�lunk. P�lda erre Szentg�l k�zs�g hat�rr�szeinek elnevez�se, melyek az ottani ref. lelk�szi hivatalban lev�, eg�szen II. Endre kor�ig visszany�l� okiratok tan�s�ga szerint m�r a nevezett kir�ly idej�ben is ugyanazok voltak, mint ma. Az �svall�sra vonatkoznak: K�m�n berek, K�m�n k�t �s Boncsod. El�-�zsiai helynevek eml�kei: �sti hegy, Mecsek hegy, Nyirma domb, Hajag hegy, Gella-patak. Tob�n, Herm�n, Luca, Pankozda, Homod, Csurg� patak �s Panasok. Sz�riai csal�d-, f�leg kir�lyi neveket �riznek: G�l, Gogyor, Barkutsz�ki, M�gsz�k. E nevekkel kapcsolatban n�mi magyar�zat sz�ks�ges: a K�m�n berek egy magaslaton ter�l el, gy�ny�r� kil�t�ssal a hegyekre �s falvakra. Benne a t�tosok K�m�n istennek feh�r lovakat �ldoztak. Borscsod �s K�m�n berek k�zel�ben honfoglal�s kori boncok birtoka volt. �sti hegy a K�spi- tenger keleti partj�n lev� Ustra, a tur�ni haza egyik r�sz�re eml�keztet. Mecsek a Kauk�zus hegys�g d�lnyugati csoportj�nak eml�k�t �rzi. Nyirma domb a jord�nv�lgyi Nimrah, Beth-Nimra {P�rduc h�za, innen a Nemere sz�l neve is} nev�t viseli, amely v�ros arr�l nevezetes ma is, hogy a domb alatt, amelyen �p�lt, a sz�raz Palesztina leggazdagabb forr�sai fakadnak. A szentg�li, nyirmadomb alja is tele van bugyog� forr�sokkal �s cs�rgedez� patakokkal. A Hajag hegy �s a Gella patak eredetileg Galilea, vagy Gella nevet kapt�k: id�k m�lt�val azonban a patak neve Gella, a hegy� pedig Gaja lett. Ezen ut�bbin a n�pnyelv ford�tott egyet �s �gy a gaja-b�l aj�g lett, v�g�l Hajag form�l�dott. Mint a tat�rorsz�gi Dzselala helyn�v bizony�tja, a Gella, vagy Galla n�v tur�ni eredet� �s a Galilea nevet a kosiak adt�k �szak-Palesztin�nak. Tob�n a kauk�zusi Tub�t, Herm�n a h�res Hermon hegy, Pankozda pedig Pehod eml�ke. Homod nem m�s, mint Hamath, vagy Harcod az �s haza, azaz Sz�ria magyar neve. Csurg� forr�s �s patak itt az �shaza Csatak nev� foly�j�t k�pviseli. A Szentg�l sz�ban a Ga�l, el�kel� f�n�ciai �s babiloni szem�lyn�v {l�sd B�r�k. ,9-. 26.}, eredetileg a Hold isten feles�g�nek a neve �s semmi k�ze nincs a nyugat-eur�pai kelta, gall, gael vagy gallen szavakhoz. Gogyor Gog-, Barkutsz�ki Barkos- {Ezsdr. 2-53.}, M�gsz�k, Magog nev� r�gi magyar kir�lyok nev�t �s eml�k�t �rzi. Az el�-�zsiai helynevek fenti bemutat�sa nyilv�nval�v� teszi, hogy ez a gy�jtem�ny csak egy r�sz�t k�pezi azoknak a helyneveknek, amelyek Sz�ri�b�l a mai haz�ba �thozattak, mert egyr�szr�l az �sszes sz�riai k�zs�gek neveit ma m�r nem ismerhetj�k, m�sr�szr�l pedig a mai helynevek nagy r�sze a t�bb ezer �ves nyelvfejl�d�s folyt�n olyan elv�ltoz�st szenvedett, hogy benn�k a sz�riai helyneveket sok esetben m�r felismerni alig lehet. Ezen gy�jtem�ny azonban minden elfogulatlan embert meggy�zhet arr�l, hogy mindazon helyneveink, amelyek eredet�t egy�b m�don k�nnyen �s vil�gosan megfejteni nem tudjuk, Sz�ri�b�l sz�rmaznak: tov�bb�, hogy t�ves. felesleges, s�t a magyar kult�r�ban m�ltatlan is az a t�rekv�s, mely minden �rthetetlen helynev�nkben szl�v eredetet szimatol. Lehets�ges, hogy a fenti �ssze�ll�t�sban egyesek a k�vetkeztet�sekkel nem �rtenek egyet, de ez mag�t a l�nyeget, az �shaz�k mellett felhozott bizony�t�kok �rt�k�t nem �rintheti. Ezzel a t�tosok ak�r sz�nd�kosan, ak�r v�letlen�l, ezekkel mentett�k meg a magyar nemzet t�zezer �vvel ezel�tti t�rt�net�t, vall�s�t, kult�r�j�t az eny�szett�l. Ha a Sz�ri�b�l �thozott f�ldrajzi �s vall�si helynevek eloszl�s�t a t�rk�pen megvizsg�ljuk, tiszt�n �ll el�tt�nk, hogy nincs Magyarorsz�gnak egyetlen vid�ke, zege vagy zuga, amelyekben e nevek valamelyik�t meg ne tal�ln�nk. Miut�n pedig bizonyos, hogy e helyek mind honfoglal�skori telep�l�sek. K�ts�gtelen, hogy a honfoglal� magyars�g nagysz�m�, hatalmas nemzet volt, mely r�gt�n meg tudta sz�llni az eg�sz orsz�got. Szlav�ni�t �s a Morva mez�t is belesz�m�tva. Ezt a t�nyt k�l�nben B�lcs Le� is meger�s�ti, mondv�n: a magyar nagysz�m� n�p. VI. �sszehasonl�tva �rp�d Magyarorsz�g�t Eur�pa akkori �llamaival, joggal �ll�thatjuk, hogy n�pe m�veltebb volt - a g�r�g�t kiv�ve - Eur�pa minden n�p�n�l: katonai �s politikai szervezet tekintet�ben pedig valamennyit fel�lm�lta. �rp�d legal�bb 400 ezer begyakorolt harcost tudott fegyverbe �ll�tani, ezt azonban csak v�delemre haszn�lt�k. Esztelen h�d�t�s helyett teh�t �rp�d csak akkora ter�letet foglalt el, amekkor�ra n�p�nek sz�ks�ge volt: de ezen a ter�leten minden el�felt�telt megteremtett arra, hogy az orsz�g Eur�pa leghatalmasabb �llama, lakoss�ga pedig a vil�g megel�gedett n�pe legyen. A magyar n�pnek azonban akkor is megvolt �s ma is megvan az a k�l�nleges saj�toss�ga, hogy uralkod�ja, vez�re kez�be helyezi mag�t, aki azut�n ha b�lcs, nagy �s sz�les l�t�k�r� ember, felvezetheti a hatalom, j�l�t �s m�velts�g legmagasabb fok�ra, de viszont ha gyenge, �nz�, kicsinyes vagy �ppen rosszindulat�, les�llyesztheti a z�ll�s �s nyomor�s�g minden pokl�nak fenek�re. Az �j haz�ban �rp�d - sajnos - kev�s ideig uralkodott, a b�nhidai csat�ban elvesztette h�rom h�s �s hozz� hasonl� fi�t, s�t maga is hal�losan megsebes�lt. Utols�, akkor m�g kiskor� fia, Solt m�r nem ismerte e k�zdelmet �s szenved�st. � a hatalom �s dics�s�g f�ny�ben fejl�d�tt f�rfiv�, az�rt nem fejezte be azt a gig�szi m�vet, melyet apja m�r majdnem k�szen kez�be adott. Ugyanezt mondhatjuk Taksonyr�l �s G�z�r�l is. A honfoglal�s c�lj�b�l a nemzet minden �pk�zl�b fia fel l�v�n fegyverezve, �rp�d ut�n m�r nem sz�letett olyan kem�ny egy�nis�g, aki ezt a sz�rny� er�t korl�tok k�z� szor�tani �s az �p�t�munka mezej�re visszavezetni tudta volna. Megel�z� katonai m�veletbe kezdett sok vezet� ember, �s ez - t�vesen - mint zs�km�nyszerz� hadm�velet ker�lt bele a magyar t�rt�nelembe. Ez bizonyos fokig mag�val hozta az �ltal�nos eldurvul�st �s az erk�lcs�k roml�s�t. Az �llamvezet�s gyenges�g�nek jelentkezett egy nagyon vesz�lyes k�vetkezm�nye: a t�tosok teljesen elvesztett�k a n�p felett eddig b�rt hatalmukat. �s tekint�ly�ket.Tudjuk, hogy a magyar n�p �s a t�tos kaszt k�z�tt a sz�riai vall�s felv�tele ut�n a lelki �sszhang �r�kre megsz�nt. De am�g a vez�r f�gg�s�gben tartotta a t�tosokat; addig az ut�bbiak teljes�tett�k k�teless�g�ket, a n�p pedig engedelmeskedett nekik �gy az �llamrend biztos�tva volt. A honfoglal�s ut�n azonban, mint a helynevekb�l k�vetkeztetni lehet, a t�tosok t�l sok birtokot foglaltak le maguknak �s minden idej�ket birtokaik kezel�s�nek szentelt�k: ugyanakkor a t�l nagy j�l�t �lvezet�ben a n�p szervez�s�t, tan�t�s�t �s fegyelmez�s�t elhanyagolt�k, holott arra �ppen most a legnagyobb sz�ks�g lett volna. A magyar n�p eddig nem szerette, most meg m�r irigyelni �s gy�l�lni kezdte a vezet� oszt�lyt. A t�tosok gyal�z�s�nak eml�ke ma m�r f�lre�rtett mond�s: k�sa nem �tel, taut {t�t} nem ember. A t�tosok vall�sa ellen kit�rt inger�lts�g term�ke pedig a h�t isten k�roml�sa, amely szok�s ma is �l a n�p sz�j�n csorb�tatlan m�rt�kben. A nagy j�l�t k�vetkezt�ben most ism�t megjelent a sz�rny� vesz�ly a nemzet felett amely Sz�ri�ban {Syri�ban} egyszer m�r {a kusi birodalom buk�s�r�l van sz�} a s�r sz�l�ig vitte; de a t�tosok most sem vigy�ztak jobban, mint akkor, k�nnyelm�s�g�kkel el�id�zt�k a nagy katasztr�f�t, amely el�sz�r is �ket k�vetelte �ldozatul. A rend felborul�s�nak f� ok�t, mint mindig, azel�tt �s az�ta is, az uralkod�k gyenges�g�ben kell keresn�nk: de amikor G�za tr�nra l�pett, � minden felel�ss�get a t�tosokra h�r�tott �s ahelyett, hogy ezeket k�nyszer�tette volna a hivat�sukhoz val� visszat�r�sre �s k�teless�geik teljes�t�s�re, egy m�sik vall�sban �s idegen nemzetis�g� papokban v�lte az �llamrend t�mogat�s�t megtal�lni. Ez�rt a vall�s�rt �s papjai�rt nem kellett messzire f�radnia. Amikor a magyarok a mai haz�t �jb�l megsz�llt�k, illetve az �si haz�ba visszat�rtek, itt kev�s sz�m� germ�n �s szl�v lakoss�got tal�ltak, amely m�r kereszt�ny volt �s nagy t�bbs�g�ben a keleti egyh�z szervezet�hez tartozott. Mihelyt , a magyar n�p ezzel a vall�ssal k�zelebbr�l megismerkedett, azonnal az � r�gi zend vall�s�t v�lte benne viszontl�tni �s az�rt azt eleinte nem is kereszt�ny, hanem zendi vall�snak, templom�t pedig zend-eg-h�znak nevezte. A zend sz� azt�n a magyar nyelvben �rtelemv�ltoz�st szenvedett, amennyiben hossz� id�n �t a r�gi okm�nyokban zent, �jabban szent alakban �tvette az zend sz� jelent�s�t, mialatt az ut�bbi elavult �s t�bb� nem haszn�ltatott. A magyar szent sz� eszerint nem a latin sanctus, sem a szl�v svata sz� elferd�t�se, amint a nyelv�szek k�pzelik. A t�tosok elvesztv�n a n�p felett b�rt hatalmukat, a n�p, ahol alkalom k�n�lkozott, bel�pett a kereszt�ny egyh�zba, vagy legal�bb is �rdekl�d�tt ir�nta �s elj�rt szertart�saira, amelyek ink�bb hatottak lelk�re, mint a f�niciai {syriai} vall�s m�sz�rsz�kre �s kocsm�ra eml�keztet� �ldoz�sai. Ez az �llapot zavartalanul fenn�llt G�za uralkod�s�nak kezdet�ig, amikor v�laszul G�z�nak el�z�leg a n�met cs�sz�rhoz k�ld�tt k�vets�g�re - a cs�sz�r k�vetei, k�zt�k Pilgrim passaui p�sp�k, jelentek meg a fejedelmi udvarban �s egyr�szr�l a nyugati kereszt�nys�g terjeszt�s�re k�rtek enged�lyt, m�sr�szr�l G�z�t �s f�embereit ennek az egyh�znak igyekeztek megnyerni. A magyar n�p �s f�emberei azonban idegenkedtek Pilgrim egyh�z�t�l �s b�r a p�sp�k ebben a t�rgyban a p�p�hoz int�zett level�ben 5 ezer magyar megkeresztel�s�vel dicsekszik tekintettel az � h�rhedt okm�nygy�rt� tev�kenys�g�re - ezt a k�l�nben jelent�ktelen sz�mot is t�lzottnak kell tartanunk. A magyar nemzet idegenked�s�nek a nyugati kereszt�nys�ggel szemben nagy �s m�lyrehat� okai voltak: 1.) A keleti egyh�z sokat foglalkozott akkor is az �rd�g�kkel, angyalokkal �s v�d� szentekkel, amely fogalmak az eleve elrendel�s, -tiszt�t�t�z, testi felt�mad�s-, �s a megv�lt� tan�val egy�tt a zend vall�sb�l v�tettek �t a kereszt�nys�gbe �s mint ilyenek a magyar n�p el�tt m�r �vezredek �ta ismertek voltak: ellenben a nyugati egyh�zban teljesen a sz�z istenanya myst�riuma helyeztetett el�t�rbe �s err�l a magyar n�p el�z�leg keveset hallott. 2.) Mivelhogy a keleti egyh�z al�rendelt viszonyban volt a g�r�g cs�sz�rs�ggal, papjai szer�nyebben l�ptek fel a h�vekkel �s a vil�gi hat�s�gokkal szemben, mint a nyugati�i, akik minden t�ren az egyh�z �s a papi rend els�s�g�nek igyekeztek �rv�nyt szerezni, az�rt a magyar n�p csak a t�tosokat (t�tosok) l�tta benn�k n�met kiad�sban. 3.) A keleti liturgia teret engedett a nemzeti nyelvnek �s a paps�g a g�r�g mis�t�l eltekintve tiszta nemzeti alapon �llt: ellenben a, nyugati egyh�z iskol�ba, t�rv�nyhoz�sba, t�rv�nykez�sbe �s a k�zigazgat�sba is belevitte a latin nyelvet, a nemzeti nyelvet teh�t minden t�rr�l leszor�tani igyekezett. 4.) A keleti papok nem rendelkeztek olyan nagy vagyonnal, mint a nyugatiak, az�rt a n�p t�rsadalmi �s gazdas�gi t�ren is k�zelebb �ll�nak tartotta �ket �s ink�bb b�zott benn�k, mint a nyugatiakban. 5.) A keleti egyh�zban volt m�g sok a g�r�g m�velts�gb�l �s ezen �t a nagykult�r�j� magyars�gnak m�g lehetett volna tanulni Biz�nct�l: ellenben ugyanakkor Nyugat a legs�r�bb s�t�ts�g korszak�t �lte �s csak a keresztes h�bor�k folyam�n Biz�ncban nyert er�t az �jj�sz�let�shez. 6.) A keleti egyh�zzal egy�tt j�rt bizonyos ath�ni demokr�cia, amely Eur�p�ban akkor legink�bb megk�zel�tette az eszm�nyi magass�gban �ll� magyar n�pi egy�ntet�s�get �s szabads�got: ellenben a nyugati egyh�z ebben a korban m�r f� terjeszt�je �s meleg�gya volt a h�b�ris�gnek �s jobb�gys�gnak, azaz a nemzet �s t�rsadalom kasztokra val� oszt�s�nak. Mindezt l�tta �s tudta a kir�lyi csal�d, tudt�k a f�emberek, tudta a n�p, s�t tiszt�n �llt a helyzet a t�tosok el�tt is: az�rt nyugodt megfontol�s k�zben, �nzetlens�g �s fajszeretet �rzet�ben bizony�ra tal�ltak volna olyan megold�st, amely mellett a vall�sv�ltoztat�ssal nem kellett volna elveszni a nemzet szabads�g�nak, nyelv�nek, vagyon�nak �s t�zezer esztend�s kult�r�j�nak. A kifejl�s a maga term�szetes �tj�n haladt el�re, amikor az a bizonyos, �vezredek �ta ismert kir�lyle�ny megjelent a sz�nt�ren, egy mosoly�val meg�ll�totta az �r foly�s�t �s olyan mederbe terelte a magyar nemzet t�rt�net�t, ahol ez a nemzet a c�m- �s rangk�rs�g, a nagybirtok, a vagyoni, nemzetis�gi �s felekezeti tagoz�d�s milli� h�n�rja k�z�tt verg�dik, szenved, nyomorog �s ezek miatt igazi erej�t, tehets�g�t �s er�nyeit �rv�nyes�teni nem tudja. Mikor Pilgrim p�sp�k megjelent G�za udvar�ban, a nemzeti �rdek azt k�vetelte, hogy a kereszt�ny vall�s felv�tele er�szak n�lk�l, a n�p v�gya �s �zl�se szerint �s mindenekfelett a t�tosok bevon�s�val menjen v�gbe. G�za maga, mint a forr�sok bizony�tj�k, nem sokat t�r�d�tt sem a pog�nys�ggal, . sem a keleti, sem a nyugati kereszt�nys�ggel: de az ut�bbi mellett d�nt�tt, mert tudta �s l�tta, hogy az �ltala tervezett alkotm�nyv�ltoztat�st csak ennek az egyh�znak a seg�ts�g�vel lesz k�pes v�grehajtani. A magyar alkotm�nynak, mint tudjuk, eddig alappill�re volt az uralkod�csal�d tagjaira korl�tozott szabad kir�lyv�laszt�s jog. G�za azonban fi�t, Vajkot akarv�n ut�d�ul megv�lasztani, mivel erre az akkor k�r�lm�nyek k�z�tt kil�t�sa nem volt, elhat�rozta, hogy az alkotm�nyt megv�ltoztatja, azaz �nmag�ra ruh�zza az ut�d kinevez�s�nek jog�t. Az uralkod�h�z tagjai k�z�l csup�n Vazul t�mogatta Vajkot, az�rt G�za elhagyta Sz�kesfeh�rv�rt, a magyar t�rzs f�v�ros�t �s sz�khely�t �thelyezte Esztergomba, hogy k�zelebb legyen Vazulhoz, aki Nyitr�n tart�zkodott, �s a bajor hat�rhoz, ahonnan akkor m�r csapatokat v�rt a net�ni felkel�s lever�s�re. Azut�n udvar�b�l elt�vol�tott minden magyar test�rt �s f�embert, akinek hely�t n�met �s olasz lovagokkal t�lt�tte be. V�g�l csal�di �sszek�ttet�s tekintet�ben is teljesen a k�lf�ld fel� t�j�koz�dott, amennyiben le�nyai k�z�l egyiket f�rjhez adta a velencei doge, m�sikat pedig a lengyel kir�ly fi�hoz, m�g saj�t fia, Vajk sz�m�ra Henrik bajor herceg ap�c�nak nevelt le�ny�nak, Gizell�nak a kez�t k�rette meg. VII. A t�rt�net�r�k panaszkodnak, hogy G�za �s Szent Istv�n kor�ra vonatkoz�lag ; kev�s hiteles adattal rendelkeznek. Hogy azonban m�gis �sszef�gg� t�rt�neti m�vet ny�jthassanak, forr�sul felhaszn�lj�k a magyar �s k�lf�ldi kr�nik�kat, mond�kat, legend�kat. Azt meg�llap�tani egy�ltal�n nem lehet, hogy k�z�tt�k melyik a val�di �s melyik a hamis�tv�ny. Ezek a "forr�sok" egym�st�l nagyon elt�rnek, de valamennyi�kre el lehet mondani, hogy nem t�rt�neti adatokat, hanem tan�vallom�sokat tartalmaznak. G�za �s Szent Istv�n kora az �st�rt�net k�r�be tartozik, az�rt r�la csak �st�rt�netet lehet �rni, mely a t�rt�net f�bb esem�nyeit csak elmos�dva mutatja.  http://szibilla.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=92&Itemid=78