„Az I. vil�gh�bor� el�tt m�k�d�tt Budapesten egy ,Tur�ni t�rsas�g’, amely d�lut�nonk�nt nyilv�nos el�ad�sokat, �l�seket �s besz�lget�seket szervezett, amelyekre id�nk�nt di�kl�nyokat is megh�vtak. Egyes d�lut�nokon �gy �n is r�szt vehettem �s el��sz�r ott hallottam a ,Tur�ni �tok legend�j�r�l'. Nekem �gy t�nik, hogy forr�smegjel��l�sr�l nem esett sz�, ink�bb egy sz�beli hagyom�nyr�l besz�ltek, de az is k�nnyen le�hets�ges, hogy az utal�sokat elfelejtettem. Az�ta ism�telten tal�lkoztam ezzel a mon�d�val, de mindig a szerz�k kil�t�nek, vagy a monda eredet�nek megjel�l�se n�lk�l" - �rja a legenda feljegyz�je.

A „Tur�ni �tok" sz�l�smond�s napjainkig fennmaradt. A vele val� szembes�t�ssel kor�ntsem az a sz�nd�kom, hogy b�ntudatunk reflexeit er�s�tsem, hanem az, hogy leg�sibb id�kre utal� legend�nk h�tter�t �s m�lyebb �sszef�gg�seit bemutassam. A le�gend�val kapcsolatban m�ris sok k�rd�s mer�l fel, amelyekre a k�s�bbiekben a k�nyv megk�s�rel feleletet adni: p�ld�ul m�r az sem vil�gos a mai olvas� el�tt, hogy mit is �rtsen a „tur�ni n�pfaj" megjel�l�sen? Tov�bb� mi k�ze van a magyaroknak ehhez a n�pcsoporthoz �s f�leg a val�ban sokat emlegetett „tur�ni �tokhoz"? Mindenesetre a szakemberek el�tt esetleg k�tes eredet� legenda a szellemt�rt�neti kutat�sok �ltal iga�zolt atlantiszi katasztr�fa okait meglehet�s pontoss�ggal k�rvonalazza.

�me a legenda:

„Ott, ahol ma az Atlanti-�ce�n roppant v�zt�mege hull�mzik, �sid�kben egy konti�nens nagys�g� sziget ter�lt cl. H�t terjedelmes orsz�got foglalt mag�ba, k�zt�k a tur�niak birodalm�t. Nekik tudhat� be, hogy a h�t orsz�g boldogs�ga szerencs�tlens�gg� v�ltozott. Ugyanis az �stur�niak s�lyos v�tket k�vettek el, s ez�ltal a saj�t fej�kre is bajt hoztak: a 'Tur�ni �tkot' amely nemcsak n�p�ket, hanem ut�daikat �s a vel�k kap�csolatos orsz�gokat is el�rte, ugyanis a h�t orsz�g egyre t�bb lak�ja bonyol�dott bele az �stur�niak �rul� cselekedeteibe. �gy j�tt azt�n b�ntet�s�l a ,Nagy �rv�z' - egyes ki�v�telekt�l eltekintve - az eg�sz akkori emberis�gre! Minden orsz�gb�l egy-egy csal�d menek�lhetett csak a mai Eur�p�n kereszt�l �zsi�ba, hogy ott faj�nak tov�bbi fennma�rad�s�r�l gondoskodjon.

Az �s-tur�niak n�ppuszt�t� b�ne abban �llott, hogy a szent tud�st, amelyet kinyilat�koztat�sk�nt kaptak, nem az emberis�g haszn�ra, hanem saj�t �nz� c�ljaik megval�s��t�s�ra alkalmazt�k. A ,Tur�ni �tok^' mindenhol visz�lyt, perleked�st okoz, egyenetlen�s�get kelt a k�z�ss�gekben. K�l�n�s er�vel jelentkezik akkor, ha az egyet�rt�s bizo�nyos emberek k�zt k�l�nleges fontoss�ggal b�r. A ,Tur�ni �tok' sok �rd�gi k�s�rt�s�nek egyike olyk�ppen hat, hogy az �ltala megsz�llottak �gy v�lik, hogy �ppen jogosan l�pnek fel valamilyen nemes �gy �rdek�ben. Val�j�ban pedig a j� er�k bomlaszt�s�t szolg�lj�k.

A ,Tur�ni �tok' alighanem az emberis�g egyik legnagyobb sorscsap�sa - Rudolf Steiner azonban, tudom�som szerint, ilyen n�ven nem besz�l r�la. Azok a n�pek, akik a tur�ni fajhoz tartoz�nak �rezt�k magukat, meg vannak r�la gy�z�dve, hogy az. �tok �ket �rinti a legjobban. �gy a magyarok is, mert az �sid�kben t�rzseik k�z� tur�niakat is befogadtak. B�lcseik figyelmeztet�se �s j� p�ld�ja ellen�re t�rt�nelm�k folyam�n sokat szenvedtek testv�rharcokt�l, visz�lyt�l, a gondolkod�sban val� �th�ghatatlan el�lent�tekt�l �s ut�na vigasztalann� v�lva, fel kellett tenni�k a k�rd�st: hogyan tudn�nak az �tok al�l megmenek�lni? Hol van az az ir�nymutat� er�, amely szabad�t�st hozna?"

Eddig tart a szerz� legend�ra vonatkoz� visszaeml�kez�se.

Atlantiszr�l a mai tudom�ny semmilyen inform�ci�val nem rendelkezik; az egyko�ri kontinens Plat�n Timaiosz �s Kritiasz c�m� munk�i r�v�n v�lt ismertt�⁴, �m a tudo�m�ny k�pvisel�i a klasszikus �r�k, �gy Plat�n, mint p�ld�ul Diod�rusz utal�sait is a mes�k �s mond�k vil�g�ba sz�m�zt�k. Plat�n a Poszeidon szigetr�l, mint az els�llyedt Atlantisz marad�k�r�l besz�l.

Az els� k�nyvben, Timaioszban, Sz�krat�sz egyik nap kifejtette elm�let�t bar�tai�nak az eszm�nyi �llamr�l, s mikor k�z�l�k Kritiasz, Timaiosz �s Hermokrat�sz ism�t �sszegy�lnek n�la, hogy megvitass�k �s el�adj�k a maguk n�zeteit - Kritiasz el�adja Atlantisz tanuls�gos t�rt�net�t, ahogy d�dapj�nak rokona. Szol�n hallotta az egyipto�mi Szaisz v�ros�ban, Neith istenn� papj�t�l. Egyiptomban a g�r�g b�lcset nagy tisz�tess�ggel halmozt�k el. s mid�n az elm�lt id�kr�l tudakoz�dott az ottani papokt�l, �gy tal�lta, hogy sem �, sem m�s hell�n �gysz�lv�n semmit sem tud ezekr�l a dolgokr�l.

„Egy alkalommal, sz�ra akarv�n b�rni �ket, Hell�sz legr�gebbi t�rt�neteit kezdte el�besz�lni n�kik ... az egyik pap, igen �reg ember, felki�ltott: „Szol�n, Szol�n, ti hell�nek mind gyermekek vagytok �s maradtok is, �s �reg hell�n nincsen". Micsoda, hogy �rted ezt?" - k�rdezte Szol�n. „Szellemileg mindny�jan fiatalok vagytok - felelte a pap - mert lelketekben nincsen �si hagyom�ny� ismeret �s semmi id�k folyam�n meg�rett tudom�ny. Ennek oka pedig a k�vetkez�. Gyakran �s sokf�le m�don pusztultak m�r el az emberek, s�t fognak is. a legnagyobb m�n�kben t�z �s v�z �ltal, de ezerf�le kisebb okb�l szint�n.

Ti egy v�z�z�nr�l tudtok, holott oly sok el�zte m�r meg; s nem tudj�tok, hogy a leg�kiv�l�bb emberi nemzet a ti f�ldeteken �lt, ahonnan te �s a ti mostani v�rosotok (�lla�motok) polg�rai sz�rmaznak, mert egy kis t�rzs �rmagul megmaradt. Ez mind ismeret�len el�ttetek, mert �seitek sok ember�lt�n �t az �r�s besz�de n�lk�l �ltek. Egykor, a leg�nagyobb v�zi veszedelem el�tt, az a v�ros (�llam), amely most az ath�niak�, a leghar�ciasabb volt, �s minden tekintetben kit�n� t�rv�nyekkel rendelkezett; nekik tulajdon�t�j�k a legnagyszer�bb cselekedeteket, amiket csak ismer�nk. ...�llamotok minden ki�v�l� viselt dolgai k�z�l, amint �r�sainkban csod�lattal olvassuk, nagys�ga �s h�siess�ge �ltal egy k�l�n�sen kit�nik. Feljegyz�seink egy roppant er�s katonai hatalomr�l be�sz�lnek, amely a ti �llamotok �ltal lelte v�g�t, amikor elbizakodotts�gt�l hajtva eg�sz Eur�pa �s �zsia ellen hadba vonult az Atlanti-�ce�n fel�l.

Mert akkoriban a tenger ott m�g j�rhat� volt. Ugyanis a szoros el�tt, amelyet ti H�rakl�sz oszlopainak neveztek, egy sziget ter�lt el, nagyobb, mint (El�-) �zsia �s L�bia (�szak-Afrika) egy�ttv�ve, s err�l a szigetr�l akkoriban m�g �t lehetett kelni m�s szi�getekre, ezekr�l pedig a t�lnan fekv� eg�sz vil�gr�szre, mely ezt az �gynevezett ten�gert k�r�lveszi. �gy teh�t mindaz, ami ezen a szoroson bel�l van, tulajdonk�ppen csak sz�k bej�rat� �b�lnek l�tszik: ama tengert azonban joggal nevezik �ce�nnak, �s a (t�l�s�) partj�n elter�l� f�ldet hasonl� joggal f�ldr�sznek. Ezen az Atlantisz nev� szigeten egy nagy �s csod�latra m�lt� birodalom �llt fenn, mely nemcsak az eg�sz szigeten, ha�nem sok m�s szigeten �s ama sz�razf�ld egyes r�szein is uralkodott; hatalma ezen k��v�l kiterjedt L�bi�ra, eg�szen Egyiptomig, �s Eur�p�ra T�rrh�ni�ig (It�li�ig).

K�s�bb azonban hatalmas f�ldreng�sek �s v�z�rad�sok t�madtak, �s egy sz�rny� nap �s egy sz�rny� �jszaka lefoly�sa alatt a ti eg�sz harcias nemzets�geteket csapatos�tul elnyelte a f�ld, �s �ppen �gy elmer�lt Atlantisz szigete is a tengerben. Ez�rt nem ha�j�zhat� �s nem j�rhat� ott a tenger ma sem, mert a sek�lyes iszapt�megek, amiket a s�llyed� sziget felhalmozott, lehetetlenn� teszik."

Diod�rusz Szikulusz ugyancsak eml�t�st tesz az els�llyedt kontinensr�l, szerinte az �ce�n partjain t�li Atlantisz lak�i voltak az els�k, akik ellen az amazonok, �l�k�n Mirina kir�lyn�vel, harcot viseltek. Az atlantisziakt�l sz�rmaznak - �rja Diod�rusz - a g�r�g�k m�toszai az istenekr�l, akik „k�z�tt�k sz�lettek."⁵

A fennmaradt legend�kat izgalmasan eg�sz�tett�k ki egyes, spiritu�lis l�t�ssal ren�delkez� szerz�k, akik nem hagyom�nyokra t�maszkodtak, hanem maguk is olvasni tudtak az „Akasha kr�nik�ban". �gy p�ld�ul Rudolf Steiner el�tt W. Scott Elliott⁶ �s j�val ut�na Edg�r Cayce is⁷ besz�moltak az els�llyedt Atlantiszr�l.

Mif�le �r�st, milyen szavahihet� feljegyz�seket �riz ez a furcsa nev� kr�nika?

Az Akasha kr�nika szanszkrit eredet� fogalom. Az Akasha anyagis�ga a fizikai �s asztr�lis mat�ria k�z�tt �ll� legeslegfinomabb mat�ria, amelyben a gondolat k�zvetle�n�l megjelenik. A szellemtudom�ny szerint mindennek, ami az emberis�g fejl�d�se fo�lyam�n megt�rt�nt, nyoma marad a szellemi vil�gokban. Az Akasha kr�nika vala�mennyi f�ldi t�rt�n�s, valamennyi emberi gondolat �l� kr�nik�ja! Olvas�sa spiritu�lis k�pess�gekhez k�t�tt, magasabb beavat�s eredm�nye. Ha az ember felismer�si k�pes�s�geit ment�lis iskol�z�s r�v�n kifejleszti, �rja Steiner, a m�ltat illet�en nincs k�ls� t�r�t�nelmi bizony�t�kokra r�utalva. A m�l� t�rt�nelemb�l az �r�k t�rt�nelem mezej�re l�p. Ez a t�rt�nelem mindenesetre m�s bet�kkel van �rva, mint a szokv�nyos hist�ri��. A gn�zis �s a teoz�fia (antropoz�fia) ezt Akasha kr�nik�nak nevezi. Aki ezzel a k�pes�s�ggel �rz�keli a szellemi vil�got, az felismeri a m�lt esem�nyeinek �r�k karakter�t. Ezek nem a t�rt�nelem „halott" bizony�t�kai, hanem �lettel telve �llnak az �rz�ken t��li tekintet el�tt. Azok, akik egy ilyen �l� �r�s olvas�s�ba beavatottak, egy sokkal t�vo�labbi m�ltba k�pesek visszapillantani, mint a k�ls� t�rt�nelem kutat�i, s a dolgokat sokkal megb�zhat�bban k�pesek le�rni, mint a szokv�nyos t�rt�nelem.⁸

�m az Akash�ban val� olvas�s, mint Rudolf Steiner figyelmeztet, kor�ntsem egy�szer�. M�r csak az�rt sem, mert nemcsak az �n. .,devah�n"⁹ s�kj�n, azaz a gondolati, �rtelmi vil�g dimenzi�iban tal�lkozhatunk az Akasha k�peivel, hanem ez a szellemi kr�nika leny�lik az asztr�lis vil�gba, ahol mint d�lib�b t�nik fel, �gy kev�ss� �sszef�g�g�, megb�zhatatlan inform�ci�t ny�jt, s erre figyelnie kell annak, aki a m�ltr�l k�v�n kutatni benne.¹⁰ Az Akash�ban val� olvas�s egy�b, alapvet� neh�zs�g�re utal Steiner, mikor megjegyzi, hogy a j�ratlanoknak nagyon neh�z p�ld�ul megk�l�nb�ztetni csu�p�n az ember asztr�lis s�kon l�v� lenyomat�t, vagy k�vetni a tov�bbl�p�, �l� l�lek mi�n�s�g�t, a tov�bbfejl�d� l�lek �tj�t a szellemi vil�gokban! Ez k�t teljesen k�l�nb�z� ember min�s�g. Mindez napi gyakorl�st k�v�n a szellemtud�st�l.¹¹

1. k�p. Atlantisz Eur�pa �s Amerika k�z�tt, az �szaki-sark fel�l tekintve. T�rk�p Athanasius Kircher „Mundus subterraneus" -�b�l, 1678-b�l. A latin feliraton ez �ll: „Atlantisz sziget fekv�se, amelyet egykor elnyelt a tenger, az egyiptomiak hite �s Plat�n le�r�sa szerint.

Az Akasha kr�nika �r�k forr�s�b�l t�pl�lkozik Rudolf Steiner els�llyedt kontinens�sel kapcsolatos inform�ci�ja is, amelyet el�sz�r 1908-ban „Atlantiszi el�deink'" c�m�mel jelentetett meg. A tanulm�ny r�sze lett az „Akasha kr�nik�b�l" c�m� k�nyv�nek; a t�ma szerepel a magyarul is megjelent „A vil�g, f�ld �s az ember" c�m�, 1908-as stuttgarti el�ad�saiban, s�t a Budapesten 1909-ben megtartott el�ad�s-sorozat�ban is helyet kapott,¹² amelyben a katasztr�fa okait illet�en a magyar legenda k�s�rteties p�r�huzam�ra lelhet�nk. Steiner az emberis�g atlantiszi fejl�d�s�nek f�zisaival m�g „A r�zsakeresztesek teoz�fi�ja" �s a „Titkos tudom�nyok k�rvonalakban" c�m� k�nyveiben, valamint 20 �ven �t k�l�nb�z� el�ad�sokban, utal�sok form�j�ban foglalkozott. Eze�ket az el�ad�sokat k�s�bb az Antropoz�fiai t�rsas�g k�nyv alakban is megjelentette.

Ez a r�gi Atlantisz roppant furcs�n hatna a mai emberre! El�sz�r is a leveg� a mai�n�l j�val s�r�bb, a v�z pedig ritk�bb volt: egy saj�ts�gos, neh�z k�d�kkel terhes at�moszf�r�t k�pzelj�nk el, amelyen �t nem volt l�that� az �gbolt, a nap tompa f�nnyel vonta be a furcsa, p�fr�nyerd�kben gazdag veget�ci�t. Ez a k�d�s �llapot csak lassan m�dosult, s viszonylag k�s�n, Steiner szerint csup�n a v�z�z�n ut�n, mi t�bb, ennek r�v�n „tiszt�z�dott" v�glegesen! A bibliai �z�nv�z monda ugyanis egy�rtelm�en utal er�re az atmoszf�rabeli v�ltoz�sra, amikor a lez�dul� kondenz�lt v�zt�megek ut�n az Is�ten �s az ember k�z�tt megk�t�tt „�j sz�vets�g" jelek�nt el�sz�r mutatkozik meg az �gen a sziv�rv�ny:

„Ez�rt legyen teh�t az �v a felh�ben, hogy l�ssam azt �s megeml�kezzem az �r�kk�val� sz�vets�gr�l Isten k�z�tt �s minden testb�l val� �l� �llat k�z�tt, a mely a f�ld�n van."

A „sziv�rv�ny �ve a felh�k�n", a Nap sugarainak f�nyt�r�se csak a tiszta l�gk�r�n �t �szlelhet�. Szerintem erre az �j, kitisztult l�gk�ri �llapotra utal a Bibli�n�l �sibb �z�nv�z mond�ban, a Gilgames eposzban¹³ a b�rka ablaknyit�si jelenete is, amely nem csup�n a sok�ig bez�rt, vil�goss�gt�l elszokott ember �szlel�s�nek tudhat� be, hanem a k�dmentes l�gk�r�n �t fens�gesen ragyog� Nap element�ris, �j �lm�nye is megfogal�maz�dott Utnapistim (No�) szavait tolm�csol� k�lt�i sorokban:

„Megnyitottam az ablakt�bl�t: az er�s f�ny szemembe v�gott. Akkor a f�ldre hanyatlottam, alig b�rtam elv�nszorogni a ny�l�st�l, sajg� szememb�l a k�nnyek arcomra folytak."

Persze a sziv�rv�ny megjelen�s�ig sok minden t�rt�nt a F�ld �s az emberis�g fejl��d�s�ben. A sziv�rv�ny m�r egy �j korszak kezdet�t jelzi; a sziv�rv�ny �ve m�r a F�ld mai arculata f�l�tt fesz�l, amikor az isteni er�k �ltal teremtett ember kataklizm�kban elpuszt�tott haz�j�nak traum�j�val �jrakezdi sors�t. �jrakezdi �s tov�bbl�p, hogy be�t�ltse a teremt�sben neki sz�nt neh�z �s izgalmas k�ldet�s�t.

Miel�tt azonban az atlantiszi sorsfordul�hoz �rn�nk, fontosnak t�nik sz�momra nemcsak mag�nak az atlantiszi korszaknak az �ttekint�se, hanem az ember l�ny�nek, kialakul�s�nak, egy�ltal�n a fejl�d�s rendk�v�l bonyolult folyamat�nak spiritu�lis megk�zel�t�se, bizonyos fok� meg�rt�se. R�viden be kell pillantanunk a teremt�s ma�gasztos t�vlataiba �gy, ahogy ezt az antropoz�fi�nak az Akasha kr�nik�b�l leolvasott b�lcsess�ge tan�tja, s amely �sszecseng mindazzal, amit a r�gi Keleten a miszt�riumok�ban¹⁴ a beavatottak¹⁵ ismertek. �gy nem v�letlen az sem, hogy saj�t hagyom�nyaink egyes, m�r a teremt�s titkaiba ny�l� sz�lait is megtal�ljuk.

3.   Maria von Nagy: Rudolf Steiner - �ber seine letzte Ansprache, �ber Ungarn und �ber die Schweiz. Memoiren I. Genius Verlag, Brugg, 1974. A t�rt�nelemb�l, f�ldrajzb�l �s filoz�fi�b�l doktor�lt Dr. G�llner M�ria 1924-ben ismerte meg Rudolf Steinert a sv�jci Dornachban, az Antropoz�fiai T�rsas�g K�zpontj�ban.

15. A beavat�s k�t f� r�szb�l �ll. Az els� l�pcs�, val�j�ban a beavat�s els� n�gy fo�ka, a szellemi vil�g �tfog� ismertet�s�t foglalja mag�ban, amely el�k�sz�t�se a tulajdonk�ppeni beavat�snak. Ez nemcsak ismeretek k�zl�s�vel j�rt egy�tt, ha�nem a l�lek mor�lis fejl�d�se is felt�tele volt az iskol�z�snak. A legf�bb alapfel�t�tel azonban az Isten k�zels�ge, l�t�sa ut�ni olthatatlan v�gy, amely meg�rte a sok lemond�ssal, szenved�ssel �s �ldozattal teli igyekezetet. A beavat�sra k�sz��l�knek k�l�nleges �letvitelt kellett k�vetni�k; az erk�lcsi tisztul�shoz hozz�tar�tozott, hogy �rz�ki �szt�neiket a szellem hatalm�val legy�zz�k. A beavatottnak megv�ltozik a val�s�ghoz val� viszonya, amely elvesz�ti felt�tlen k�zzelfogha�t�s�g�t, s helyet ad a szellem vil�g�nak. A miszt�riumba beavatottak, mint pl. Menippus, mes�lnek arr�l, hogy v�ndorl�saikon nagy vizeken keltek �t; hallani arr�l, hogy kih�zott kard villan�sa ijesztette meg �ket, mik�zben v�r folyt stb. Csak akkor �rteni meg ezeknek a k�peknek �rtelm�t, ha valaki a magasabb felis�mer�s �tj�n j�r. A beavatott p�ld�ul azt �rz�keli, hogy a szil�rd mat�ria, az ed�dig szok�sos �rz�ki �szlel�s v�zz� v�lva sz�tfolyik el�tte. �gy v�li, hogy elve�szett a talaj a l�ba al�l, mintha mindent, amit el�bb �l�nek �rzett, meg�ltek vol�na. Mint ahogy egy kard �thatol a meleg testen, �gy hatolt �t a szellem az �rz�ki vil�g l�t�n, a tan�tv�ny legal�bbis �gy l�tta az „�rz�ki vil�g v�r�t¹' folyni. De ut�na egy �j �let sz�letik sz�m�ra, amely nincs az alacsonyabb rend� �letnek al�vetve. A beavatott �t�li Isten k�zels�g�t, megtapasztalja az �let �s hal�l va�l�s�g�t. A hossz� �vekig tart� gyakorlatok, medit�ci�k r�v�n megv�ltoztathat� a lelki �let, �j szellemi �rz�kszervek alakulnak ki, (csakr�k, l�sd a 42. jegyzetet) uralni lehet a v�gyakat stb., de a hal�l k�sz�b�t m�g �t kell l�pni - �s ezt csak a beavat�s m�sodik r�sz�ben lehet megval�s�tani. A megvil�gosod�s a katartikus �t v�g�n k�vetkezik be. Mindezzel a 3. fejezet foglalkozik r�szletesebben. Itt olyan titok kapuj�ban �llunk, amelyet m�ig semmilyen hagyom�ny nem �rz�tt meg pontosan. Aki �t�lte, az vagy hallgatott, vagy olyan k�pi nyelven sz�lott r�la, amelyet csak egy m�sik beavatott �rthetett meg. Rudolf Steiner, aki a legna�gyobb beavatottak k�z� tartozott, sz�lott r�szletesebben err�l a titkos beavat�si folyamatr�l. Ezen az �ton a jel�lt teh�t maga is tapasztalatot gy�jthet a szellemi vil�gokban. Ehhez a beavatand�nak - az inici�tor pap �s seg�t�i r�v�n - h�rom �s f�l napig, egy hal�lhoz hasonl� �llapotba kellett ker�lnie. Mi t�rt�nt ekkor? Norm�lis alv� �llapotban az ember fizikai-teste �s �terteste az �gyban marad, m�g asztr�lteste �s �n-je minden �jjel elt�vozik a szellemi vil�gokba. �gy azon�ban az ember nem tud tapasztalatokat �rz�kelni, mert asztr�lteste m�g nem ren�delkezik szellemi �rz�kszervekkel. Csak ha fel�bred tudja szem�vel, f�l�vel, te�h�t �rz�keivel k�rnyezet�t �szlelni. A beavatand�nak ha m�r el�z�leg kik�pez�te asztr�lis �rz�kszerveit, arr�l kellett gondoskodni, hogy mindaz, amit az asztr�ltest felvett, az �tertestre, mint egy pecs�t r�nyom�djon, m�gpedig az�rt, hogy a szellemi �rz�kel�s, tapasztal�s megmaradjon �s tudatoss� v�ljon. Ez a kapcsolat norm�lis �llapotban nem lehets�ges, s ez�rt kellett az �j asztr�lis szer�vek �s az �tertest k�z�tt a kapcsolatot egy rendellenes helyzetben, teh�t tetszha�l�l �llapotban l�trehozni. Ekkor az �tertestet „kiemelt�k" a fizikai testb�l. A „m�v�szet" abban �llott, hogy az �tertest kiemel�dj�n, de ne teljesen, hogy az ember k�zben meg ne haljon! Utaln�k r�, hogy a l�lekstrukt�r�k testt�l val� el�szakad�s�t a tan�tv�nyok, mint „sz�tdarabolts�got" �lt�k �t. Ez a sz�tdarabolts�g az isteni �ldozat szintj�n jelenik meg p�ld�ul Ozirisz �s Dion�szosz Miszt�riu�maiban, ez mutatkozik a Kaleval�ban, Lemmink�inen „feldarabol�s�ban" �s a magyar n�pmes�k sz�tdarabolt, majd csod�san ism�t �sszeforrasztott, �jj��lesz�tett mese-alakjaiban is. Nos, a h�rom �s f�l nap alatt mindaz, ami az asztr�ltest-ben el� volt k�sz�tve, mindaz, amit a szellemi vil�gokban a beavatott �t�lt - r�nyom�dott az �tertestre! Ha ut�na a pap-inici�tor visszah�vta �t a fizikai testbe, a m�r beavatott ember szem�lyes tan�ja lett mindannak, ami a szellemi vil�gok�ban t�rt�nik. A proced�ra v�g�n, amely val�ban egy kopors�ban t�rt�nt, az is�m�t fel�lesztett eml�kezett a hal�l ut�ni t�rt�n�sekre, vil�gokra - �s m�gis az �l�k k�z� tartozott. A hal�lt ezut�n a beavatott nem az �let v�g�nek tekintette, hanem v�ltoz�snak, m�sf�le �llapotnak. Az �korban k�tszer sz�letettnek is ne�vezt�k �ket. Egyiptomban �s G�r�gorsz�gban csak azt tekintett�k halhatatlan�nak, aki tudat�val a spiritu�lis vil�got �t�lte. „Meghalni annyi, mint beavatott�nak lenni" - mondotta Plat�n. L�sd a 14. jegyzetet, valamint Rudolf Steiner: Das Johannes Evangelium c�m� el�ad�s-sorozat�t. GA 104 / 22. 5. 1908.

 R�szletek Rozsnyai �gnes: A magyars�g spiritu�lis gy�kerei c. k�nyv�b�l.

(A k�nyv megv�s�rolhat� a P�ski k�nykiad�n�l)

http://szibilla.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=105&Itemid=77

13. A b�lcsess�get �s Isten val�di l�ny�t keres�k a miszt�rium-papok �ltal �rz�tt k��z�ss�gben - p�ld�ul „szent ligetekben", barlangokban vagy erre a c�lra l�tes�tett k�l�nleges miszt�rium helyeken - kaphattak feleletet, ahol a k�lvil�gt�l elz�r�tan, l�p�sr�l l�p�sre nyert�k el a „beavat�st". Ennek r�v�n az emberi l�lek meg�l�thatta isteni eredet�t, kapcsolatba ker�lt szellemi eredet�nek �salapjaival, amelyb�l sz�letett. A „n�pvall�s" mellett a legr�gebbi korokt�l kezdve l�tezett a „kiv�lasztottak" titkos vall�sa, amelyet egy�ttal veszedelmesnek is tartottak. Val�ban sz�rny� vesz�lyekkel teli �t vezetett a l�t titkaihoz. Nem volt nagyobb b�ntett, mint a miszt�rium titkok el�rul�sa: a v�tkes hal�llal �s javainak elkob�z�s�val b�nh�d�tt �rte. A „miszt�rium-templomokb�l", amelyek bizonyos m�don iskol�k, vall�si �s kultur�lis k�zpontok is voltak egyben, �radtak a kult�ra�teremt� impulzusok a vil�gba. Rudolf Steiner: Das Christentum als mystische Tatsache und die Mysterien des Altertums. GA 8, 18/20. old. (Magyar kiad�s: A kereszt�nys�g, mint misztikus t�ny - Misztika az �jkori szellemi �let hajnal�n.)

12. Gilgames: R�kos S�ndor ford�t�sa. Budapest, 1960.

11. Rudolf Steiner: Das Prinzip der spirituellen �konomie im Zusammenhang mit Wiederverk�rperungsfragen. GA 109-111 / 10. 6. 1909. Ebben a k�tetben jelent meg 1909-ben megtartott 10 budapesti el�ad�s�nak sz�vege, e t�mak�rh�z kap�csol�dva foglalkozott „Lemuria, Atlantisz �s az Atlantisz ut�ni fejl�d�s" �llapo�taival.

10. Rudolf Steiner: Kosmogonie. GA 94 / 8. 6. 1906. Az asztr�lis vil�g a fizikai s�k mellett l�tez� dimenzi�, val�j�ban egy f�ny-tenger, amelyben sz�nek �s form�k �radata h�mp�ly�g, s amelyet asztr�lis l�nyek sokas�ga t�lt be. Vannak alacso�nyabb �s magasabb asztr�lis s�kok, az asztralit�st az �tj�rhat�s�g, �ttetsz�s�g jel�lemzi.

9.     Rudolf Steiner: Die Theosophie des Rosenkreuzers. (Magyar kiad�s: R�zsake�resztesek teoz�fi�ja.) GA 99 / 28. 5. 1907. Ebben a k�nyv�ben m�g konkr�t p�l�d�nak hozza fel W. Scott-Eliot angol kiad�s�ra alapul� „Atlantis in okkult�n Quell�n" c�m�, Leipzig-ben kiadott m�v�t. Steiner szerint a szerz� pontosan ilyen t�ved�s �ldozata lett, �szlel�sei az asztr�lis s�kr�l sz�rmaz� t�k�rk�pek!

8. Rudolf Steiner: Aus der Akasha Chronik. GA 11 / 1904-1908. (Magyar kiad�s: Az Akasha kr�nik�b�l.) Steiner itt mindenesetre hozz�f�zi, hogy a szellemi l�t�sban sincs t�vedhetetlens�g. Ez�rt nem kell fennakadni, ha az ilyen forr�sb�l sz�rmaz� k�zl�sek nem mindig fedik egym�st. Azonban hangs�lyozza, hogy a megfigyel�sek megb�zhat�s�ga itt sokkal nagyobb, mint a k�ls�, �rz�ki vil�g�ban. �s amit a k�l�nb�z� beavatottak a t�rt�nelemr�l �s t�rt�nelem el�tti id�k�r�l k�z�lni tudnak, l�nyeg�ket illet�en azonosak. Val�ban l�tezik egy ilyen t�r�t�nelem �s el�-t�rt�nelem valamennyi titkos iskol�ban. �s ezekben �vezredek �ta olyan megegyez�s uralkodik, hogy ezzel a k�ls� t�rt�net�r�k csup�n egyet�len �vsz�zadot illet� meg�t�l�si biztons�ga sem hasonl�that� �ssze. A beavatot�tak minden id�ben �s minden�tt ugyanazt mondj�k! Sajnos hadd tegy�k m�g hozz�, hogy a konkr�t magyar m�ltat, t�rt�nelmet illet�en Steiner nem nyilat�kozott, nem kutatott az „Akasha kr�nik�ban". 9. A devah�n szanszkrit sz�, a szellemi vil�got jel�li. A devah�n minden�tt k�r�l�vesz benn�nket, mint az asztr�lis vil�g, csak fizikai szemmel ugyan�gy nem l�t�hat�. A beavatott ment�lis gyakorlatok r�v�n �ri el �rz�kel�sen t�li l�t�k�pess�g�t, amellyel fokozatosan t�j�koz�dni tud a devah�n k�l�nb�z� s�kjain. A 7 r�gi�t fel�lel� szellemvil�gban az als� devah�n a Napt�l a Szaturnuszig terjed� szf�ra neve, a fels� devah�n ezen t�l ter�l el. K�l�nb�z� ter�letein megtal�lha�t� a fizikai dolgok szellemi ellenk�pe, az �rzelmek �s szenved�lyek s�kja, vala�mint a F�ld valamennyi ide�j�nak, teljes�tm�ny�nek �sk�pe. A k�l�nb�z� s�kok�r�l r�szletes k�pet rajzol Steiner Kosmogonie (GA 94 / 8. 6. 1906) c�m� m��v�ben. A k�z�pkori fest�k, pl. Cimabue „angyalfejes" k�pei helyesen jeleni tet�t�k meg ezt a min�s�get, amikor ezt az angyali r�gi�t aranyozott h�tt�rben �br�zolt�k.

7. Edg�r Cayce: 1877-1943, amerikai „medi�lis diagnosztikus", aki atavisztikus l�t�ssal rendelkezett. Az „alv� pr�f�t�nak" nevezett Cayce mag�t hipnotikus �lomba transzform�lva �n. gy�gy�t� „reading"-eket (olvas�s, ki�rt�kel�s) tartott a betegek �llapot�r�l, akik t�le gyakran t�bb sz�z m�rf�ldnyi t�vols�gra laktak. Az alv� Cayce t�vdiagn�zisai, amelyet gyakorta orvosok ellen�riztek, pontosak voltak �s ter�pi�s javaslatait siker koron�zta. A mindennapi �letben m�lyen ke�reszt�ny, mi t�bb, laikus pr�dik�tork�nt is tev�kenyked� Cayce, transz�llapot�ban, amellett, hogy mindig a jelenlegi �let fontoss�g�t hangs�lyozta, a betegek el�z� �leteinek konkr�t eseteire utalt. A k�l�nb�z� reinkarn�ci�s �letek k�vet�s�ben bukkant Atlantiszra. A k�s�bbi c�lzatosabb kutat�sban sokszor sz�lt az Atlanti �ce�nban fekv� egykori kontinensr�l, amelynek utols� m�g megmaradt szigetei mintegy 8-10.000 �vvel ezel�tt s�llyedtek el a Karib-tengerben. Doris Agee: Edg�r Cayce und aussersinnliche Wahrnehmung. Freiburg, 1980. Jess Stearn: Der schlafende Prophet. Genf, 1981. Edg�r Cayce on Atlantis. New York, 1968.

6. W. Scott Elliot: The Story of Atlantis. London, 1896.

5. Diod�rusz Szikulusz (sz�l. Kr. e. 80 k�r�l, megh. 29-ben), g�r�g t�rt�net�r�. Diodorus of Sicily in twelve volumes. Book III. 53,1-59,8. London, Cambridge. 1933.

4. Plat�n (Kr. e. 427-347), g�r�g filoz�fus, Sz�krat�sz tan�tv�nya, az ath�ni Aka�d�mia megalap�t�ja. Tanait dr�mai p�rbesz�dek, dial�gusok form�j�ban terjesz�tette. Protagor�szhoz �s H�raklitoszhoz hasonl�an a l�tez� dolgok viszonylagos�s�g�t hirdette. Plat�n azt tan�totta, hogy a l�that� vil�g nem val�s�gos l�tez�s, hanem csup�n �lland� v�ltoz�s a l�tez�s fel� viv� �ton. Err�l nincs biztos tud�sunk. A vil�got a logikus �rtelem (Nus) r�v�n fogjuk fel, amennyiben a vil�g m�g�tt l�v� v�ltozatlan ide�kra tekint�nk, amelyek az �rz�ki vil�g dolgai �ltal jelen�t�dnek meg, de amelyek teljess�g�kben soha nem val�sulnak meg. Platons Timaios, Kritias. Jena, 1920. V�rkonyi N�ndor: Sziriat oszlopai. Budapest, 1972.

Az � nev�hez f�z�dik a Magyarorsz�gi Antropoz�fusok Bar�ti K�r�nek �s az el�s� budapesti Waldorf Iskol�nak megalap�t�sa 1926-ban. Dr.G�llner M�ria, aki�nek f�rje, Nagy Emil, gr�f Bethlen Istv�n korm�ny�nak igazs�g�gyminisztere volt, t�rsadalmi rangj�t kezdett�l fogva a k�zj� szolg�lat�ba �ll�totta.