Sum�r t�rt�net

T�bb billi� �ve: Tiamat bolyg� – a F�ld �se

            Elhelyezked�se: Mars �s Jupiter k�z�tt

            Kering�s: Nap k�r�l

            Holdja: hatalmas Hold (arra rendeltetett, hogy egykor bolyg�v� v�lj�k)

Eggyel t�bb bolyg� volt a naprendszer�nkben:

            Babiloniak: Marduk

            Sum�rek: Nibiru

            Kering�s: a t�bbi bolyg�val ellent�tes ir�nyban a Nap k�r�l

            �thalad a Mars �s a Jupiter p�ly�j�n

            Ciklus: minden 3600 �vben kereszt�lhalad a naprendszer�nk�n

Egyszer oly k�zel haladt el Nibiru, hogy egyik holdja bele�tk�z�tt Tiamatba �s fel�t leszak�totta, f�lbe v�gta, ez�rt e csonk f� holdj�val egy�tt p�ly�j�r�l kilend�lt, �gy a V�nusz �s a Mars k�z�tt kezdett keringeni, bel�le lett a mi F�ld�nk.

A m�sik csonk milli� darabra t�redezett, a sum�rek „kov�csoltvas kark�t�nek” nevezett s�vba rendez�d�tt, ma a Mars �s a Jupiter k�z�tti aszteroida �vezetk�nt ismerj�k.

A Nibirut a Nefilimet lakt�k.

Tudatos l�nyek.

Termet�k: n�k: 3-3,6 m

            F�rfiak:4,2-4,8 m

Koruk: max. 360.000 f�ldi �v

Els�sorban harmadik dimenzi�beli l�nyek

430.000-450.000 k�z�tt bajok, l�gk�ri gonodk a Nibirun

a nap k�ros  sugarainak megsz�r�s�re, egy�ttal meleg�nek az atmoszf�r�n bel�l tart�s�ra port juttatnak az �zonr�tegbe

ehhez aranyr�szecsk�k sz�ks�gese, mely a meleget �s f�nyt t�k�rk�nt veri vissza

�rutaz�sra k�pesek, de nem t�l fejlett technol�gi�juk, meg kellett v�rniuk, hogy a Nibiru el�g k�zel ker�lj�n a F�ldh�z az utaz�shoz

400.000 �vvel ezel�tt csapatot k�ldtek a F�ldre aranyat b�ny�szni

a csapatot 12 vezet� ir�ny�totta – egyik�k Enlil, a b�ny�szok vezet�je

• (Enlil – nefilim - �rkezett els�k�nt a F�ldre, a vizekbe kellett mennie, mert itt �ltek a delfinek �s b�ln�k – sz�riuszbeliek -  akik a legmagasabb tudatszinttel rendelkeztek a F�ld�n �s uralt�k azt, s rendelkeznek m�g ma is. Galaktikus szinten enged�lyt kellett k�rnie a F�ld�n val� leteleped�sre �s aranykitermel�sre.
• Sok id�t t�lt�tt a v�zben, amikor a sz�razf�ldre j�tt, f�lig ember, f�lig hal volt, k�s�bb visszanyerte emberi alakj�t.)

600 kitermel� munk�s �rkezett

300 az �rhaj�ban maradt

el�sz�r a mai Irak ter�let�n telepedtek le, �p�tett�k fel v�rosaikat

az aranyat D�lkelet-Afrik�ban egy v�lgyben b�ny�szt�k

minden 3600 �vben, amikor a Nibiru k�zel ker�lt a F�ldh�z, hazsz�ll�tott�k a b�ny�szott aranyat

300.000-200.000 �ve(Sitcin): 100.000-150.000 �vi b�ny�sz�s ut�n kit�rt a Nefilim l�zad�s

vezet�k �ssze�ltek, d�nt�s�k:

            kiv�lasztottak egyet a F�ld�n �l� eml�s�k k�z�l

            az eml�s v�r�t �sszekevert�k agyaggal, �s egy Nefilim f�rfi sperm�j�val

            lombikban egy �j �letform�t hoztak l�tre

            (a saj�t DNS-�ket �s egy f�eml�s DNS-�t haszn�lt�k fel, a F�ld�n akkort�jt l�tez�n�l fejlettem �letforma megteremt�s�hez, melyet az ellen�rz�s�k alatt tarthattak �s feladata az aranykitermel�s volt. Terv�k szerint a sz�ks�ges arany megszerz�se ut�n, fajunkat megsemmis�tett�k volna.)

A sum�r iratok alapj�n az emberek magass�ga kb. egyharmada a Nefilimek�nek.

Thoth szerint fajunk pontosan 200.207 �ve (1993-t�l sz�m�tva), azaz Kr.e. 198.214-ben sz�letett meg, D�l-Afrika nyugati partjai ment�n elhelyezked�, Gondwanaf�ld nev� szigeten �ltek. Erre a szigetre helyezt�k, hogy ne t�nj�n el, amikor el�g fejlettek lettek, akkor szolg�latra fogt�k. Az ember �st�pusa Gondwanaf�ld�n fejl�d�tt 50.000-70.000 �ven �t.

Az �ri�sok v�ltak az emberis�g sz�l�anyj�v�. Thoth szerint:

v    Heten �sszegy�ltek

v    Levett�k fizikai test�ket, tudatosan �tl�pt�k a hal�l kapuj�t

v    7 egym�sba kapcsol�d� tudatg�mb�t-mint�t form�ltak (Genezis mint�zat9

v    ebb�l egy feh�res-k�kes f�ny� l�ng keletkezett – �let Vir�ga, melyet a F�ld m�h�be (egyiptomiak: Amenti Csarnok�nak nevezik) helyeztek – ez tiszta pr�na, tiszta tudatoss�g, planet�ris petesejt, melyet sz�munkra alkottak meg

v    fibonacci ar�nyai szerint alkott�k az �j fajt

v    a sperm�nak a rendszeren k�v�lr�l kell sz�rmaznia, a Sz�riusz B-t�l a harmadik bolyg� (�ce�nnak h�vnak, a delfinek �s a b�ln�k �si otthona) kifel� – innen sz�rmaz� faj a f�ldre j�tt: 32 tagja (16 f�rfi – 16 n�) egyetlen h�zass�gi k�z�ss�gben, szint�n �ri�sok, negyedik dimenzi�beli l�nyek

v    A h�zass�g a Nap mint�j�ra t�rt�nik:

�     F�ld: hidrog�n atom: egy f�rfi + egy n�

�     h�lium nap: 2 proton – 2 elektron: 2 f�rfi + 2 n�

�     Sz�riuszB, �reg nap: 32 germ�nium rendszer

v    Planet�ris szinten:

• Az Amenti Csarnok�ban l�trehoztak 32 r�zsakvarc lapot a semmib�l teremtve, a l�ng k�r�, arccal felfel� lefek�dtek a lapokra, f�rfi, n� felv�ltva, fej�k a l�ng fel� �s megterm�keny�tett�k a l�ngot, azaz a Nefilimek petesejtj�t. 2000 �vig fek�dtek mozdulatlanul, hogy teherbe ejts�k a F�ldet az �j fajjal.
• A Nefilim tud�sok a 3. dimeniz�s s�kban, laborat�riumban l�trehozott emberi toj�sokat 7 Nefilim n� m�h�be helyezt�k, ebb�l j�ttek l�tre az els� emberi l�nyek, 2000 �v ut�n.

M�sk�ppen: a Nefilimek testes�tett�k meg az anyai jelleget, 7 n�t v�lasztottak erre a feladatra.

Anyagot vettek a f�ldb�l, v�rt egy eml�sb�l, sperm�t egy fiatal Nefilim (?) f�rfib�l, az alkot�kat �sszekevert�k �s a kiv�lasztott fiatal Nefilim n�k m�h�be helyezt�k, akik emberi l�nyeknek adtak �letet.

7 emberi csecsem� sz�letett meg egyszerre, akik sterilek voltak.

A Nefilimet folytatt�k a kicsiny emberek l�trehoz�s�t, egy eg�sz sereget hoztak l�tre, mindet Gondwana sziget�re helyezt�k.

Fajunk sz�l�anyja Nefilim, apja sz�riuszbeli fajt�b�l sz�rmazik.

Felfedezett t�ny:

• A jel�lt helyen aranyb�ny�kra leletek  (A legm�lyebb d�l-afrikai aranyb�ny�k 4 km m�lys�gig hatolnak.)
  Meg�t�l�s�k szerint 100.000 �vesek
• Csontjainkat megtal�lt�k
• Mi�rt b�ny�sztunk ott aranyat,
• Az �si leletek k�zt nem nagyon tal�lni aranyat felhaszn�lva.
• Hov� lett az arany?

Tud�sok a DNS-t analiz�lva meg�llap�totta�k, hogy az emberis�g els� tagja kb. 150.000-250.000 �ve �lhetett.

• �v�nak nevezt�k el.
• Onnan sz�rmazott, ahonnan az aranykitermel�s folyt.
• A tudom�ny nem �rti hogyan ker�lt�nk ide. Van egy hi�nyz� l�ncszem k�z�tt�nk �s az utols� eml�s k�z�tt. Elk�pzel�s�k sincs honnan j�tt�nk, hogyan fejl�dt�nk ki. 

Nyugat-afrika t�rzseinek teremt�sm�tosziban azt �ll�tj�k, hogy nyugatr�l j�ttek, egy Afrika nyugati partjain�l elter�l� szigetr�l, Gondwanar�l. Kiv�tel a zuluk t�rt�nete, �k �gy tartj�k, hogy a vil�g�rb�l j�ttek.

Biblia:

„L�n pedig, hogy az emberek sokasodni kezden�nek (fontos!) a f�ld sz�n�n, �s le�nyaik sz�let�nek. �s l�t�k az Istennek fiai (t�bbes sz�m!) az emberek le�nyait, hogy sz�pek azok �s vev�nek magoknak feles�geket mindazok k�z�l, kiket megkedveltek vala. �s mond� az �r: Ne maradjon az �n lelkem �r�kk� az emberben, mivelhogy � test, legyen �let�nek ideje sz�zh�sz esztend�. Az �ri�sok val�nak a F�ld�n abban az id�ben, s�t m�g azut�n is, mikor az Isten fiai b�men�nek az emberek le�nyaihoz, �s azok gyermekeket sz�l�nek n�kik. Ezek ama hatalmasok, akik eleit�l foga h�res-neves emberek voltak.”

A r�gebbi Bibli�k az �ri�sokat Nephilimnek nevezi.

A sum�r feljegyz�sek szerint az emberi faj mik�zben arany ut�n �sott Afrik�ban, az �szaki v�rosok magas sz�nvonal�v�, sz�pp� fejl�dtek. A Nefilimet �gy d�nt�ttek, hogy a b�ny�kban dolgoz� rabszolg�k k�z�l n�h�nyat szolg�l�nak hoznak, nagyszer� szolg�k v�ltak bel�l�k.

Egy napon Enlil fiv�re Enki (neve k�gy�tjelent) elment �v�hoz �s azt mondta, hogy a fiv�re nem akarja, hogy az emberek egyenek a kert k�zep�n �ll� f�r�l, mert az a Nefilimenkhez hasonl�v� tenn� �ket. Enki meggy�zte �v�t, hogy egyen a j� �s a rossz tud�s�nak f�j�r�l, ami megadta �va sz�m�ra a szaporod�s lehet�s�g�t.

�va r�lelt �d�mra, mindketten ettek a f�r�l, majd gyerekeket nemzettek, akik nev�t a sum�r t�bl�k felsorolj�k.

A Bibli�ban az Isten sz� val�j�ban t�bbes sz�mban szerepel, Isten testben s�t�lt a kertben �s amikor megl�tta az emberp�rt, akik sz�gyen�kben el akarnak rejt�zni, akkor �bred r� mit cselekedtek.

Nem akarta, hogy az �letf�r�l is egyenek, mert akkor halhatatlann� lettek volna. Enlil elt�vol�totta �ket a kertb�l, �s figyelemmel k�s�rte a csal�d �let�t. Ezt a t�rt�netet a Biblia meg�r�sa el�tt 2000 �vvel �rt�k le.

Fajunk 2 t�rzsben fejl�d�tt tov�bb, az egyik k�pes volt a szaporod�sra �s szabadon �lt, a m�sik nem voltk�pes szaporodni �s rabszolgak�nt �lt. A tud�sok szerint ut�bbi �g 20.000 �vvel ezel�ttig aranyag b�ny�szott, csontjai hasonl�ak a mi�nk�hez, ez a t�rzs 12.500 �vvel ezel�tt, a V�z�z�n idej�n teljes eg�sz�ben megsemmis�lt.

4 p�lusv�ltoz�sr�l tudunk:

1.      Gondwanaf�ld – els�llyedt, �d�m �s �va lesz�rmazottjait �tvitt�k:

2.     Lem�ria – a Hawaii-szigetekt�l a H�sv�t szigetekig terjedt, szigetek sora volt. Ezen a f�ld�n fejl�dtek a Nefilimek beavatkoz�sa n�lk�l 65-70.000 �vig. Ott fjel�dt�nk, sz�mos k�s�rletet hajtottunk v�gre �nmagunkon, sok fizikai v�ltoz�s t�rt�nt rajtunk. Javar�szt jobb agyf�ltek�s, n�i term�szet� l�nyek voltunk. Mikor els�llyedt Lemuria, egy 12 �ves le�nygyermek �retts�gi fok�n �lltunk.

3.     Atlantisz

4.     el�tte �llunk

Thoth szerint a F�ldtengely elhajl�s�nak sz�ge �s a p�lusv�ltoz�s sz�ge kapcsolatban �ll a bolyg�n lezajl� tudatv�ltoz�ssal.

A legut�bbi p�lusv�ltoz�s a V�z�z�n idej�n ment v�gbe, az �szaki Sark akkoriban Hawaii-ban volt, most att�l 90 fokra tal�lhat�. A nagyfok� �talakul�s, a tudatunk lefokoz�d�s�t jelentette.

T�rsadalmunk 1910-ben adott hitelt el�sz�r az elk�pzel�snek, hogy Lem�ria l�tezett.

1912-ben v�ltoz�s evol�ci�nkban, k�s�rlet ami az I. vil�gh�bor�hoz vezetett. A h�bor� kit�r�sekor �lomba mer�lt�nk 1960-ig.

1942-43. Philadelphia k�s�rlet

Atlantisz bizony�t�kai:

• korall kiz�r�lat a v�zfelsz�n alatt 45 m m�lys�gig n�, ma a Csendes-�ce�nban feldedeztt korallgy�r�k 550 m m�lys�gben fekszenek (azaz lassan s�llyedtek a m�lybe).
• 1910-ben a Csendes �ci�n feneke magasabban fek�dt, mint manaps�g
• 1969-ig t�bb mint 3 km-t emelkedett
• Bermuda ter�let�n sz�mos sziget bukkant hirtelen a felsz�nre
• Plat�n �r�sai szerint: a g�r�g�k Gibralt�ri szoroson t�l csak nagy neh�zs�gek �r�n tudt�k a haj�ikat az Atlanti-�ce�n vizeire ir�ny�tani, mivel a v�z csak 3-4,5 m m�ly volt.
• N�v�ny- �s �llatvil�g: ugyanazok a teremtm�nyek egy sor szigeten, Hawait�l a H�sv�t szigetekig elny�l� vonalon, ez az �v egykor Lem�ria nyugati partjain�l h�z�dott. Tahiti �s Borea is Lemuria r�szei voltak.