http://www.dinofish.com/

http://www.yecheadquarters.org/shame.24.html

 http://hvg.hu/Tudomany/20070521_coelacanth_hal_kihalt.aspx

K�r�lbel�l �tven �vvel ezelottig az evolucionist�k azt hitt�k, hogy val�ban l�tezik ilyen �lol�ny. Ez a hal, a Coelachanth /*, amelynek kor�t 410 milli� �vre becs�lt�k, volt szerint�k az �tmeneti alak, amelynek kezdetleges t�deje, fejlett agya, em�szt�si �s kering�si rendszere volt, amelyek k�pesek voltak a sz�razf�ld�n is muk�dni, sot, a maga kezdetleges m�dj�n m�g j�rni is tudott. Ezeket az anat�miai magyar�zatokat vitathatatlan igazs�gk�nt fogadt�k el az 1931-as �vek v�g�ig. A Coelacanth igazi �tmeneti alak volt, amely a v�z �s a sz�razf�ld k�z�tti �sszek�to l�ncszem �s �tmeneti forma volt.

Mi�rt lehetetlen az �tmenet a v�zbol a sz�razf�ldre Az ecvolucionist�k azt �ll�tj�k, hogy egy v�zben �lo faj valahogy a sz�razf�ldre k�lt�z�tt, �s sz�razf�ldi fajj� alakult. Sz�mos olyan nyilv�nval� t�ny van, ami lehetetlenn� teszi az ilyen �tmenetet: 1. A testt�meg hordoz�sa: a v�zben �lo �lol�nyeknek nem kell megoldaniuk azt a probl�m�t, hogy hogyan cipelj�k saj�t test�ket. A sz�razf�ldi �lol�nyek azonban a felvett energia mintegy 40 sz�zal�k�t csak arra ford�tj�k, hogy a saj�t test�ket hordozz�k. A v�zbol a sz�razf�ldre k�lt�zo l�nyeknek �j izomzatot �s csontrendszert (!) kellene kialak�taniuk ahhoz, hogy �letk�pesek legyenek, ilyen bonyolult v�ltoz�sok pedig nem k�vetkezhetnek be puszta v�letlen mut�ci�k �tj�n. 2. A hoh�ztart�s: A sz�razf�ld�n gyorsabban �s sz�lesebb tartom�nyban v�ltozik a hom�rs�klet. A sz�razf�ldi l�nyeknek olyan a testmuk�d�s�k, hogy kib�rj�k a nagy hom�rs�kleti v�ltoz�sokat. A tenger viz�ben viszont lassabban v�ltozik a hom�rs�klet, �s nem is olyan sz�lsos�ges tartom�nyban. Annak az �lol�nynek, amelynek a testmuk�d�se a tengerv�z csaknem �lland� hom�rs�klet�re �llt be, ki kellene fejleszteni valami v�delmi rendszert, amely megv�di ot a hirtelen hom�rs�kletv�ltoz�s hat�sait�l. El�gg� megalapozatlan azt �ll�tani, hogy a halak v�letlen mut�ci� seg�ts�g�vel azonnal kifejlesztett�k ezt a rendszert, mihelyt a sz�razf�ldre l�ptek. 3. A v�zh�ztart�s: Az em�szt�s szempontj�b�l alapveto fontoss�ggal bir� vizet, de m�g a nedvess�get is, csak korl�tozottan lehet haszn�lni a sz�razf�ld�n, mivel a v�z el�rhetos�ge is korl�tozott. P�ld�ul a bort �gy kell megtervezni, hogy bizonyos m�rt�kig lehetov� tegye a v�zvesztes�get, de a t�lzott p�rolg�st megakad�lyozza. Ez�rt a sz�razf�ldi �llatok saj�toss�ga a szomj�s�g�rzet, amely tudatja vel�k, hogy v�zfelv�telre van sz�ks�g. A tengeri l�nyeknek nincs szomj�s�g�rzet�k, �s a bor�k sem alkalmas a sz�razf�ldi �letre. 4. Ves�k: A tengeri �lol�nyek k�nnyed�n ki tudj�k v�lasztani a salakanyagokat – az amm�nia kiv�tel�vel – �gy, hogy megszurik azokat, mivel rengeteg v�z van a k�rnyezet�kben. A sz�razf�ld�n azonban gazdas�gosabban kell felhaszn�lni a vizet. Ez�rt van az �lol�nyeknek ves�j�k. A ves�knek k�sz�nhetoen az amm�nia kiv�laszt�dik a vizeletben, �s minim�lis v�zvesztes�ggel meg lehet szabadulni tole. Vagyis azoknak az �lol�nyeknek, amelyek a tengerbol a sz�razf�ldre j�ttek ki, egyszeriben ves�t is ki kellett volna fejleszteni�k. 5. L�gz�s: A halak �gy „l�legeznek”, hogy a kopolty�jukon �tpump�lt v�zbol veszik fel a v�zben oldott oxig�nt. A v�zen k�v�l nem k�pesek n�h�ny percn�l tov�bb �letben maradni. Ahhoz, hogy megmaradjanak a sz�razf�ld�n, a tenger elhagy�sa ut�n azonnal t�k�letes t�dot kellett volna kifejleszteni�k. Term�szetesen teljesen lehetetlen, hogy mindezek a dramatikus fiziol�giai v�ltoz�sok elozm�nyek n�lk�l, egyszerre hirtelen �s v�letlen�l megjelentek volna egyetlen �lol�nyben. l.

Azonban 1938. december 22-�n nagyon �rdekes felfedez�st tettek az Indiai-�ce�non. Kifogt�k a Coelacanth csal�d egyik tagj�t, amelyekrol eddig azt �ll�tott�k, hogy hetvenmilli� �vvel ezelott kihalt �tmeneti alak volt! Az eleven Coelacanth felfedez�se bizonnyal komoly sokkot jelentett az evolucionist�knak. Az evolucionista r�g�sz, J. L. B. Smith azt mondta, hogy akkor sem lepod�tt volna meg jobban, ha egy �lo dinoszaurusszal tal�lkozik. �s a r�k�vetkezo �vekben ugyanennek a halnak m�g k�r�lbel�l 200 p�ld�ny�t fogt�k ki a vil�g k�l�nb�zo r�szein.

http://www.harunyahya.com/other/hu/books/evolucio/evolucio_07.php