Az Antarktiszt ábrázolja, amikor még jégmentes volt. A Ross-tengert és partivdékét nem borította jég, melyet ma 1,5 km jégtakaró fed, a tengeren több száz láb vastagságú jégréteg úszik. Ez a jégmentes időszak i.e. 4000-ben ért véget. 1949-ben a Byrs-expedíció üledékmintákat vett, melyek elkülöníthető rétegeket mutattak, a különböző korok, különböző környezeti feltételeinek megfelelően. Számos réteg volt, melyeket finom kavics alkotott, jól összeválogatott üledékekben, mintha folyók hordták volna őket a tengerbe, melyek a szárazföldről (tehát a jégmentes területről) eredtek. Ionos kormeghatározás szerint valóban nagy folyók hordták a finom kavicsos üledéket az Antarktiszról kb. 6000 évvel ezelőttig, úgy ahogy azt a lenti térkép mutatja. Ezután kb. i.e. 4000-ben kezdett a jégkorszaki üledék lerakódni a Ross-tenger aljába.

A XVI. század első felében élt francia földrajztudós, matematikus, csillagász, latinos nevén Oronteus Finaeus 1531-ben jelentette meg "Nova et integra universi orbis descriptio" (A világmindenség új és teljes leírása) című térképét, mely különös módon, az Északi- és a Déli-sark képezte középponttal, egymás mellett, ám ugyanakkor az Egyenlítő mentén egymással összekapcsolva mutatja be az északi, valamint a déli féltekét. A mappán felismerhetjük Európát, Ázsiát, Afrikát, láthatjuk Észak-Amerika nagyon pontatlanul ábrázolt északi, illetve Dél-Amerika elég valósághűen megrajzolt északkeleti és déli részét, s ehhez kapcsolódva nagyjából az Antarktisz helyén a századokon át keresett Terra Australist, a misztikus nagy déli földet. Mely ugyan aránytalanul nagy a többi világrészhez képest, ám alakja kétségkívül hasonlít a hatodik kontinensre.

Északon egy némileg Grönland szigetére emlékeztető szárazulat kapcsolódik Észak-Amerikához, melyet jókora földhíd fűz Ázsia északi , északkeleti részéhez. S valóban, amikor a legutóbbi eljegesedés idején a tengerszint a jelenlegitől 130 méterrel alacsonyabbra süllyedt, a Bering-szoros helyén jelentős kiterjedésű földhíd kapcsolta Alaszkához Ázsia legkeletibb csücskét.

Felmerül a kérdés: véletlen hasonlóságokról van szó, vagy valami többről, valami másról? Egy ősi, még az utolsó eljegesedés idején létező feltételezett elő-civilizáció hagyatékairól? Az évezredek során újra és újra lemásolt, közben az eredetihez képest torzulásokat is szenvedett térképek alapján rajzolta volna meg mappáját a hajdani francia tudós?...