Az Antarktiszt �br�zolja, amikor m�g j�gmentes volt. A Ross-tengert �s partivd�k�t nem bor�totta j�g, melyet ma 1,5 km j�gtakar� fed, a tengeren t�bb sz�z l�b vastags�g� j�gr�teg �szik. Ez a j�gmentes id�szak i.e. 4000-ben �rt v�get. 1949-ben a Byrs-exped�ci� �led�kmint�kat vett, melyek elk�l�n�thet� r�tegeket mutattak, a k�l�nb�z� korok, k�l�nb�z� k�rnyezeti felt�teleinek megfelel�en. Sz�mos r�teg volt, melyeket finom kavics alkotott, j�l �sszev�logatott �led�kekben, mintha foly�k hordt�k volna �ket a tengerbe, melyek a sz�razf�ldr�l (teh�t a j�gmentes ter�letr�l) eredtek. Ionos kormeghat�roz�s szerint val�ban nagy foly�k hordt�k a finom kavicsos �led�ket az Antarktiszr�l kb. 6000 �vvel ezel�ttig, �gy ahogy azt a lenti t�rk�p mutatja. Ezut�n kb. i.e. 4000-ben kezdett a j�gkorszaki �led�k lerak�dni a Ross-tenger alj�ba.

A XVI. sz�zad els� fel�ben �lt francia f�ldrajztud�s, matematikus, csillag�sz, latinos nev�n Oronteus Finaeus 1531-ben jelentette meg "Nova et integra universi orbis descriptio" (A vil�gmindens�g �j �s teljes le�r�sa) c�m� t�rk�p�t, mely k�l�n�s m�don, az �szaki- �s a D�li-sark k�pezte k�z�pponttal, egym�s mellett, �m ugyanakkor az Egyenl�t� ment�n egym�ssal �sszekapcsolva mutatja be az �szaki, valamint a d�li f�ltek�t. A mapp�n felismerhetj�k Eur�p�t, �zsi�t, Afrik�t, l�thatjuk �szak-Amerika nagyon pontatlanul �br�zolt �szaki, illetve D�l-Amerika el�g val�s�gh�en megrajzolt �szakkeleti �s d�li r�sz�t, s ehhez kapcsol�dva nagyj�b�l az Antarktisz hely�n a sz�zadokon �t keresett Terra Australist, a misztikus nagy d�li f�ldet. Mely ugyan ar�nytalanul nagy a t�bbi vil�gr�szhez k�pest, �m alakja k�ts�gk�v�l hasonl�t a hatodik kontinensre.

�szakon egy n�mileg Gr�nland sziget�re eml�keztet� sz�razulat kapcsol�dik �szak-Amerik�hoz, melyet j�kora f�ldh�d f�z �zsia �szaki , �szakkeleti r�sz�hez. S val�ban, amikor a legut�bbi eljegesed�s idej�n a tengerszint a jelenlegit�l 130 m�terrel alacsonyabbra s�llyedt, a Bering-szoros hely�n jelent�s kiterjed�s� f�ldh�d kapcsolta Alaszk�hoz �zsia legkeletibb cs�csk�t.

Felmer�l a k�rd�s: v�letlen hasonl�s�gokr�l van sz�, vagy valami t�bbr�l, valami m�sr�l? Egy �si, m�g az utols� eljegesed�s idej�n l�tez� felt�telezett el�-civiliz�ci� hagyat�kair�l? Az �vezredek sor�n �jra �s �jra lem�solt, k�zben az eredetihez k�pest torzul�sokat is szenvedett t�rk�pek alapj�n rajzolta volna meg mapp�j�t a hajdani francia tud�s?...