1929-ben, t�rt�n�szek egy csoportja egy k�l�nleges, gazella b�rre rajzolt t�rk�pet tal�lt. A kutat�sok azt mutatt�k, hogy ez egy eredeti dokumentum, amelyet 1513-ban  Piri Reis, a t�r�k flotta neves admir�lisa k�sz�tett. A t�rk�p�szet volt a szenved�lye. A t�r�k hadiflott�n bel�li magas rangja lehet�v� tette sz�m�ra a privilegiz�lt hozz�f�r�st a Konstantin�polyi Cs�sz�ri K�nyvt�r gy�jtem�ny�hez. A t�r�k admir�lis t�bb feljegyz�sben elismeri, hogy sz�mos forr�st�rk�pet haszn�lt fel a t�rk�p �ssze�ll�t�s�hoz, k�zt�k olyan is volt, amely az ie. 4. sz�zadb�l vagy r�gebbr�l sz�rmazott.

A Piri Reis t�rk�p Afrika nyugati partjait mutatja, D�l-Amerika keleti partjait, �s az D�li-sark �szaki part-vid�k�t. A D�li-sark �szaki partszakasza t�k�letesen r�szletezett. A legink�bb zavarba ejt� nem is az, hogyan tudott Piri Reis ilyen pontos t�rk�pet produk�lni az Antarktisz vid�k�r�l 300 �vvel annak felfedez�se el�tt, hanem az, hogy a t�rk�p a j�g alatti partszakaszt mutatja. A geol�giai kutat�sok azt igazolt�k, hogy a Queen Maud �b�l ie. 4000 k�r�lig lehetett j�gmentes �llapotban.

 1960. j�lius 6-�n az USA l�giereje a k�vetkez�k�pp v�laszolta meg a Keene College-ban dolgoz� Charles Hapgood professzor a Piri Reis t�rk�p �rt�kel�s�re vonatkoz� k�rd�s�t:

 Harold Z. Ohlmeyer alezredes, USAF parancsnok”

A tudom�ny hivatalos �ll�spontja szerint az Antarktiszt bor�t� j�gr�teg egymilli� �ves. Tov�bbi �s alaposabb tanulm�nyok azt mutatt�k, hogy az Antarktisz legut�bb 6000 �vvel ezel�ttig volt j�gmentes �llapotban. A j�gmentes id�szak kezdet�t illet�en megoszlanak a v�lem�nyek, k�l�nb�z� kutat�k ie. 13000 �s ie. 9000 k�z� teszik ezt.

K�zismert, hogy az els� civiliz�ci�, a hagyom�nyos t�rt�nelem szerint, a k�z�p-keleti r�gi�ban fejl�d�tt ki ie. 3000 k�r�l, s ezt egy �vsz�zadon bel�l k�vette az Indus v�lgy�ben �s K�n�ban kibontakoz� t�rsa-dalom. Ezek szerint egyik ismert civiliz�ci� sem lehetett k�pes a fenti feladat v�ghezvitel�re.

A k�z�pkor sor�n sz�mos haj�z�si t�rk�p forgott k�zk�zen, amelyeket „portolani” n�ven neveztek, �s a hagyom�nyos haj�z�si �tvonalakr�l k�sz�lt pontos t�rk�pek voltak, a partvid�k, �bl�k, kik�t�k, tenger-szorosok rajzaival. A legt�bb portolani a F�ldk�zi �s �gei-tenger vid�k�r�l k�sz�lt, �s m�s ismert �tvonalakr�l, ahogy maga Piri Reis �rta haj�z�si k�nyv�ben.

T�rk�p�hez, Piri Reis k�l�nb�z� forr�sokat haszn�lt, melyeket utaz�sai sor�n itt-ott gy�jt�tt �ssze. � maga is r�tt megjegyz�seket a t�rk�pre, amely k�pet ad nek�nk arr�l, hogyan dolgozott. Azt �rta, nem felel�s az eredeti m�r�sek�rt �s kartogr�fi��rt. Az � szerepe a gy�jt��, aki nagysz�m� t�rk�p-forr�st haszn�lt. Azt mondta, hogy n�h�ny forr�s korabeli tenger�szekt�l sz�rmazott, m�g m�sok igazi r�gis�gek voltak, eg�szen az ie. 4. sz�zadig vagy kor�bbi id�pontig visszamen�leg. 

Dr. Charles Hapgood az „�si tengeri kir�lyok t�r-k�pei” c�m� k�nyv�ben azt �rja:

A lelet m�sik �rdekess�ge a mai Braz�lia tengerpartj�nak r�szlet gazdag �s k�zel pontos kidolgoz�sa. Elgondolkodtat�, hogy a korabeli t�rk�pek k�z�l �ppen Piri Reis alkot�s�n tal�lkozhatunk el�sz�r a La Plata foly� torkolatvid�k�nek �br�zol�s�val, ami a mai Uruguay �s Argent�na hat�r�n fekszik. Vajon milyen forr�sokb�l dolgozott a t�r�k admir�lis, amikor ezeket a ter�leteket v�zolta?

Felnagy�that� t�rk�p:

commons.wikimedia.org/wiki/Image:Piri_reis_world_map_01.jpg

http://www.nabataea.net/PiriReisL2.jpg

http://www.nabataea.net/PiriReisSAmerica.jpg

 A t�rk�p t�k�letesen pontos, a Foltk�zi- �s Holt tenger t�rs�g�re, �szak- �s D�l-Amerika partjaira vonatkoz�an. De a legnagyobb csoda hogy Antarktisz k�rvonalai is fel vannak t�ntetve. A hegyl�ncok �s hegycs�csok, a folyok �s fenns�kok nagyon pontosan le, vannak rajzolva. Az Antarktisz hegyl�ncait 1952-ben fedezt�k fel.

Piri Reis hagyat�k�ban fellelt s az admir�lisr�l elnevezett t�rk�pekr�l, melyek egyik�n ezt az 1510-es �vekben rajzolta meg a tengernagy D�l-Amerika legd�libb r�sz�t�l kiindulva, j�kora f�ldnyelv ny�lik az Atlanti- �s a Csendes-�ce�n k�z�, s egy m�g d�lebbi sz�razulattal (az Antarktisszal?) kapcsolja �ssze a kontinenst.