T�l�l� n�p

Kiszely Istv�n A magyarok b�trak, sz�p k�lsej�ek �s j� megjelen�s�ek. Ruh�zatuk sz�nes selyemsz�vetb�l k�sz�lt, fegyverzet�k ez�sttel bevont, pomp�t kedvel�k…” – olvassuk a Gaznevid�k udvar�ban a XI. sz�zadban �lt Gard�zi arab t�rt�net�r�n�l, de hasonl� jelz�ket tal�lunk �bn Fadl�nn�l, �bn Ruszt�n�l �s Al Masz�din�l is. Az els� tudom�nyos antropol�giak�nyvet francia nyelven 1866-ban Paul Broca �rta L’anthropologie c�men. Ezt a k�nyvet az�rt tartom az �r�asztalomon, mert a magyarokr�l ez �ll benne: „A magyarok Eur�pa legszebb emberei”, mert meg tudt�k tartani Bels�-�zsia n�peinek eg�szs�ges embertani jegyeit; europidek, de nem indoeur�paiak. Ha nem a „h�rmas” (hun-avar-�rp�d n�pe) honfoglal�st, hanem csak �rp�d magyarjait n�zz�k, egy egyed�l�ll� genetikai csod�val �llunk szemben. Egy 895-re m�r sz�tesett Eur�p�ba Bels�-�zsi�b�l bej�tt egy nem indoeur�pai – mondhatni Eur�pa sz�m�ra „idegen” – f�lmilli�nyi n�p, �s nemhogy meg tudott maradni, de harmincszoros�ra (!) megsokasodva megtartotta morfol�giai, �lettani �s genetikai jellegeit. Ilyen genetikai brav�rra Eur�pa egyetlen m�s n�pe sem volt k�pes, hiszen �rp�d n�p�nek meg�rkez�sekor – a IX. sz�zad v�g�n – Franciaorsz�g lakoss�ga 7 milli�nyi volt (Chamla adatai), �s m�ra csak mintegy kilencszeres�re tudott csak megsokasodni. A kutat�k legnagyobb t�ved�se az volt, hogy azt gondolt�k: Bels�-�zsi�ban (Kelet-Turkeszt�nban) valamif�le mongolid k�lsej�, lapos arc�, zs�ros fekete haj�, g�rbe l�b� emberek �lnek, �s annyiban �siek a magyarok, amennyiben ezeket a „mongolid” jegyeket megtal�ljuk n�luk. Ez a v�lem�ny az embertani kutat�st t�v�tra vitte, hiszen a legut�bbi �vtizedekig soha, egyetlen szakember sem j�rt – nem j�rhatott – azokon a ter�leteken, ahonnan �seink sz�rmaznak. Amikor kiny�lt a keleti vil�g, a K�na �ltal 1915-ben megsz�llt Hszincsiang-Ujgur, Kanszu �s m�s ter�leteken megold�dott a nagy rejt�ly. A Stein Aur�l �ltal 1915-ben k�nyszer�s�gb�l befejezett asztanai temet�b�l a leg�jabb kutat�sok szerint ugyanolyan emberek ker�ltek el�, mint amilyenek a magyarok. Bej�tt�nk teh�t egy sz�munkra idegen vil�gba, ahol gyanakodva fogadtak benn�nket, �s ma is idegennek �t�lnek meg. Mivel a k�ls� megjelen�s �tk�dol�d�s�hoz 40 gener�ci� (1200 �v) sz�ks�ges, ez�rt meg tudtuk �rizni k�ls� megjelen�si form�nkat. A magyars�gn�l olyan „letompult” bels�-�zsiai t�rk jellegek maradtak meg, amely Eur�pa egyetlen m�s n�p�re nem jellemz�k; ezek a tur�ni, a pam�ri �s a taurid jellegek. Antropol�giai morfol�gi�val tudom�nytalan okokn�l fogva sok�ig nem volt szabad foglalkozni, pedig a val�s�g az, hogy mi magyarok m�sk�nt n�z�nk ki, mint minden m�s eur�pai n�p, amit regisztr�lni lehet �s kell is. Az alaki jellegek mellett vannak olyan �lettani tulajdons�gok, amelyek egy n�p (etnikum) meghat�roz�s�n�l alapvet� fontoss�g�ak. E jellegek n�pek szerinti k�l�nb�z�s�g�re csak a XX. sz�zad m�sodik fel�ben der�lt f�ny. Ilyen jelleg p�ld�ul a mongolfolt (amely a szakr�lis r�gi�ban, a keresztcsont t�j�kon fordul el� sz�rpamacsok �s pigmentfoltok megjelen�s�vel); ez a jellegzetess�g a magyars�g k�zel 32 sz�zal�k�n�l sz�let�skor megvan, de megl�te Bels�-�zsia t�r�k n�peire is jellemz�. B�rl�crendszer�nk (�vek, a hurkok �s �rv�nyek) mint�zata nem eur�pai, hanem bels�-�zsiai. A magyar gyermekek k�zel 30 sz�zal�ka „mongolred�vel” sz�letik, vagyis a szemh�j fedi a k�nnycsatorn�t; ez is bels�-�zsiai jelleg. V�rcsoport-tulajdons�gainkn�l Eur�p�ban n�lunk a legalacsonyabb a Landsteiner-rendszeren bel�li, a mediterr�neum n�peire jellemz� 0-s v�rcsoport, a legmagasabb a B-s �s AB-s jelleg. Vannak olyan saj�tos v�rcsoport-tulajdons�gaink, amelyek Eur�pa n�peire nem jellemz�ek, de Bels�-�zsia t�r�k n�pein�l domin�nsak, ilyen p�ld�ul a Diego+. A magyar emberek k�zel 30 sz�zal�k�n�l hi�nyzik a tejcukrot (lakt�zt) bont� lakt�z nev� enzim, ez�rt az anyatejt�l val� elv�laszt�s ut�n nem tudja a teh�ntejet megem�szteni. Ez�rt �seink az �llati tejet megerjesztett�k �s kumisz, sajt, joghurt vagy kefir form�j�ban fogyasztott�k. A magyarok mintegy egyharmad�n�l hi�nyzik az aldehid-dehidrogen�z (ALDH), amely az alkoholokat v�gterm�k�kre, ecetsavra bontja, ez�rt b�r eur�pai viszonylatban k�zel sem �llunk az alkoholfogyaszt�s �lmez�ny�ben, a m�jzsugor k�vetkezt�ben be�ll� hal�lt tekintve a vil�gon az els� helyen �llunk. A v�rsav�ban l�v� ellenanyagtulajdons�g-ar�nyaink bels�-�zsiaiak, �s nem eur�paiak. �s m�g v�g n�lk�l sorolhatn�nk az �lettani elt�r�seinket Eur�pa n�peit�l. Eur�pa n�peit�l val� k�l�nb�z�s�g�nkre a koron�t a mitokondri�lis DNS-vizsg�latok tett�k fel. A vil�g vezet� term�szettudom�nyos lapj�nak (Science) a 2000. november 10-ei sz�m�ban – megjelent egy nagy eur�pai mitokondri�lis DNS-vizsg�lat eredm�nye, amelyben t�bbek k�z�tt a k�vetkez� kit�tel szerepel: „A magyars�g genetikai �llapota m�s eur�pai n�pekkel val� kevered�s�ket mutatja, egy�rtelm�, hogy nem �llnak genetikai kapcsolatban a finnekkel […] legk�zelebbi rokonaik a bels�-�zsiai t�r�k n�pek…” Ez azt jelenti, hogy a magyars�g a helyi (autochton) lakoss�got, a t�rt�nelem folyam�n betelep�tett �s betelep�lt n�pek egy r�sz�t genetikailag mag�ba olvasztotta, �s �si jellegeit 32 sz�zal�kban meg�rizte a m�nak. B�szk�k lehet�nk arra, hogy nemcsak nyelv�nket, szellemi �s t�rgyi kult�r�nkat, de embertani jellegeinket, �lettani tulajdons�gaikat �s genetikai k�dunkat is meg�rizt�k a m�nak. Ezt rajtunk k�v�l egyetlen t�volr�l j�tt n�p sem tudta megtenni. Eur�pa v�dett n�pp� nyilv�n�thatna benn�nket.