1480: MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodálkozva jegyzi meg: "A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek."

1609: POLANUS AMANDUS, a Baselben élo kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor "Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket."

1790:JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv. "Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke."

1817: GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, többek között kitunoen magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. O mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költok versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövo történetét és a költoi géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában." Mezzofanti bíboros 1832-tol a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.

1820: JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.

1840: VILHELM SCHOTT kiváló német tudós: A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengő hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára.

1840: N. ERBESBERG világhírű bécsi tanár: "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."

1848: N. SIMPSON "Levelek a Duna mellol" cikksorozatában így számol be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvrol: "A magyar nyelv költoi, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemu költoi célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."

1927: JULES ROMAINS, korunk egyik legnagyobb francia költojének szavai, amikor meglátogatta Magyarországot: "Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erommel azon iparkodtam, hogy megérezzem. Úgy éreztem, hogy csupa ero. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias." A MAGYAR NYELV EREDETÉROL

1825: BERZSENYI DÁNIEL "Régóra gyanús elottem az a régi eloítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sot örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekbol lehet származtatni.

1875: FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy az "írásfeltalálók nyelve" a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. "A káldeaiak osi nyelve és a turáni nyelvek" c. könyvében a hangtantól kezdve a fonévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére, logikájára és kiejtés módjára támaszkodva folytatta a sumír és turáni nyelvek összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszeruségét megállapította a sumírban is.

1875: HEINRICH GELZER svájci nyelvész "Das Ausland"-ban megjelent cikkében megállapítja, hogy a sumír fonév- és igeragozás alakjai olyanok, mint az agglutináló turáni nyelveké.

1875: OSCAR PESCHEL, német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja: "Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett sumír-akkád írást. Ezt az osnépet turánnak nevezik.

1876: DOPHUS RUGE német tudós a "Die Turanier in Chaldäe" c. muvében megállapította, hogy a "sumírokkal most, íme, a turániak között egy elsorangú kultúrnép tunt fel."

1879: TORMA ZSÓFIA kutató régész - Rómer Flóris ösztönzésére 1875-ben kezdett ásatásai folyamán a Maros- menti Tordoson és környékén 10.387 db-ból álló sumír jellegu leletre bukkant. A kb. 4500 éves cseréptöredékeken közös 4 osi székely rovásjelet talált. Utalt a tordosi jelek és az asszír - babiloni írásbeliség kapcsolatának lehetoségére. Arra a meggyozodésre jutott, hogy Babilon os népe a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép.

1883: dr. HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök "Legújabb osnyelv" címu dolgozatában világosan vezeti az emberi civilizáció terjedésének vonalát a sumír eredetitol az asszíron át a hettitához, majd a göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem polgárosultságának elso úttöroi a magyarokkal azonos nép- fajhoz tartozó sumírok voltak.

1926: dr. ACZÉL JÓZSEF kutató nyelvész, "SZITTYA-GÖRÖG EREDETÜNK" c. muvében megállapítja, hogy 1. "grammatikánk és háromezer toszavunk egyezik a hellén- göröggel" 2. "a székely-szittya és Ó hellén írás azonos" 3. A szavak egy részének leírása is meglepoen hasonló (jobbról-balra olvasandók) Egyedülálló nyelvi jelenség az egész világon, hogy szabályszeru hexameter formában verset a klasszikus ógörög és latin nyelven kívül csak magyar nyelven lehet írni. "Néhány népdalunk melódiája oly régi, hogy azokat már a szittyák is dalolhatták a "muszikosz" zenéje kíséretében."

1932: CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki ismeretlen nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv szinte megdöbbento mágikus ereju, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb rendu, legfejlettebb - különösen a régi klasszikus nyelvek - foghatók hozzá.

1939: BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói sumír ragoknak a magyar nyelvben való azonos létezését.

1940: SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur Chaldeorum sumír várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. Glossariumok készültek, köztük, a római Institutum Biblicum nagy 6 kötetes "Sumerisches Lexicon"-ja kb. 4000 szó megfejtésével.

1943: HÓMAN BÁLINT történész: "A sumírok nyelve mai ismereteink szerint jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv kaukázusi és ismeretlen eredetunek mondott osi szavaink elemzésénél tehát a jövoben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a sumír és hutti-huri nyelvemlékeket."

1948: RENÉ LABAT, a Párizsi L'Ecole des Hautes-Études tanulmányi igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett sumír ékjel szótárt állított össze.

1963: dr. PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. muvében a sumír-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján megállapítja, hogy: "A sumír és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana olyan mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a ketten különböznek más nyelvektol."

1966: HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy az 1961-ben N. Vlassa Kolozsvári régész által Tatárlaktán feltárt gödörben talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei a sumír piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség nélkül értelmezhetok.

1976: MAGYAR ADORJÁN: "A legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte."

1977: CSOKE SÁNDOR kitűnő nyelvész végkövetkeztetése szerint: A MAGYAR NYELV a) önmagából eredő ősnyelv b) szerkezeti rendszere elemeivel együtt magyar c) szókincsének 95%-a magyar eredetű.