A n�st�ny c�p�kn�l m�k�dni l�tszik a sz�znemz�s k�pess�ge. A megfigyel�seket �s elbesz�l�seket most DNS elemz�sekkel is al�t�masztott�k, a h�m�llat n�lk�l l�trej�tt ut�doknak azonban komoly genetikai probl�m�kkal kell szemben�zni�k.

A t�rt�net egy fogs�gban �l� n�st�ny p�r�lyc�p�r�l sz�l, akinek �gy siker�lt a szaporod�s, hogy m�r h�rom �ve nem tal�lkozott egyetlen h�m t�rs�val sem. Ugyanakkor t�bb m�sik c�pafaj fogs�gban �l� tagjair�l is �rkeztek m�r hasonl� jelent�sek, melyb�l a kutat�k azt sz�rt�k le, hogy nagy val�sz�n�s�ggel az �sszes c�pa rendelkezik ezzel a szokatlan k�pess�ggel.

Maga a sz�zen sz�l�s hat �vvel ezel�tt t�rt�nt a nebraskai Henry Doorly �llatkertben, j�kora meglepet�st okozva a c�pah�z dolgoz�inak. Az �llatkert 1998 december�ben hozatott h�rom kalap�csfej� n�st�nyt, majd szinte napra pontosan h�rom �v m�lva egyik�k egy 20 centi hossz� c�pab�binek adott �letet. Az azonban egyetlen napot sem �lt meg, a sz�let�st k�vet�en - m�g miel�tt a gondoz�k kiemelhett�k volna - egy t�sk�s r�ja t�mad�s�nak esett �ldozatul, aki ugyanabban az akv�riumban lakott mint a c�p�k. Az �llatkert igazgat�ja, Lee Simmons azonnal lejegeltette az ivad�kot �s �tadta a Guy Harvey Kutat�int�zetnek. Az int�zet sz�vetmint�kat vett mind a h�rom n�st�ny kalap�csfej� c�p�t�l, majd �veken �t tart� DNS elemz�sek kezd�dtek, ami v�g�l meg�llap�totta, hogy val�ban az �llatkert egyik n�st�nye az anya.


Az ivad�kon elv�gzett kutat�sok kimutatt�k, hogy az �jsz�l�tt nem rendelkezett apai DNS-sel, tov�bb� csup�n anyja genetikai diverzit�s�nak fel�t hordozta mag�ban. Az adatok azt bizony�tj�k, hogy az any�n�l a szaporod�s egy nem szokv�nyos m�dja, az �gynevezett parthenogenezis, azaz sz�znemz�s zajlott le. Ebben a folyamatban a n�st�ny l�trehoz egy petesejtet, ami g�njeinek 50%-�t tartalmazza, �s ezt egy par�nyi, genetikailag hasonl� sejt olyan viselked�sre k�szteti, mintha meg lenne term�keny�lve, magyar�zta Mahmood Shivji, az int�zet igazgat�ja a Discovery News-nak.

A l�trej�tt ut�d ennek k�vetkezt�ben k�tszeresen is h�tr�nyba ker�lt hagyom�nyos �ton vil�gra j�tt t�rsaival szemben, hiszen nem kapta meg sem az apa genetikai soksz�n�s�g�t, sem az anya teljes genetikai �sszet�tel�t. Shivji spekul�ci�ja szerint ilyen sz�l�s csak akkor alakulhat ki, amikor a n�st�nyeknek huzamos ideig nem �ll rendelkez�s�kre h�m - l�sd az �llatkerti k�r�lm�nyeket -, vagy term�szetes k�zegben, amikor a t�lhal�sz�s k�vetkezt�ben v�szesen megcsappan popul�ci�juk.

B�r c�p�kn�l els� �zben dokument�ltak aszexu�lis sz�l�st, mindezek mellett az �llatvil�gban nem egyedi az eset, t�bb mad�rfaj, h�ll� �s k�t�lt� is rendelkezik ezzel a k�pess�ggel. A c�p�k feliratkoz�sa a list�ra azonban m�gis kiemelked� jelent�s�ggel b�r, mivel a vil�g leg�sibb gerinceseinek csoportj�ba tartoznak, melynek az ember is tagja. Az emberek �s az eml�s�k azonban nem rendelkeznek ezzel a k�pess�ggel, �gy a kutat�k azt gyan�tj�k, hogy ez m�g a gerinces vonal kialakul�s�nak korai szakasz�ban fejl�d�tt ki, a csoportok t�bbs�ge azonban elvesztette a k�pess�get a k�z�s �st�l val� elv�l�skor, ami a c�p�kn�l k�r�lbel�l 450 milli� �vvel ezel�tt zajlott le.