A testbe bevitt pr�na (kozmikus energia, �leter�) a nadikon (vezet�keken) halad kereszt�l, vagy pedig azokban kering (benn�k folyik). Ezek a vezet�kek olyan finomak, hogy szabad szemmel nem is l�that�k. Nem p�ros�that�k pl. idegekhez, erekhez, ann�l finomabban h�l�zz�k be a test minden pontj�t. 3 f� nadi van, amib�l oldal�gak v�lnak ki. Ezek az oldal�gak �jabb oldal�gakra oszlanak, �s beh�l�zz�k a fizikai testet mindenhol.

Az els� f�nadi a gerincoszlop ment�n helyezkedik el. Kiindul�si pontja a g�t t�j�ka. A gy�k�r csakr�b�l indul �s felfel� halad, a torok csakr�n�l kett�v�lik el�ls� �s h�tuls�
�gra, de a f� �g tov�bbhalad, �s a korona csakr�ban v�gz�dik.

A m�sodik �s a harmadik f�nadi a gerinc k�t oldal�n 5 helyen fonja �t a gerincen fut� egyenes f�nadit. Ezek a tal�lkoz�si pontok alkotj�k a m�sodik-�t�dik csakr�kat. Ezekb�l a csakr�kb�l �gaznak ki a pr�nanadik, illetve �ramlik ki a pr�na a test minden r�sz�be.

Ha a nadikon kereszt�lhaladunk, akkor megtiszt�tjuk az eg�sz embert a szennyt�l, a m�reg- �s a salakanyagokt�l, a negat�v tudattartalmakt�l �s a kellemetlen pszichikai �llapotokt�l, testi, lelki �s szellemi s�kon egyar�nt. Ameddig a nadik nem tiszt�k, addig szellemi felszabadults�got, tisztul�st nem lehet el�rni.

C�lunk a nadik megtiszt�t�sa, az ember testi, lelki, szellemi strukt�r�j�nak energi�val val� tel�t�se. Ez a bels� �nhez vezeti el a harm�ni�b�l kibillent embert. Amikor megtal�lja �nmag�t, �s vissza�ll a harm�nia, vagyis eljut a bels� �nhez, a kozmikus teljess�ghez val� eljut�st is jelenti.

Ha helyes �letm�ddal, helyes tud�ssal haladunk az �ton, �s nem bontjuk meg a teljess�get pl. helytelen szok�sokkal, helytelen tudattartalmakkal, csak akkor tal�lhatjuk meg a kozmikus egys�get.

A nadik tiszt�t�sa �s �letenergi�val val� t�lt�se egy magasabb tudatfolyamat, egy magasabb szellemi szint el�r�s��rt t�rt�nik.
A hat�sok nem azonnal jelentkeznek, ki kell �ket v�rni t�relemmel.

A kavarg�, csapong� gondolatok megakad�lyozz�k a kauz�lis fejl�d�st. Ameddig �rv�nylik, kavarog benn�nk a tudati anarchia, addig nem tudunk fizikai �s szellemi s�kon tov�bb l�pni.

Ha a szellemi s�kunkat rendezni tudjuk, �s l�trej�n benn�nk a harm�nia, a nyugalom, csak akkor vagyunk k�pesek felismerni �s megismerni, megfelel� v�laszokat adni, �s c�lszer�en �lni, eljutni oda, hogy az anyagi �s a szellemi vil�g k�z�tt is k�l�nbs�get tegy�nk, ki tudjuk v�lasztani, mi a l�nyeges, �s mi a l�nyegtelen.

A pr�nanadi hat�sa

�letfolyamatokat t�mogat, valamennyi s�kon hat. Igazodik minden �l� �s �lettelen egy�ni ig�nyeihez.
T�mogatja a szem�lyis�g fejl�d�s�nek folyamat�t. Pozit�van befoly�solja a gy�gyul�si folyamatokat, enyh�ti a f�jdalmat, seg�t f�lelem, harag, m�reg, depresszi�, aggodalom, k�ts�gek k�zt l�v� leverts�g legy�z�s�ben. Megk�nny�ti a neh�z fizikai �s pszichikai megterhel�s lek�zd�s�t. El�ny�sen befoly�solja az emberekhez val� viszonyul�sunkat. Serkenti a kreativit�st, a teljes�t�k�pess�get. El�seg�ti az �nmegismer�st, a k�nnyebb beilleszked�st.

A Pr�nanadi t�rt�nete

1972-ben indult egy kutat�csoport mag�nv�llalkoz�sb�l, aminek a f� c�lja India, K�na, Tibet kultur�lis, n�pi �s vall�si szok�sainak megfigyel�se.
A tervezett indul�s 1972. m�jus lett volna, de a hi�nyos felszerel�s miatt csak j�nius v�g�n indult el a kis csoport, ami 4 f�b�l �llt.
Az els� �llom�s India, itt a j�gik csod�latra m�lt� �nfegyelme, a fizikai f�jdalmak kiiktat�sa a tudatb�l volt az, ami felkeltette az �rdekl�d�s�ket, hiszen ez az eur�pai gondolkod�s� embernek hihetetlen, csod�nak t�nik.
R�szt vettek egy j�gi beavat�si szertart�son, ahol megfigyelhett�k a j�gik felk�sz�t�s�t �s tal�n egy kicsit nagyobb k�pet is kaptak a csod�r�l.

Indi�ban a f� vall�s a Hinduizmus, �si nev�n Brahmanizmus a legelterjedtebb, amelynek csak indiai lehet a k�vet�je.
Megtal�lhat� m�g a Buddhizmus is, ami a f�bb vall�sok k�z� sorolhat�. Tal�lkoztak sok vall�si szekt�val, de ezek nem keltett�k fel �rdekl�d�s�ket. Kb. 1 �vet t�lt�ttek el itt, �s sikeresnek k�nyvelt�k el ittl�t�ket.

K�vetkez� �llom�suk K�na volt. Itt az emberek udvariass�ga, szer�nys�ge volt �rdekes sz�mukra. Megismerkedtek a bels� energi�t fejleszt� Cs� gyakorlatokkal, ami a k�nai emberek �letvitel�nek, �letm�dj�nak szerves r�sz�v� v�lt. Hiszen parkokban, utc�n, munkahelyeken, egyar�nt v�gzik ezeket a gyakorlatokat. Vall�si r�szr�l a Buddhizmust figyelt�k meg, annak is t�bb �g�t. Sok eml�km�vet, szobrot n�ztek meg, ami a vall�shoz k�t�dik, r�szt vettek vall�si szertart�sokon. �gy �rezt�k, nem t�lt�tt�k el az id�t f�l�slegesen, nagyon sok mindennel megismerkedtek, kb. f�l �vet t�lt�ttek el K�n�ban.

Ezut�n k�vetkezett a legnehezebbnek v�lt �llom�s, Tibet. M�r a bejut�suk is neh�zs�gekbe �tk�z�tt, a k�l�nb�z� enged�lyek beszerz�se miatt. Mikor mindent beszereztek, csak ut�na kezdhett�k meg a munk�jukat. Az emberek idegen�l fogadt�k �ket, m�r �gy n�zett ki, hogy k�ldet�s�k kudarcot vall, amikorra siker�lt elhitetni �s bebizony�tani, hogy a sz�nd�kuk nem ellens�ges, �s nem puszt�t�si sz�nd�kkal �rkeztek. Csak ezut�n tudtak meg olyan dolgokat is, amir�l egy�bk�nt nem besz�lnek az emberek. Tibetben nagyon �rzik a hagyom�nyokat, �s csak avatottak besz�lhetnek r�luk. �gy t�l sok mindent nem tudtak meg, mert az id� �s a p�nz is fogyt�n volt, h�t elb�cs�ztak a Himal�ja magas hegyeit�l.

1974. augusztus�ban visszat�rnek Amerik�ba, besz�molnak a kutat�suk eredm�ny�r�l. Christian W. d�nt�st hoz egyik t�rs�val: a kutat�suk�rt kapott �sszeget arra ford�tj�k, hogy visszajussanak Tibetbe. Vonzotta �ket az a sok csoda, amir�l eml�t�st tettek, de nekik nem volt lehet�s�g�k tal�lkozni vele.
1974. november�ben indulnak el, �s Nep�lon kereszt�l jutnak be Tibetbe, ahol mag�nemberk�nt t�bb kolostort keresnek fel.

Van olyan buddhista kolostor, ahol t�bb napot is elt�lthetnek, de van olyan is, ahol csak h�rom napot, ez att�l f�gg, hogy mit �r el� a kolostor szab�lyzata.

1975. m�rcius�ban eljutnak egy olyan kolostorba, ahol t�bb h�napot t�ltenek el, �s t�bbek k�z�tt megtanulnak egy l�ma�neket �s egy im�t.
Mester�nk egy �vet elvesz�t azzal, hogy t�rsa megbetegszik, �s el kell vinnie egy olyan ter�letre, ahonnan m�r egyed�l is visszat�rhet.
Emiatt csak 1976. v�g�n �rkezik el egy nagy l�makolostorhoz, de ebbe a kolostorba nem engedik be, �gy elindul a k�zeli faluba, �lelme kev�s �s f�radt.
A faluban megtudja, hogy ebben a kolostorban gy�gy�t� l�m�k dolgoznak �s tanulnak. Sokan zar�ndokolnak el ide gy�gyul�st rem�lve.
A kolostor k�r�l n�gy Szt�pa van, ahov� a gy�gyulni v�gy�k �rkeznek, �s itt teszik le az aj�nd�kaikat, ami rendszerint jakvaj, �s itt tesznek felaj�nl�st Buddh�nak. Ide j�rnak ki a l�m�k gy�gy�tani, mivel a k�nnyebb betegs�geket, s�r�l�seket itt kezelik.

Christian megtudja, hogy a kolostorba csak nagyon beteg embereket visznek be, ez�rt elhat�rozza, megbeteg�ti mag�t. Eleinte porokat, z�zott k�veket rak a te�j�ba, de mivel ez nem hozza meg a k�v�nt eredm�nyt, kifekszik a h�ra. Ez sem d�nti le a l�b�r�l, �s furcsa m�don egy jak sz�r�t�l kap fert�z�st, ami beker�l a szervezet�be, �s ett�l magas l�za lesz.

A falusiak felk�s�rik a kolostor kapuj�hoz, de amikor a l�m�k kij�nnek, csak megt�rlik a homlok�t, vizet adnak neki, mivel tudj�k, mi a c�lja, mi�rt beteg�tette meg mag�t. Azonban a betegs�g egyre magasabb l�zat id�z el�, eszm�let�t veszti �s a tehetetlen testet beviszik a kolostorba. Ekkor a betegs�ge m�r nagyon el�rehaladott, �gy egy szertart�son az egyik l�ma kil�p a test�b�l �s egy magas szint�, tiszta gy�gy�t� energi�t visz be a beteg testbe.
Tibetben minden rossz a d�monok m�ve, �gy t�bbek k�z�tt a betegs�get is nekik tulajdon�tj�k. De vannak j� d�monok is, akik ezeken a szertart�sokon megk�zdenek a rossz d�monokkal, �s ha siker�l legy�zni a rossz d�mont, akkor meggy�gyul a beteg.Ezeken a szertart�sokon k�l�nb�z� hangszereket is ig�nybe vesznek. A k�v�l�ll�, nem avatott ember ennyit l�t, de val�j�ban pedig fogalma sincs r�la, mi t�rt�nik. Christian a szertart�s elv�g-z�se ut�n h�rom nap alatt majdnem teljesen eg�szs�ges lesz, k�ri, hogy maradhasson a kolostorban. Enged�lyt kap arra, hogy a kolostoron k�v�l tev�kenykedhet, seg�t a l�m�knak h�l�b�l, ami�rt neki is seg�tettek, csak ezzel tud k�sz�netet mondani. Bevallja, hogy � maga id�zte el� a betegs�get, mert be szeretett volna jutni a kolostorba, hiszen annyi csod�latos dolgot hallott a faluban r�la.

Mivel l�tt�k tiszta �s �szinte sz�nd�k�t, ez�rt az egyik l�ma elmondja neki, ahhoz hogy tanulhasson, k�l�nb�z� pr�b�kat kell ki�llnia. Sok�vi pr�bat�tel, megal�z� munka �s tanul�s ut�n �rkezik csak el az els� beavat�sa. Az els� beavat�s m�g nem ruh�zza fel azzal, hogy gy�gy�tson, tov�bbi fejl�d�s�hez el kell fogadnia a kolostor szab�lyait. Ezut�n tanul�s, pr�b�k, beavat�sok k�vetkeznek.
1990. j�niusig huszonegy beavat�son esik �t, ami m�r felhatalmazza az �n�ll� gy�gy�t�sra is. 1991 m�rcius�ban arra gondol, Eur�p�ban az emberek nagy haszn�t venn�k ennek a tud�snak, ez�rt a vezet� ap�t el� j�rul �s elmondja terveit. Az ap�t hallani sem akar r�la, k�r�s�vel t�bbsz�r kudarcot vall. Ekkor k�vetkezik be a Dalai L�ma nyit�sa Nyugat fel� �s �gy megkapja az enged�lyt, hogy terjeszthesse a tan�t�sait, de el�tte le kell tennie a l�m�k esk�j�t, majd ezut�n kezd�dik meg a felk�sz�t�s arra, hogyan �s mit adhat �t. Megkapja a trad�ci�s avat�si szertart�sok menet�t, elhozhatja a f�ltve �rz�tt t�vgy�gy�t�s szimb�lumait. Indul�sa el�tt esk�t tesz, hogy tiszt�n meg�rzi a jeleket, a szertart�sok tisztas�g�t, �s nem csatlakozik semmilyen energetikai �gazathoz.

El�sz�r sz�l�haz�j�ban, N�metorsz�gban szervez tanfolyamot, de a csek�ly �rdekl�d�s miatt Amerik�ban pr�b�l szerencs�t, ahol nagyobb az �rdekl�d�s a misztikum �s az �ltala tan�tott dolgok ir�nt.K�s�bb tan�tv�nyai k�r�s�re t�bb eur�pai orsz�gban tan�t.
Tan�t�sait 1991. november�ben kezdte �s 1993. m�jus 28-ig 8 orsz�gban j�rt, �s 38 embert avatott a tan mester�v�, melynek neve New Method.

Ut�na visszat�r Tibetbe, �s m�g h�romszor l�togat el nyugatra, majd v�gleg visszat�r a kolostorba.
1994. okt�ber 11-�n saj�t elhat�roz�s�b�l kil�p test�b�l, elhagyja a fizikai l�t korl�tait, hogy jobban tudja seg�teni a tan�tv�nyait.