Ami�ta az emberi szellemek seg�ts�gre szorulnak, mindig volt seg�ts�g. Van egy isteni k�z, amely leny�l az �gb�l, �s felh�zza oda az �szinte keres�ket. Isten seg�t�i, az isteni k�z megtestes�t�i, id�tlen id�k �ta �lnek az emberek k�zel�ben szabads�gukban �s szeretet�kben kiteljesedve, p�ld�t mutatva az emberi szellemek sz�m�ra. Istenben megval�sult l�nyek �k. Uralj�k a t�r �s id� t�rv�nyeit, sem a fizikai test, sem ez a bolyg� nem k�pez sz�mukra korl�tot. Ittl�t�k �nk�ntes, nem a karma �ltal k�t�tt, s az ill�zi�k j�t�ka nem zavarja �ket. L�ny�k val�di szabads�g�t, istenembers�g�k min�s�g�t felfogni a mai korszak anyagba s�llyedt ember�nek komoly hitpr�b�ja. A l�tez�s�kr�l sz�l� t�rt�netek az anyagba m�lyedt emberek sz�m�ra mes�nek, kital�ci�nak t�nhetnek, pedig hogyha valami igaz�n val�s�gos, k�pr�zatt�l mentes, �r�k �s jelent�s�ggel b�r� ami vil�gunkban, akkor �ppen az � l�tez�s�k az. Semmi sem fontosabb h�t, mint r�luk elm�lkedni!
Babadzsi egy avat�ra (isteni al�sz�ll�s). E nagy vit�kat kiv�lt� fogalom nem m�st jelent, mint azt, hogy az Istens�g testbe �lt�zik. T�gabb �rtelemben v�ve az avat�ra az isteni egys�gbe tudatoss�g�nak megtart�s�val visszaolvadt l�ny, aki leereszkedik a szellemi vil�gokb�l, az�rt, hogy minket, embereket a karma �s a k�pr�zatok k�t�erej�b�l kiemeljen.
Babadzsi t�bb, mint avat�ra. Ez�ltal arra gondolunk, hogy Babadzsi krisztusi beavatott. Egyike az els�knek, aki beavat�st kaphatott Isten fi�t�l, F�ld�nk t�rt�net�nek legfontosabb szellemis�g�t�l. Babadzsi a Bibli�b�l ismert vak koldus, az els� Nap-karm�s, aki vaks�g�t az emberek helyett, szabad akarat�b�l, szeretete erej�vel v�llalta mag�ra, �s akit vaks�g�t�l �ppen a Krisztussal �thatott J�zus szabad�tott meg. Innent�l kezdve Babadzsi Krisztus reprezent�nsa is. Egy l�ny, aki mester�vel egybeolvadva r�szesedhetett Krisztus l�ny�nek �ld�s�ban.

Babadzsi szabad l�nye b�rhol megjelenhet. Mester�nek mint�j�ra rendelkezett test�nek f�nny� alak�t�s�nak, �s romolhatatlan testben val� megjelen�s�nek a k�pess�g�vel. Tudta anyagias�tani �s sz�toszlatni a test�t, s�t ak�r t�bb testben is meg tudott jelenni, egyszerre t�bb helyen is. Sok sz�z �ves kor�nak semmilyen jel�t nem viselte. Tizenhat �vesen t�rt�nt megvil�gosod�sa �ta fizikai teste nem korosodott. Rendszerint egy kisebb csapattal, magas szint� szellemekb�l �ll� n�h�ny k�vet�j�vel l�togat el oda, ahov� akar, meg-megjelenve, finomabb s�kr�l materializ�l�dva, n�ha pedig gyalogosan k�zlekedve. Leggyakrabban kis csoportj�val, egy banyan fa �rny�k�ban �lve �br�zolj�k.
Babadzsi nem mese, nem �br�nd, hanem val�s�gos szem�ly. Sankara, Kabir �s Lahiri Mah�szaja beavat� mestere, Krisztus egyik legfontosabb munk�sa. B�rhol �s b�rmikor megjelenik, �ri�si kegyelem az embereknek. Lahiri Mah�szaja �gy mondja: b�rki, aki tisztelettel ejti ki Babadzsi nev�t, azonnal hatalmas �ld�st vonz mag�hoz. Feladatai k�z� tartoznak India szentjeinek a t�mogat�sa, �s a krisztusi tan�t�sok �tad�sa Keletnek. � ind�tja el a Krisztus-k�zpont� alapokon �ll� krija j�ga ir�nyzat�t, �s inspir�l, �tmutat�sokkal l�t el sz�mos, az eg�sz emberis�g j�v�j�n munk�lkod� szellemis�get. Nem ak�rki �! Olyan szellemi magaslat, amelynek megl�t�sa kell�en magas tudatszint n�lk�l nem t�rt�nhet meg.
Babadzsi vil�g�t rejt�ly �vezi, �s sz�mtalan csod�s t�rt�net sz�l r�la. Halottat t�maszt fel, karm�t vesz fel m�sokt�l, teste �gy s�r�s�dik f�nny�, vagy v�ltozik f�nyg�mbb�l emberi alakk�, mintha mindez valami fantasztikus filmben j�tsz�dna. Fontos azonban tudnunk, csak akkor �s ott jelenik meg, hogyha annak megfelel� helye �s ideje van, �s csak akkor, hogyha a vele tal�lkoz�k tudat- �s rezg�sszintj�kn�l fogva k�szek erre a tal�lkoz�sra. Sz�t lehetne �gni, bele lehetne zavarodni egy id� el�tt megt�rt�n� tal�lkoz�sban Babadzsival.
Babadzsi sohasem jelent meg nyilv�nosan. M�sok csak akkor l�thatj�k vagy ismerhetik fel, hogyha ezt � is akarja. Romolhatatlan teste nem ig�nyel �lelmet. Mint krisztusi beavatott, �lland� bens�s�ges �sszek�ttet�sben van mester�vel. Nagy jelent�s�g� esem�ny az, hogyha egy ilyen tan�t� nemcsak szellemi s�kr�l ihlet �s seg�t, hanem itt m�k�dik a F�ld�n, szent elhat�roz�s�ban, hogy az emberis�g seg�ts�g�re legyen. Egyes avat�r�k r�vid id�re j�ttek, m�sok - mint Babadzsi -, �vsz�zadok �ta f�ldk�zelben vannak, �s seg�tenek. Hogyha t�nyleg fontos, komoly oka vagy c�lja van, Babadzsi azonnal megjelenik, nyomat�kos�tva ezzel �ld�sos, re�nk ir�nyul� figyelm�t. L. Mah�szaja le�rja, hogy kedv��rt a mester a Himal�ja egy eldugott r�sz�n csod�latos aranypalot�t anyagias�tott, itt adva tan�tv�ny�nak beavat�st a krija j�g�ba. Innen indul h�t a krija, Isten �ld�s�b�l Isten �lm�ban, foganva.
Az avat�r�knak nincsen sz�ks�g�k �lmod�sra. �lmok helyett maguk sz�rakoztat�s�ra �s m�sok seg�ts�g�re tudatosan vil�gokat �p�tenek, melyben, hogyha �gy kell lennie, az emberi szellemek is id�zhetnek, az�rt, hogy tanuljanak �s fejl�djenek. A vil�gok Isten �lmai, pr�bater�letek, az emberei szellemek l�tez�se pedig fejl�d�si lehet�s�g ezen �lomban. A Babadzsi �ltal l�tes�tett csodapalota is egy ilyen, form�t �lt�tt �lom volt, uralva azt az Istenben megval�sult l�ny�nek akarata �ltal, teljes tudatoss�ggal, tudom�nyos ismerettel �s �sszpontos�t�ssal, megfelel� helyre helyezve, �s r�gz�tve az atomokat, �gy, hogy az isteni sz�ps�g �s �sszhang az adott t�rben megnyilv�nuljon. Az �ltala l�trehozott vil�g persze b�rmikor lebonthat� �s �jra�rhat�. A tan�tv�nyok f�rd�zhettek ennek a vil�gnak a var�zsnekt�rj�ban, a lebont�s ut�n pedig az anyag k�t�tt atomjai visszaolvadtak a szellem l�nyeg�be, ahonnan l�trej�ttek.
Az �rdekl�d�k a keleti szentek �letrajz�t olvasva, sokszor tal�lnak olyan t�rt�neteket, melyek m�r-m�r a k�telked�s �s elbizonytalanod�s ir�ny�ba vezethetik �ket. A hit pr�b�ra t�tetik. Vannak-e csod�k, l�tezik-e szellemi vil�g, igazak-e a szentekr�l sz�l� rendk�v�li t�rt�netek? Igaz volt-e Krisztus Urunk felt�mad�sa, romolhatatlan testben megjelen�se, a halottak felt�maszt�sa, a csod�s gy�gy�t�sok, az el�re kijelentett �s ugyan�gy megt�rt�nt esem�nyek? Igazak voltak mind! Nek�nk pedig, k�telked�, hit�nket vesztett eur�paiaknak ennek f�ny�ben kell Kelet csod�s �letrajzait �s a szellemtudom�ny k�zlend�it tanulm�nyoznunk.
Kelet korunkban m�g nem b�velkedik a Krisztus-k�zpont� szellemi ir�nyzatokban, ez�rt a Babadzsi nyomdokain l�trehozott, �s a Paramahamsza J�g�nanda �ltal Nyugaton is elterjesztett krija j�ga l�tez�se k�l�n�sen fontos. A krisztusi szellemis�g finoman, a maga szel�d �s megf�kezhetetlen erej�vel minden�tt sz�t�rad vil�gunkban. Kelet �s Nyugat el�nyei a f�ldfejl�d�s sor�n fokozatosan �tv�z�dnek. A Babadzsi ihlette utak mind azt t�mogatj�k, hogy Kelet �s Nyugat egy�tt, egym�s tapasztalatait felhaszn�lva l�trehozza a szellemi arany k�z�putat, feloldva az ellent�teket, egyes�lve a szeretet �s b�lcsess�g ereje �ltal.
Fontos tudni azt, hogy a Babadzsi elnevez�s Indi�ban meglehet�sen �ltal�nos n�v. A "baba" �s a "dzsi" mindkett� egyfajta tiszteletet jel�l, sok szentet neveznek Bab�nak a "dzsi" sz�csk�t hozz�t�ve. Az e cikkben �rott Babadzsit szokt�k m�g Mah�muni Babadzsi Mah�r�dzs�nak, Krija Babadzsi N�gar�dzs�nak, Mah� j�ginak, Siva Bab�nak, Trambak Bab�nak is nevezni, viszont az indiai nevekben val� nagy kavarod�s miatt aj�nlatos b�rmilyen �rtes�l�s eset�n vizsg�lat al� vetni, hogy t�nylegesen melyik Babadzsir�l is van sz�. Babadzsir�l, Krisztus tan�tv�ny�r�l, vagy pedig egy m�sik Baba n�vvel illetett tan�t�r�l.
�rdemes elgondolkoznunk azon, hogy Babadzsi �let�nek legfontosabb esem�nyei �ltal�ban krisztusi mint�ra zajlanak. Egyszer egy k�pmutat� aszk�t�t L. Mah�szaja b�r�lattal illet. R�viddel k�s�bb megl�tja Babadzsit, amint ott t�rdel az aszk�ta l�bai el�tt, �s megmossa �ket, a mi Urunk mint�j�ra tiszt�tva meg azokat. E p�lda egyszerre egy �nzetlen �s seg�t� tiszt�t� r�tus p�ld�zata, valamint utal�s arra, hogy nem �t�lhet�nk meg semmit, hanem mindenkiben az Urat (a sz�v�nkben �l� Krisztust, az isteni �nt) kell megl�tnunk, elvonatkoztatva az �rz�kek �s az �rz�sek k�pr�zat�t�l.