A materialista tudomány a maga primitívségében az embert pusztán anyagi lénynek tekinti. A kereszténység a 869. évi konstantinápolyi zsinat eredményeképpen két-léttagozatú lénynek minősíti („Az ember testből és lélekből áll”). Az okkultizmus a Kr. után 869 előtti időkben és az 1500-as évektől kezdve ismét háromtagozatúnak fogja fel: test, lélek, szellem. Test alatt a fizikai testet érti (esetleg az étertesttel együtt), szellem alatt az örök ’Isteni szikrát’, az Én-t.

Az antropozófia szerint:<br>Végül a mai Földön az anyag keménnyé vált, s az éteren és asztrálon kívül anyagba öltözött a szellem, a mentál, az Én is és ezzel létrejött az ember, aki hosszú fejlődési útján mindjobban eltávolodott az állattól, aszerint, amennyire Én-je mindjobban belehelyezkedett az alacsonyabb léttagozatokkal való együttműködésbe, és ezzel mindjobban uralmába vette azokat, azaz tudatosodott.