Az �sv�nyvil�g csak fizikai testb�l �ll, teh�t egyetlen l�ttagozat�.

Amikor a fizikai testbe behatol a hozz� legk�zelebb �ll� f�lanyagi-f�lszellemi szubsztancia: az �ter- vagy �lettest �s az anyagszemcs�ket rendezni �s �sszerakni kezdi, ezzel k�t-l�ttagozat� teremtm�ny, a n�v�ny j�n l�tre. (Ahol a F�ld�n �let van, ott �tertestnek is jelen kell lennie.)

Mikor pedig az �teren k�v�l a m�sik f�lanyagi-f�lszellemi szubsztancia, az asztr�l is beleavatkozik a fizikai anyagba, akkor h�rom-l�ttagozat� teremtm�ny, az �llat j�n l�tre, amelyben a n�v�nyi rostok izmokk� alakultak �t, helyv�ltoztat�sra k�pes, v�gy- �s �szt�n�lete van s fejlett bels� szervei.

V�g�l, amikor az eml�tett h�rom l�ttagozathoz negyedik, az �n, az Ich, a ment�l – ami m�r szellemi, teh�t �r�k �let� szubsztancia – j�rul, akkor j�n l�tre az ember, aki k�ls�leg, testileg a legfejlettebb eml�s �llatokra hasonl�t, bels�leg azonban m�r nemcsak primit�ven �rezni, hanem gondolkozni �s akarni is k�pes, s akarat�t szisztematikus cselekv�sbe is �tvinni.

A materialista tudom�ny a maga primit�vs�g�ben az embert puszt�n anyagi l�nynek tekinti. A kereszt�nys�g a 869. �vi konstantin�polyi zsinat eredm�nyek�ppen k�t-l�ttagozat� l�nynek min�s�ti („Az ember testb�l �s l�lekb�l �ll”). Az okkultizmus a Kr. ut�n 869 el�tti id�kben �s az 1500-as �vekt�l kezdve ism�t h�romtagozat�nak fogja fel: test, l�lek, szellem. Test alatt a fizikai testet �rti (esetleg az �tertesttel egy�tt), szellem alatt az �r�k ’Isteni szikr�t’, az �n-t.