K�rd�s azonban, hogy mi a l�lek?

·        Err�l k�l�nb�z� felfog�sok vannak: az asztr�ltest �s az �tertest egy�tt.

·        Vagy: az �tert a fizikai testhez sz�m�tva az asztr�l egyed�l,

·        vagy az �n �s az asztr�l egy�tt.

Az ut�bbit hangs�lyozza Rudolf Steiner, amikor fejletts�gi fokokat �llap�t meg aszerint, hogy az �n mennyire hatotta m�r �t az asztr�lt:

Els� fok a ’meg�rz� l�lek’ (egyiptomi kult�rkorszak Kr. e. 2907-747),

m�sodik az ’�rtelmi l�lek’ vagy ’meg�rt� l�lek’ korszaka (g�r�g-r�mai kult�rkorszak Kr. e. 747 – Kr.u. 1413-ig),

harmadik a ’tudati l�lek’ korszaka (az angol-germ�n kult�rkorszak 1413 ut�n).

·        �ltal�nos �rtelemben a leghelyesebb, ha l�lek alatt az asztr�l, az �ter �s az �n egym�sra hat�s�b�l keletkez� emberi megnyilv�nul�sokat �rtj�k. Az inkarn�lt ember mindig a lelk�b�l nyilatkozik meg, el�rhet ebben magasrend� �tszellemies�l�st, de tiszt�n szellemit nem, mert asztr�lis �s �teri l�ttagozatait �ber �llapotban nem k�pes teljesen elk�l�n�teni szellem�t�l.

Az emberi l�leknek h�rom f� funkci�ja van: az �rtelem, az �rzelem �s az akarat, de ezekben nem egyenl�en fejlett. Rudolf Steiner szerint �rtelm�nkben (gondolkoz�sunkban) �bren vagyunk, �rzelmeinkben �lmodozunk, akaratunkban alszunk. Az akarat csak valami �tgondolt �rtelmi, vagy �t�rzett �rzelmi ind�t�kkal aktiviz�lhat�, �s azut�n az akarat vagy �tmegy cselekv�sbe vagy nem.