Kérdés azonban, hogy mi a lélek?

·        Erről különböző felfogások vannak: az asztráltest és az étertest együtt.

·        Vagy: az étert a fizikai testhez számítva az asztrál egyedül,

·        vagy az Én és az asztrál együtt.

Az utóbbit hangsúlyozza Rudolf Steiner, amikor fejlettségi fokokat állapít meg aszerint, hogy az Én mennyire hatotta már át az asztrált:

Első fok a ’megérző lélek’ (egyiptomi kultúrkorszak Kr. e. 2907-747),

második az ’értelmi lélek’ vagy ’megértő lélek’ korszaka (görög-római kultúrkorszak Kr. e. 747 – Kr.u. 1413-ig),

harmadik a ’tudati lélek’ korszaka (az angol-germán kultúrkorszak 1413 után).

·        Általános értelemben a leghelyesebb, ha lélek alatt az asztrál, az éter és az Én egymásra hatásából keletkező emberi megnyilvánulásokat értjük. Az inkarnált ember mindig a lelkéből nyilatkozik meg, elérhet ebben magasrendű átszellemiesülést, de tisztán szellemit nem, mert asztrális és éteri léttagozatait éber állapotban nem képes teljesen elkülöníteni szellemétől.

Az emberi léleknek három fő funkciója van: az értelem, az érzelem és az akarat, de ezekben nem egyenlően fejlett. Rudolf Steiner szerint értelmünkben (gondolkozásunkban) ébren vagyunk, érzelmeinkben álmodozunk, akaratunkban alszunk. Az akarat csak valami átgondolt értelmi, vagy átérzett érzelmi indítókkal aktivizálható, és azután az akarat vagy átmegy cselekvésbe vagy nem.