5. szint
2006.09.16. 15:47
magassg: 15-18 m DNS: 50+2 kromoszma fnykp: Abu Simbel, A nagy templom bejrata oldaln a kirlynak ngy hatalmas l kolosszusa van kifaragva; ezek a legnagyobbak Egyiptomban, krlbell 20 m. magasak, 7,5 m. vllszlessggel. A kpen lthat szobrok a valdi testmagassgot mutatjk.
A legutols szint, a tkletes ember lpcsfoka. (52 kromoszma, 52 laposak a krtyapaklik)
Metatron: mint a tkletes ember, kk volt, hber arkangyal, az emberi tkletessg megtestestje, 16,5 m
Abu-Szimbel
szikla a Nilus nyugati partjn az els s msodik zuhatag kzt. II. Ramzesz (1388-1322 Kr. e.) kt, mg most is fennll templomot vsetett benne, a nagyobbat magnak, a kisebbet felesgnek szentelte. A nagy templom bejrata oldaln a kirlynak ngy hatalmas l kolosszusa van kifaragva; ezek a legnagyobbak Egyiptomban, krlbell 20 m. magasak, 7,5 m. vllszlessggel, szmos grg, kri s feniciai katona karcolta r a nevt, valsznleg Il. Pszammetich ( 594-589) egyik nubiai hadjrata alatt. (V. . bel Jen: Az ipszambuli zsoldosfeliratok. Egyet. Phil. Kzlny. (1878.), Die Inschriften von Abu-Szimbel Wiener Studien 1881.) Az ajtn t nyolc risi Ozirisz-szoborral elltott terembe lpnk, honnan keskeny karzaton ngy nyilssal kestett terembe s vgre a szentlybe jutunk, mely kt flke kzt fekszik, s melyben a kirly, Ra, Ammon s Ptah isten szobrai tallhatk. E fhelyisgek mellett mg 8 keskeny szoba van, a kultusztrgyak szmra val helyek. A falakra s a nyitsokra vsett feliratok s brzolsok a kirly csatit s diadalait dicstik. A kis templom ells rszt hat, 10 m. magas alak dszti, melyek kzl 4 a kirlyt, 2 nejt, Nefretere kirlynt brzolja. A csaknem kzvetlenl a folyba szk s a kt templom kzt kihastott 100 m. magas szikla szilrd, finom szemcsj homokkbl ll s a hieroglifs feliratok (mint a Dongoltl dlre fekv Barkal hegyet is) «szent hegy»-nek nevezik. A. mai neve attl a szikltl ered, mely a foly kanyarulatnak egyik szembetl helyn fldombormben egyiptomi frfit brzol, melynek hegyesen vgzd ktnye az arab hajsok eltt rozsmrhz ltszott hasonlnak. Azrt neveztk «AbuSzimbel-nek, rozs-atynak szimbeltl (rozskalsz), s gy neveztk aztn az egsz sziklarszt a templommal egytt. Elbbeni neve: Ipszambul a franciknak helytelen fljegyzsbl eredt. Ugyanezen a vidken alaptotta Ramzesz Ra, Ptah s Ammon istenek sziklatemplomait. V. . Dmichen: Der gypt. Felsentempel von A. (Berlin 1869.) brzolsa s feliratai kzzttelt l. Monuments de l'gypte (4 k. Pris 1835-45) s Lepsius: Denkmler aus gypten und thiopien (9 k., Berl. 1849-59). A leirst l. Baedeker: Ober-gypten (Lipcse 1891).
|