K�z�p- �s D�l-Amerika civiliz�ci�inak m�v�szete

  2006.07.21. 00:59

K�z�p- �s D�l-Amerika civiliz�ci�inak m�v�szete

I. e. 10 000-ben emberek �rkeztek Szib�ri�b�l Amerika kontinens�re, egyes kutat�k ezt i.e. 40.000-re teszik.
I.e. 9000-re D�l-Amerika m�r teljesen ben�pes�lt.
I.e. 1200 k�r�l megsz�letnek az els� fejlettebb kult�r�k:
- az olm�k civiliz�ci� a Mexik�i-�b�l d�li partj�n�l
- a chav�n az �si Peruba.

Az olm�kok szertart�si k�zpontjaikat a mai San Lorenzoban �p�tik fel, majd La Venta v�lik a legf�bb vall�si centrumm�. Ez egy �serdei, mocsaras vid�k volt akkoriban, ezen az ellens�ges t�jon �p�ltek ezek a v�rosszer� k�zpontok, hatalmas, mesters�ges f�ldh�ny�sokkal, amelyek tetej�n fatemplomok �lltak, amiket sajnos nem �rz�tt meg az id�. Egy helyen piramist is emeltek.
Ezek a k�zpontok m�reteik ellen�re nem tekinthet�k igazi v�rosoknak, mert b�r vall�sos szertart�sok idej�n bizony�ra igen sok ember gy�lt �ssze, �lland� lakoss�guk nem lehetett t�bb n�h�ny sz�z papn�l �s szolg�ikn�l.
Sz�p sz�mmal maradtak fenn t�l�k hatalmas k�b�l faragott monumentumok (mint p�ld�ul a h�res t�bb tonn�s k�fejek, amelyek vezet�iket vagy isteneiket �br�zolj�k – nem tudjuk pontosan), �s kisebb jade, bazalt �s obszidi�n szobrok is. Ez ut�bbiak legt�bbje vad�llatokat �br�zol – �ltal�ban jagu�rt, sast, c�p�t – gyakran emberi von�sokkal felruh�zva (lsd.: medit�ci�s �tv�ltoz�sok).
I.e. 400-ban az olm�k civiliz�ci� lehanyatlott, a la ventai k�zpontot lerombolt�k – nem tudjuk kik.

I.e. 100 k�r�l meg�p�lt az els� igazi v�ros a r�gi olm�k ter�letekt�l �szakra:
Teotihuach�n. �p�t�szetileg �tgondolt, megform�lt eg�sz volt. Mindeddig nem siker�lt azonos�tani a n�pet, amely felemelte a piramisoknak, palot�knak, h�zaknak �s m�helyeknek ezt a hatalmas egy�ttes�t, amelynek egym�ssal p�rhuzamos, illetve egym�st der�ksz�gben keresztez� utc�i szab�lyos n�gysz�geket alkotnak. A t�bb ezer lak�h�z mindegyike t�glalap alak� telken �p�lt, �triumszer�en elrendezett, fallal k�r�lvett bels� udvarokban �ltek a csal�dok.
A v�ros politikai �s kultur�lis k�zpontja a 2km hossz� Halottak �tja ment�n fel�p�tett �p�letkomplexum volt.
A keleti oldalon a h�res Nap piramis emelkedik (m�reteiben szinte teljesen megegyezik az egyiptomi Nagy Piramissal), a Hold piramis az �t �szaki v�gpontj�n �ll. A d�li szent k�zpont az �gynevezett Ciudela templomegy�ttes, ahol Quetzalcoatl, a Tollask�gy� temploma �ll. D�sz�t�s�ben a k�gy�fejek vir�gszirmok, vagy tollak k�z�l n�znek ki. A v�ros szent �p�letei voltak�ppen templomhegyek.
Teotihuach�n obszidi�n-monop�liummal rendelkezett, �s ez a fekete k� volt a m�v�szek �s iparosok legjellemz�bb nyersanyaga. Ebb�l k�sz�tett�k szobrocsk�ikat �s maszkjaikat. A m�v�szek igen kedvelt�k a geometrikus form�kat, az �br�zol�s �ltal�ban a horizont�lis �s vertik�lis elrendezetts�get k�veti. A szimmetria szent �s s�rthetetlen. A szerkezet, a forma misztik�j�n t�l a sz�neknek is kultikus er�t tulajdon�tottak. A k�pz�m�v�szet legjav�t a fresk�k jelentett�k. Monument�lis templomaikat hatalmas szobrokkal d�sz�tett�k. Ezeken vehet� legink�bb �szre a geometrikus st�lus.
Az i.sz. 8. sz�zadban a v�ros�llam dr�mai gyorsas�ggal elt�nt. Ok�t csak tal�lgatni tudjuk.

Ek�zben 2 nagy civiliz�ci� vir�gzott az Andokban a mocsik�k� �s a nazc�k�. Ez ut�bbi n�p alkotta meg a nazca-vonalakat. Ezek a hatalmas, a talaj felsz�n�n l�that� �br�k egy fenns�kon tal�lhat�k az Andokban �s kereken 500 km2-nyi ter�letet foglalnak el. Egyszer� m�don k�sz�ltek: a talaj fels�, s�t�t r�teg�t f�lrekotort�k (val�sz�n�leg a l�bukkal), �gy napvil�gra ker�lt a vil�gosabb als� r�teg. A rendk�v�l kev�s es� miatt m�g ma, 1400 �v m�lt�n is l�that�ak. L�nyeg�ben n�gy visszat�r� elemb�l �llnak: h�romsz�gekb�l, n�gysz�gekb�l, egyenesekb�l, k�r �s f�lk�r alak� k�rak�sokb�l. Geometrikus form�kat �s �llatokat form�znak.
Visszat�rve K�z�p-Amerik�ra, az olm�kok hely�t a maj�k vett�k �t. A leny�g�z� fejletts�g� civiliz�ci� hat �vsz�zadon �t �lte vir�gkor�t az �serd�kben. Legjelent�sebb v�rosuk Tikal volt. Jellegzetess�ge 7 ikerpiramisa. A p�rokat t�r k�ti �ssze, amelyet egy kisebb csarnok �s szt�l�k d�sz�tenek. Mindegyik ikerpiramis 20 �v eltelt�t szimboliz�lja. A maj�k piramisai l�pcs�zetesek, templomaik pedig hasonl�tanak a mezopot�miai zikkuratokhoz. �r�suk az egyed�li teljesen egys�ges �s teljes �r�srendszer volt az amerikai kontinensen. Alapja egy �sszetett sz�tag�b�c�. A sz�tagokat 1-1 k�pi szimb�lum jel�li. Falakra �s egy�b k�eml�kekre v�st�k �ket, illetve k�dexekbe �rt�k. K�dexeik kif�nyes�tett h�ncspap�rb�l k�sz�lt k�nyvek voltak.
A k�z�ps� maja ter�letek m�v�szei az ember megform�l�s�ra koncentr�ltak, a v�rosokban tal�lt szobrok �s domborm�vek val�s�gos alakokat mint�ztak meg. A stukk� domborm�vek figur�i mellett magyar�z�sz�vegeket v�stek az ut�kor sz�m�ra.
�szakon az elvontabb vall�si t�m�kat kerest�k.
A maja falfestm�nyek a mindennapi �letet ragadt�k meg, legyen az egy b�k�s pillanat, vagy az isteneknek bemutatott ember�ldozat. Ezek az esem�nyek jelennek meg a kultikus c�lokra haszn�lt, festett ker�mi�kon is. Sok romv�ros az ott-tal�lt agyagszobrocsk�r�l lett h�res. Ezeket form�k seg�ts�g�vel sokszoros�tani is tudt�k, �s gyakran sz�nezt�k �ket.
A 9. sz�zad v�g�n a maja civiliz�ci� hanyatl�snak indult.
A 11. sz�zad v�g�re m�r a tolt�kok uralt�k a Mexik�i-fenns�kot �s a Yucat�n-f�lszigetet. A maja �s a tolt�k kult�ra keveredett, ennek legjobb p�ld�ja Chizch�n Itza v�rosa. A tolt�kok Tula v�ros�ban teremtett�k meg civiliz�ci�jukat. Ez a hamar kereskedelmi k�zpontt� v�lt. H�resek voltak a m�zas agyaged�nyeik. Itt is sz�mos piramishegy emelkedik az �g fel�, a legh�resebb a Tollask�gy�-piramis. Az oldal�t d�sz�t� domborm� a v�ros harcos rendjeire utal: farkasok, sasok, jagu�rok.
Az 13. sz�zadban azt�n a tolt�k uralom lehanyatlott.

Ezut�n majdnem pontosan egy id�ben k�t n�p is elkezdte terjeszked�s�t.

K�z�p-Amerik�ban az azt�kok, akik , �gy tetszik, nem sokkal gazdag�tott�k a k�z�p-amerikai kult�r�t, csup�n urai lettek hadi sikereik �ltal. Legnagyobb tett�k tal�n f�v�rosuk, Tenochitl�n megalap�t�sa volt. A v�ros a Texoco-t� szigetecsk�ire �p�lt, s a sz�razf�lddel sz�les mesters�ges t�lt�sek k�t�tt�k �ssze. Val�j�ban a csatorn�k v�rosa volt hatalmas templomokkal �s piramisokkal. Romjai ma a v�zhi�nnyal k�szk�d� Mexik�v�ros alatt tal�lhat�k.
Az azt�kokn�l a v�r�ldozat kultusza iszonyatos m�rt�k�v� fajult, n�ha t�bb 1000 embert is fel�ldoztak egy alkalommal.
K�t �vsz�zad alatt leig�zt�k eg�sz K�z�p-Amerik�t, �s minden bizonnyal tov�bb is terjeszkedtek volna, ha meg nem �rkeznek a spanyolok �s k�t �v alatt le nem ig�zz�k �ket.

Ek�zben az ink�k is megteremtett�k a maguk birodalm�t, amely a mai �szak-Ecuadort�l Chile k�zep�ig terjedt. Ak�rcsak az azt�kok, �k is egy hossz� fejl�d�si folyamatot tet�ztek be. K�sz�tettek tarka sz�tteseket �s agyaged�nyeket, amelyekre jellemz�ek voltak az absztrakt mint�k, tov�bb� aranyb�l �s ez�stb�l is k�sz�tettek d�szt�rgyakat.
Nagy �p�t�mesterek voltak, ezt tan�s�tja f�v�rosuk, Cuzco, valamint a hegyi v�ros Machu Picchu, amely mintegy 3000 m magass�gban �p�lt az azonos nev� hegy tetej�n. Az �p�tkez�sekhez k�t�mb�ket haszn�ltak, s ezeket olyan pontoss�ggal faragt�k ki �s illesztett�k �ssze habarcs n�lk�l, hogy m�g egy k�speng�nyi r�s sem fedezhet� fel k�z�tt�k.
Az inka birodalom r�vid �lete a spanyolok megjelen�s�nek tudhat� be. A h�d�t�k k�m�letlen�l elpuszt�tott�k �ket.