Olmk rsjelek i.e. 650-bõl
2006.07.21. 00:31
Egyrtelmûen a hrom rs jelei kzs õsnek tekinthetõk a most tallt jelek, ezek teht mr szintn rsjelek.
Vlas Gyrgy tudomnyos s mûszaki hrei Trtnelem, rgszet, antropolgia
Olmk rsjelek i.e. 650-bõl
Egy pecsthengert s nhny nefrit lemeztredket talltak bevsett jelekkel egy egyeslt llamokbeli vegyes kutatcsoport tagjai Mexik blparti vezetben. A leletek i.e. 650 krl, teht az olmk kultra, Kzp-Amerika elsõ llamalkot npe idejben keletkeztek. Az alaposabb vizsglat kimutatta, hogy a jelek sok hasonlsgot mutatnak a 350 vvel ksõbbi hrom civilizci rsjeleivel, amelyek kzl a legismertebb a maja civilizci. Egyrtelmûen a hrom rs jelei kzs õsnek tekinthetõk a most tallt jelek, ezek teht mr szintn rsjelek. Klnsen feltûnõ volt ez a 260 napos szent naptr egyik napjt jellõ jelnl, amely a pecsthengeren tallhat.
Korbban gy gondoltk a kutatk, hogy Kzp-Amerikban a majk volt az elsõ llam, amely i.e. 300 krl rst hasznlt. A most tallt lelet egyrtelmûv teszi, hogy mr az olmk llam is rendelkezett rssal 350 vvel korbban.
2002. december 8.
|